Itt a várt magyar GDP-adat! Hasított a gazdaság, most jön a lassulás?

Ezt olvasta már?

Bivalyerős első félév

Az idei második negyedévben 6,5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, ami kedvező teljesítménynek mondható. Az elemzők arra számítottak, hogy az első negyedéves 8,2%-os növekedés után 6% közelébe lassul a növekedés üteme, a 6,5%-os adat tehát pozitív meglepetést jelent. Az első negyedévhez képest 1,1%-os bővülésről adott számot a KSH gyorsbecslése.

“A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése” – derült ki a KSH jelentéséből. Az idei első félévében a gazdaság teljesítménye 7,3%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A részletes adatok még nem ismertek, az azonban biztos, hogy felhasználási oldalról nézve a fogyasztás, termelési oldalról pedig a szolgáltatások növekedése lehetett a gazdaság motorja a második negyedévben. A bérek emelkedése mellett a fogyasztásnak támaszt adtak az olyan egyszeri juttatások, mint a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj. A beruházások már minden bizonnyal nem voltak olyan erősek, a drasztikusan növekvő energiaárak miatt pedig a külkereskedelem kifejezetten negatív lehetett a dráguló import következtében. A második negyedév vége felé már látszódtak a lassulás jelei a jegybank korábbi értékelése szerint is.

Fékezés várható

A harmadik negyedévben minden bizonnyal érdemben tovább lassulhat a gazdasági növekedés éves alapon, április-júniushoz képest pedig a visszaesés sem kizárt. A lakosságnak egyre jobban fáj a folyamatosan – és a vártnál gyorsabban – növekvő infláció, ami egyre többeknek veti vissza a reálkeresetét. Ma már azoknak is csökken az életszínvonala, akik 10% feletti béremelést kaptak, hiszen az infláció ennél is magasabb. A következő hónapokban a rezsiköltségek emelkedése is emeli az inflációt, miközben a lakosság kénytelen lesz visszafogni a fogyasztását. Az egyszeri juttatások hatásai is kifutottak, így már ez sem támasztja a GDP-növekedést, ami már látszott az utóbbi hónapok kiskereskedelmi forgalmi adataiban is.

Az ipari termelés kilátásai vegyesek, az építőiparban pedig már el is kezdődött a lassulás. A szolgáltató szektor még minden bizonnyal tartja magát, ám a növekvő infláció itt is ki fogja fejteni negatív hatásait, hiszen egyre több szolgáltatás esetében kell majd csökkenteni a fogyasztást, illetve kell majd lemondania ezekről a lakosságnak. Mindezek mellett a költségvetési politika is prociklikus, vagyis éppen akkor hajt végre nagymértékű, több ezer milliárd forintos költségvetési megszorításokat, amikor a gazdaság lassul, felerősítve a romló folyamatokat. A költségvetés GDP-hozzájárulása a kiigazítások miatt tehát negatív lesz, miközben az intézkedések tovább emelik az inflációt, hiszen a vállalatok áthárítják a különadókat a fogyasztókra.

A jelentős mértékben emelkedő kamatok miatt a hitelezés is kedvezőtlenül alakulhat, ezzel pedig a háztartások beruházásai esnek majd vissza. Habár a vállalatok számára még elérhetőek kedvező kamatozású konstrukciók, a gazdasági bizonytalanságok már náluk is a beruházások visszafogása felé mutatnak. Mindezek tükrében már a negyedik negyedévben egyre valószínűbbé válik a gazdaság negyedéves alapú visszaesése. A legnagyobb kockázat a recesszió tekintetben az, hogy mennyire lesz súlyos az európai gázválság: ha több ország is kénytelen lesz korlátozni a gázfogyasztást az ipari létesítményekben és a szolgáltatószektorban, akkor az Magyarországon is kedvezőtlen hatásokkal jár majd, és az ipar drasztikus visszaesésen mehet keresztül.

A negatív trendeken az tudna enyhíteni, ha a kormányzat megállapodna az EU-val az uniós forrásokról, ezek ugyanis javítanák az ország makrogazdasági stabilitását, mérsékelnék a költségvetés kiigazítási igényeit, illetve újraindulhatnának bizonyos elhalasztott, befagyasztott beruházások. Nem mellesleg az EU-egyezség a forint árfolyamát is stabilizálná, amelynek nagymértékű ingadozása és gyengülése tovább rontja a gazdasági kilátásokat, illetve a stabilizálására irányuló intézkedések hatására olyan magas kamatszintet kell kialakítani, amely mellett befagy a piaci hitelezés, erősítve a recessziós félelmeket.

Összegzés

A második negyedévben tehát erős volt a GDP-növekedés, amiben nagy szerepet játszhatott a lakossági fogyasztás érdemi bővülése. Miután az idei első félévben 7,3%-kal nőtt a GDP, így a második féléves lassulással kalkulálva is 6% körüli éves átlagos növekedés várható a közgazdászok szerint. Az infláció növekedése és a reálkeresetek emelkedésének megtorpanása biztosan visszavetik majd a gazdasági teljesítményt, a nagy kérdés az lesz, hogy a gázválság hatásai mennyire lesznek súlyosak az iparra és a szolgáltatásokra nézve. Nagyban függ ugyanis ettől, hogy “csak” leáll a növekedés negyedéves alapon vagy recesszió alakul ki. A növekedési kilátások romlása miatt jövőre borítékolható, hogy az ideinél jóval szerényebb lesz a növekedés. A közgazdászok most 2-3% közötti GDP-növekedést várnak 2023-ra.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában