Itt az első kellemetlen lépés: negatívra rontotta Magyarország kilátását az S&P

Ezt olvasta már?

A külső kockázatok, például az uniós források elvesztésének veszélye és az orosz gázszállítások csökkentése ronthatja Magyarország növekedési kilátásait és veszélyeztetheti a koronavírus-járvány utáni költségvetési konszolidációt – emeli ki indoklásában az S&P. Hozzáteszik, hogy a bér- és árinfláció, a volatilis forintárfolyam és a finanszírozási költségek várható emelkedése is csökkentik a kormányzat mozgásterét.

A fenti kockázatokkal indokolja elsősorban a cég az eddigi stabil magyar kilátás negatívra rontását.

De mit jelent pontosan a negatív kilátás a gyakorlatban? A vállalat közleménye erre is választ ad: legalább “egy a háromhoz az esélye” annak, hogy két éven belül leminősítk az országot, amennyiben a magyar növekedési vagy költségvetési kép érdemben rosszabb lesz a jelenlegi alapforgatókönyvüknél.

Az S&P szakértői szerint az idei 5,1%-os GDP-növekedésről 2023-ban 2,3%-ra lassulhat a magyar gazdaság, majd onnan mér 2025-re is csak 3 százalékig pöröghet fel újra a bővülés üteme. A költségvetési hiány az idei 4,9 százalékos GDP-arányos érték után először 2025-ben csökkenhet a lélektanilag fontosnak tekintett 3 százalékos érték alá. A jövő évi 3,8%-os deficitre vonatkozó előrejelzés egyben azt is jelenti, hogy a hitelminősítő szerint nem teljesül majd a kormány 3,5%-os célja. Éppen emiatt pedig az államadósság csökkenése is nagyon lassú lehet a következő években, még 2025 végén is a nemzeti össztermék 67,5%-a lehet az adósság.

A fontosabb külső mutatók közül a folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 8,4%-a lehet, majd ez jövőre 4,7%-ra csökkenhet az előrejelzés szerint. Az elemzők az inflációs pályával kapcsolatban sem túl optimisták, 2022-ben 11,5% lehet az áremelkedés üteme, majd ez jövőre is csak 7,5%-ra mérséklődhet. A cég szerint a 3%-os jegybanki célt a következő másfél évben nem éri el a ráta és a 4%-os toleranciasáv alá is csak 2023 végén vagy 2024 elején csökkenhet.

A közleményben arra is kitérnek, mire figyel kiemelten az S&P Magyarország kapcsán a következő időszakban. Leminősítés veszélye akkor fenyeget, ha

  • Jelentősen késik tovább az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás vagy forrásokat veszít Magyarország.
  • Az ország energiaellátása jelentős bizonytalanságot mutat a magas orosz importfüggőség miatt.
  • Külön figyelik a monetáris politikai kihívásokat, más feltörekvő országokhoz hasonlóan Magyarország is nehéz helyzetbe kerülhet az emelkedő kamatok, a folyamatos bérnyomás, az ingadozó forintárfolyam miatt, melyek csökkenthetik a kormány költségvetési mozgásterét.

Pozitív irányú lépést (első körben a kilátás javítását) pedig az hozhatná ha a külső kockázatok kezelhetők maradnának, így a gazdaság kilábalása és a költségvetés konszolidációja folytatódhatna 2025-ig.

A külső kockázatok kapcsán hangsúlyozzák, hogy a legtöbb kelet-európai ország erősen kitett a jelenlegi energiapiaci fejleményeknek, azonban Magyarország függősége még ezen belül is a legnagyobbak között van az orosz olajtól és gáztól, illetve magas a magyar ipar energiaigénye, ami tovább rontja a képet. Ehhez jöttek további kockázatként a magyar kormány és az Európai Bizottság politikai vitái, melyek miatt továbbra sem érkezik uniós forrás. Az S&P

alapesetben továbbra is arra számít, hogy az új ciklus forrásairól és a helyreállítási alapról is lesz megállapodás, 2023-25 között átlagosan évente a GDP 4%-a érkezhet Brüsszelből.

Ebből a szempontból pozitívan értékelik a magyar kormány által az utóbbi hetekben tett engedményeket, ugyanakkor nem hárult el szerintük teljesen a veszélye annak, hogy az uniós források jelentős megvágása a gazdaság középtávú kilátásait is rontsa.

Említettük, hogy a hitelminősítő szerint jelentősen fékez a magyar gazdaság növekedése 2023-ban, azonban még ezen túl is van egy alternatív forgatókönyvük:

abban az esetben, ha az orosz gázszállítások leállnak és/vagy továbbra sem érkeznek uniós források, akkor akár vissza is eshet a magyar GDP jövőre.

A cég szerint a legfőbb kihívás most az uniós kapcsolatok helyreállítása, ugyanis az így befolyó összeg a romló magyar külső pozíció jelentős részét fedezni tudná.

Jelenleg egész Európában Magyarország érzi leginkább az energiaválság negatív következményeit

– szögezik le az S&P szakemberei. Éppen ezért az általános kockázatokon kívül “speciális lefelé mutató kockázatokat” látnak a magyar gazdaságban az energiabiztonság szempontjából. A cég szerint rövidtávon nagyon nehéz teljesen függetleníteni magunkat az orosz földgáztól, más európai országokkal ellentétben nem tudunk a cseppfolyós nyersanyag (LNG) irányába elmozdulni.

A közleményben arra is kitérnek, hogy a kormány 2020 óta gyakran él a veszélyhelyzet jogi eszközével, ami azt a képet erősíti, hogy a fékek és ellensúlyok működése korlátozott, illetve a gazdaságpolitikai lépések kiszámíthatatlanok. Külön kitérnek a kormány által bevezetett különadókra is, melyek elsősorban a külföldi szereplőket érintik negatívan néhány szektorban, emiatt pedig csökkenhet a működőtőke-beáramlás a következő években.

A három nagy hitelminősítő közül legutóbb júliusban a Fitch Ratings vizsgálta Magyarország szuverén adósbesorolását, a háborús válság ellenére megerősítette hazánk stabil kilátás melletti befektetési besorolását. Az orosz-ukrán háború kitörését követően a hitelminősítők Csehország és Szlovákia esetében is stabilról negatívra rontották minősítésük kilátásait, főként a régiós energiapiaci bizonytalanságok miatt – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) reagálásában. Ugyanakkor az S&P épp azt emelte ki, hogy a régión és egész Európán belül az egyik leginkább sérülékeny ország vagyunk „egyedi kockázatokkal”.

Az idén még egy tervezett hitelminősítői felülvizsgálat lesz Magyarországon: a Moody’s szeptember 23-án teheti közzé friss véleményét, melyből kiderül majd, hogy a harmadik nagy cég inkább a Fitch optimista vagy az S&P pesszimista értékelését osztja.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában