Megalkották az új eszközt
„A Kormányzótanács értékelése szerint a TPI létrehozása szükséges az eredményes monetáris politikai transzmisszió támogatásához. Kiemelendő, hogy azzal párhuzamosan, hogy a Kormányzótanács a monetáris politikát tovább normalizálja, a TPI lehetővé teszi, hogy a monetáris politikai alapállás akadálytalanul továbbítódjon az összes euroövezeti ország felé. A Kormányzótanács monetáris politikájának egységessége ugyanis az előfeltétele annak, hogy az EKB sikeresen teljesítse az árstabilitásra vonatkozó megbízatását” – állt az EKB közleményében, amelyben a tegnapi kamatdöntés eredményeit ismertették.
„A TPI a tanács eszköztárát egészíti ki, amely működésbe hozható, amikor a Kormányzótanács ki akarja védeni a monetáris politika euroövezetbeli transzmisszióját súlyosan fenyegető indokolatlan, rendzavaró piaci dinamikákat. A TPI alatti vásárlások léptéke a transzmisszióra ható kockázatok súlyosságától függ. A vásárlások nincsenek ex ante korlátozva. A TPI a transzmissziós mechanizmus védelme révén lehetővé teszi a Kormányzótanács számára árstabilitási megbízatásának eredményesebb teljesítését” – áll a közleményben.
Érdekesség, hogy a vásárlásokat nem korlátozzák ex ante.
A vásárlásokról szólva az EKB megjegyzi, hogy meghatározott kritériumok teljesülése esetén az eurorendszer a szükséges mértékben képes lesz másodlagos piaci vásárlásokat végrehajtani az olyan országokban kibocsátott értékpapírokból, ahol a finanszírozási feltételek romlása nem indokolt az országspecifikus fundamentumok miatt, hogy ellensúlyozza a transzmissziós mechanizmus kockázatait.
A vásárlások leginkább az államkötvényeket érintik majd (de kiterjedhetnek regionális hatóságok kötvényeire is), a hátralevő futamidőnek legalább egy, legfeljebb tíz évnek kell lennie. Emellett a magánszektor kötvényeit is vásárolhatja a jegybank, ha indokoltnak látja.
És mi is ez pontosan?
Az Európai Központi Bank ezzel gyakorlatilag egy szuperrugalmas, laza feltételekhez kötött eszközvásárlási programot hozott létre. Azért szuperrugalmas, mert nem köti azt a tőkejegyzési kulcs, azaz az EKB-nak nem olyan arányban kell vásárolnia az egyes országok államkötvényeit, amilyen arányban azok hozzájárultak az EKB alaptőkéjéhez. Emellett rugalmas azért is, mert a vásárlásoknak nincs semmilyen felső határa, nincs havi kerete – vagyis az EKB akkor és annyi államkötvényt vásárol vele, amennyit és ahol akar.
Az új eszköz megalkotására érthető okból volt szükség. Az EKB arra hivatkozik, hogy az új eszköznek köszönhetően a monetáris politikai transzmisszió hatékonyabb lesz. Ez annyit tesz, hogy a kamatemelés az EKB által elvárt mértékben jelenik meg a pénzpiaci eszközök árazásában. Eddig ugyanis ez nem így volt: a magasabb államadóssággal bíró déli országok kockázatosabb befektetésnek tekinthetőek, így a kamatemeléskor (amellyel együtt jár az államadósság-finanszírozás drágulása is) a befektetők nagyobb mértékben adják el ezeket a kötvényeket, ami finanszírozási nehézségeket vethet fel. Ez látszik jól az olasz kötvényhozam-felárak emelkedésén:
A gyakorlatban az új eszköz úgy fog kinézni, hogy amennyiben az EKB azt tapasztalja, hogy egy tagállamban indokolatlan mértékben nőnek a hozamok (pontosabban a hozamfelár a német kötvényekhez képest), akkor a jegybank elkezdi az adott tagállam kötvényeit vásárolni, mérsékelve (de nem letörve) ezzel a hozamemelkedést. Ha a jegybank jól menedzseli a hozamokat, akkor a végeredmény szerint minden tagállamban közel azonos mértékben emelkednek majd a hozamok, nem lesz az olasz kötvények hozamában kiugróan magas emelkedés.
Ez egyben lehetőséget ad az EKB-nak arra is, hogy hatékonyan emelje a kamatokat anélkül, hogy aggódnia kelljen az államadósság fenntarthatósága miatt.
Érdekesség, hogy az EKB a TPI mellett megtartotta a PEPP kiigazított verzióját is: a pandémiás eszközvásárlási program keretében vásárolt kötvényállomány lejáró részét rugalmasan fekteti be újra, azaz a német kötvényekből felszabaduló forrásokat ezután olasz, portugál, spanyol stb. kötvények vásárlására fordítja. Ezzel kettős támogatást ad az EKB a délieknek, a TPI mellett a PEPP is rugalmas marad.
Mik a feltételek?
A szuperrugalmasság mellett azért az új eszköz használatának is vannak bizonyos feltételei. Az EKB kommunikációja szerint ahhoz minden tagállam hozzáférhet, és a Kormányzótanács dönt majd az alkalmazásáról négy feltétel szerint:
- a tagállamnak meg kell fellenie az Európai Unió fiskális keretrendszerének (azaz például nem állhat túlzottdeficit-eljárás alatt, és figyelembe kell vennie a Bizottság javaslatait a fiskális politika terén),
- nem állhatnak fenn súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságok,
- az államadósság-pályának fenntarthatónak kell lennie (az EKB ehhez a belső elemzéseit, az IMF és az ESM elemzéseit fogja irányadónak tekinteni),
- szilárd makrogazdasági politika, amely például tartalmazza, hogy a tagállamnak figyelembe kell vennie a helyreállítási alapban vállalt kötelezettségeit.
A fentiekből látszik, hogy a követelmények kifejezetten megengedőek: amennyiben a tagállam követi a Bizottság ajánlásait, minden gond nélkül részesülhet a programból. Az eszköz aktiválására akkor kerül sor, ha az EKB Kormányzótanácsa a kötvénypiaci folyamatok láttán indokoltnak érzi azt; ha a atagállam megfelel a fenti négy követelménynek; és az aktiválás összhangban áll az EKB elsődleges céljával. A TPI addig marad aktív, amíg a kötvénypiaci anomáliák meg nem szűnnek.
Az EKB a tegnapi ülésén az új eszköz bejelentése mellett 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, 2011 után először emelve ezzel az irányadó szintet.
Címlapkép: Getty Images