Nagyot koppan a horgászboton a karika kapásjelző, majd baljósan, ugyan azzal a lendülettel zuhan vissza a kiinduló helyzetébe a tótükör fölé. Már megint egy törpeharcsa! Csattan fel Pali barátom a csónak másik végében. Sajnos igaza van, a jelenet aznap este már sokadszorra ismétlődik meg. Hiába még az egyes méretű horog és a jó tíz centis csali küsz is, a Tihanyi-kút törése a nyolcadik próbálkozásra is törpeharcsát ad méretes süllő helyett.
A Balatonban az 1980-as évek óta jelen lévő fekete törpeharcsa nem csak az őszi süllőszezonba rondított bele, a tavaszi és nyári feederes keszegezések és pontyozások során is rengeteg bosszúságot okozott idén. A mindenevő, invazív faj erőteljesebb jelenlétéről számos barátunk, ismerősünk, sporttársunk is beszámolt, akik egybehangzóan állították, 2022-ben valami nagyon megváltozott a Balatonban. A probléma fontosságát jól mutatja, hogy idén ősszel a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a horgászok segítségét kérte, hogy felmérhessék, mennyire súlyos a helyzet.
Mint írták, a faj balatoni állománynagysága a megfigyelések és a fogási adatok alapján is emelkedő tendenciát mutat.
Hozzátették ugyanakkor azt is, hogy az állománynagyságának a pontos meghatározása a tó méretéből és a faj mozaikos elterjedéséből adódóan komoly kihívást jelent. Éppen ezért közzétettek egy kérdőívet, amelynek kitöltésével a horgászok fontos információkkal segíthetik a kutatók munkáját.
Több oka is lehet a törpeharcsák elszaporodásának a Balatonban
Az egyre erősödő víztisztulás, valamint ennek következtében a különböző fajú nyílt vízi hínármezők megerősödése sajnos a törpeharcsának is kedvezett az elmúlt években. Az invazív faj fontos menedékre talált, amely védelmet biztosított az erőteljes viharok idején kialakuló hullámzással szemben is, ami főként a fiatal egyedekre jelentett korábban veszélyt.
Takács Péter a Portfolio-nak elmondta, a törpeharcsa-állomány utóbbi években tapasztalható növekedésében vélhetően az is szerepet játszik, hogy nincs ellensége a törpeharcsa ivadéknak, amely miatt nagyobb az ivadékmegmaradás.
Vélhetően nincs semmilyen jelentős parazitája és specifikus vírusos, bakteriális betegsége sem a balatoni állománynak, mert eddig nem jeleztek a tóból tömeges törpeharcsa-pusztulást
– tette hozzá a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Tényleg van törpeharcsa-invázió a Balatonban, vagy csak a horgászok érzik úgy?
Az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Balatoni Horgász Konferencián Czeglédi István előadásában több ábrával is érzékletesen szemléltette, egy év alatt nagymértékben felszaporodott a törpeharcsa a Balatonban
Hogyha megnézzük a Balaton nádasainak halállományát 1996-tól egészen 2022-ig, akkor jól látható, hogy 2022 előtt alig, vagy egyáltalán nem fogtak elektromos halászgéppel törpeharcsát. Idén viszont már egy jó nagy részt képviselt a faj a teljes halállományon belül – emelte ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Czeglédi István a 2022-es felmérések alapján kijelentette, a Balaton keleti medencéjében nagymértékben felszaporodott a törpeharcsa. Hozzátette, ez mind az északi, mind a déli parton igaz, a kikötőkben és a kövezéseken egyaránt.
Azt, hogy a keleti medencében mennyivel súlyosabb a helyzet, mint a Balaton nyugati medencéjében, jól mutatja az alábbi térkép is. Ezt a BLKI szakemberei annak a mintegy 2500 horgásznak a visszajelzései alapján készítették el előzetesen, akik már kitöltötték az online kérdőívet.
Czeglédi István rámutatott egyben arra is, hogy részben a törpeharcsa-állomány látványos megugrása vezetett oda, hogy a balatoni halállomány minősítési indexe 2022-re a korábbi jó állapotról mérsékelt állapotra csökkent.
Tulajdonképpen nem csak magában a Balatonban okozhat gondot a törpeharcsa, hanem a Balaton teljes vízgyűjtő területén – hangsúlyozta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Majd elmondta, hogy az alábbi ábrán az elmúlt 15 év törpeharcsafogásának átlaga látható, minél nagyobb és vörösebb a jelölés, annál magasabb a törpeharcsa egyedszáma az adott területen.
Ez alapján pedig kijelentette, jól láthatóan a déli befolyókon van a legnagyobb probléma a Balaton vízgyűjtő területén.
Az egyik legnagyobb szakmai kihívás a törpeharcsa problémája
Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője a Czeglédi Istvánnal közösen megtartott előadása elején kijelentette
Egyértelmű, hogy a kormorán mellett a legnagyobb szakmai kihívás a törpeharcsa problémája a Balatonon.
A törpeharcsára nincs megoldás. Nem csak Magyarországon, hanem világszinten sincs példa arra, hogy egy hasonló, vagy kisebb méretű tóból maradéktalanul kiirtották volna a törpeharcsát
– hangsúlyozta a szakember.
Nagy Gábor a Portfolio kérdéseire válaszolva elmondta, 2020-ban 120 varsát telepítettek, amelyek a balatoni kikötőkbe 328 kilogramm törpeharcsafogást eredményeztek. Egy évvel később már 150 varsával igyekeztek célzottan törpeharcsát fogni, ezek összesen 1850 kilogrammos fogást eredményeztek, amelyből 350 kilogramm származott balatoni kikötőkből, míg a többi a Keleti-Bozót-csatornából. 2022-ben ismét 150 varsa kihelyezésével vágtak neki az évnek, amelyek mostanáig 1750 kilogramm törpeharcsát ejtettek el. Ebből 450 kilogramm származott nyíltvízi helyszínekről, a maradék pedig ismét a Keleti-Bozót-csatornából.
Annyi eltérés volt 2021 és 2022 között, hogy a horgásztársak jelzései miatt nem a kikötőmedencéken belül helyeztük el a varsákat, hanem kivittük őket a nyílt vízre – fejtette ki már az előadásában.
Egyben hozzátette, a varsázás jelentős eredménybeli eltéréseket nem eredményezett, csupán kisebb lokális eltérések voltak tapasztalhatók a fogás mennyiségében.
Nagy Gábor ugyanakkor azt is elmondta, hogy az elektromos halászgép nagyon jól fogja a törpeharcsát eseti jelleggel. Konkrét példát is hozott a módszer eredményességére. Volt olyan alkalom, amikor sikerült szabad szemmel is látható törpeharcsabolyba meríteniük az eszközt, amely a közhiedelemmel ellentétben nem öli meg a halakat, csupán rövid időre elkábítja azokat. Ez a szerencsés helyzet nagy mennyiségű kifogott törpeharcsát eredményezett. Kiemelt egy másik alkalmat is, amikor a Balatonkenese és Balatonfűzfő közötti kövezésen mentek végig, ahol a kristálytiszta víznek és a jó láthatóságnak köszönhetően sikerült közel egy mázsa törpeharcsát fogniuk.
Gondoljunk bele, egész éven át a 150 varsa fogott 450 kiló törpeharcsát, itt pedig egyetlen egy halászat alatt sikerült fogni 98 kilogrammot
– emelte ki Nagy Gábor.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője hozzátette, az elektromos halászgép egyértelműen jobb, de ehhez szükség van a megfelelő feltételekre, a tiszta vízre, hogy az eszközzel hatékonyan dolgozhassanak.
Súlyos hatása lehet a törpeharcsák elszaporodásának
A rendelkezésre álló eredmények szerint a faj táplálékspektruma igen széles, de hogy pontosan mely fajokkal versenyez a forrásokért, jelenleg még vizsgálat tárgyát képezi – árulta el Takács Péter kérdésünkre. Egyben hozzátette, kollégái jelenleg stabilizotópos vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy kiderítsék, mely fajokkal versenyeznek a törpeharcsa-ivadékok és a felnőtt egyedek.
Az biztos, hogy a rendelkezésre álló táplálék mennyisége véges a tóban, egy faj tömeges megjelenése mindenképpen jelentős hatással lehet a hasonló élőhelyigényű és táplálkozású fajok állományainak nagyságára
– emelte ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Egyben beszélt arról is, mivel ezek vélhetően az omnivor (vegyes táplálkozású) fajok lesznek, melyek ragadozók táplálékszervezetei, így a teljes balatoni táplálékhálózatra hatással lehet majd a törpeharcsák elszaporodása.
Takács Péter rámutatott arra is, hogy konkrét célfaja ugyan nincs a törpeharcsának, de tömeges megjelenésével jelentős hatással lehet a terület halállományainak nagyságára. A gazdaságilag fontos fajok állománymérete, vagy növekedése nem lesz olyan mértékű törpeharcsás vizekben. Ugyanakkor jelentősen rontja a horgászat, mint időtöltés élvezeti értékét, ami a horgászok számára legalább akkora problémát jelent, mint a természetben okozott kár – hangsúlyozta.
Van esély a törpeharcsák száműzésére a Balatonból?
Takács Péter szerint, ahol egy inváziós faj megtelepszik és jól is érzi magát, ahol nagy állományokkal van jelen, onnan nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet kiirtani. Különösen igaz ez, ha egy terület olyan nagy kiterjedésű, mint a Balaton, illetve akkor, ha az állomány folyamatos utánpótlást kap kívülről. Mindez egybecseng Nagy Gábor gondolataival is, aki szerint a horgásztársadalomnak hozzá kell szoknia ahhoz a gondolathoz, hogy a törpeharcsák jelen lesznek a Balatonban. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szakemberek ne törődnek a problémával, éppen ellenkezőleg, igyekeznek mindent megtenni annak visszaszorítása érdekében.
Mit lehet tenni a törpeharcsák ellen?
Sarkalatos pont lenne, hogy a törpeharcsa-állomány utánpótlását megszüntessék. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelentené, hogy a Balaton vízgyűjtő területének halastavaiból nem juthatna be az inváziós faj a tóba. A halastavakban ezt megfelelő tókezeléssel el lehet érni. Másrészt fontos feladat lenne a balatoni állomány kordában tartása, amely már sokkal nehezebb kérdés, mivel óriási területről és folyamatosan változó elterjedésmintázatról van szó, mivel a halak folyamatosan mozognak.
Nagy gradációk esetében, ha tömegesen jelenik meg egy faj, előbb utóbb meg szokott jelenni valamilyen fajspecifikus betegség, amelynek következtében a faj állománya csökken, a gradáció már nem lesz annyira jelentős
– emeltre ki Takács Péter.
Ugyanakkor hozzátette, hogy kérdéses, hogy a balatoni horgásztársadalom ki tudja-e várni, hogy ez a természetes csökkenés bekövetkezzen.
Tervek a törpeharcsa-állomány gyérítésére
A törpeharcsák visszaszorítása érdekében folyó küzdelem tehát biztosan folytatódik. Nagy Gábor elmondta, a siker érdekében tovább kívánják növelni a kihelyezett varsák számát a Balatonban jövőre. Tiszta víz, jó látási viszonyok esetén alkalmazzák majd a dobóhálós módszert, amely időráfordítás tekintetében akár sokkal eredményesebb is lehet a varsáknál. Ehhez, természetesen megkérték már a halászati engedélyt, tehát ezt a tevékenységet legálisan tudják végezni.
Tekintettel az eszköz hatékonyságára, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is megkéri majd jövőre az elektromos halászgépre a kutatócélú engedélyt, amelynek birtokában már nem kell másokhoz fordulniuk, nekik is lehetőségük lesz annak alkalmazására a Balatonban – emelte ki előadása végén Nagy Gábor.
Mit hetünk mi, horgászok, a törpeharcsák megfékezéséért?
A fentiek alapján könnyű belátni, milyen súlyos problémával állunk szemben, a törpeharcsák elszaporodása, még ha a legfrissebb kutatások szerint leginkább a keleti medencét érinti, az egész Balatonra komoly fenyegetést jelent.
Ebben a helyzetben rendkívül fontos az összefogás, és az, hogy a horgásztársadalom is kivegye a részét a törpeharcsák megfékezéséből.
Amit javasolni tudok, hogy a horgászok irtsák minden rendelkezésre álló legális eszközzel a törpeharcsát. Különösen az ivadékfelhők kiemelése segíthet az állományok kontrollálásában
– jelentette ki Takács Péter.
Hozzátette továbbá azt is, hogy ha a horgászhelyek közelébe törpeharcsaivadék-felhőt látnak, merítsenek bátran alá és emeljék ki az ivadékokat a vízből. A törpeharcsa-ivadékok nyár végén jelennek meg nagy számban, és minél kisebb az ivadék mérete, annál nagyobb eséllyel lehet megfogni. Minél több ivadéktól szabadulunk meg, annál kevesebb lesz a felnőtt egyed. A kifejlett példányokat, invazív fajról lévén szó, pedig kifogásukat követően tilos visszadobni a Balatonba – hangsúlyozta.
Címlapkép forrása: MTI/Varga György