Itt a részletes GDP-adat: így nőtt a magyar gazdaság

Ezt olvasta már?

A ma közölt óriási GDP-adathalmazból kiderül, hogy mi hajtotta igazán a magyar gazdaságot. A szerkezeti kérdések közül az már tegnap eldőlt, hogy a beruházások hozzájárulása a növekedéshez a korábban vártnál kisebb lehetet, hiszen azok volumene még csökkent is az előző negyedévhez képest az év utolsó három hónapjában. Így már nem igazán jelent meglepetést, hogy a legjelentősebb tényező a gyors bérkiáramlással és választási költekezéssel megtámogatott lakossági fogyasztás volt.

A növekedés szerkezetében valóban a háztartások fogyasztásának dinamikus bővülése a szembeötlő, 7,1%-nál nagyobb lendületet utoljára 2002-ben láttunk. A kormányzati költekezés szintén húzta a GDP-t. A beruházások valóban szerényebben teljesítettek, éves alapon 2021 utolsó negyedévében 3,3%-kal bővültek. Termelési oldalról nézve az építőipar bővülése volt kimagasló, de mivel az ágazatnak kis súlya van, a növekedéshez a legnagyobb hozzájárulása a szolgáltatások robusztus, 8,1%-os bővülésének volt. Nagyon magas, közel 70%-os volt az idegenforgalmi szolgáltatások bővülése, ám ezt elsősorban a súlyos lezárásokkal terhelt bázisidőszak gyenge teljesítménye magyarázza. Erős bázishatás húzta a szállítási szektort is (+20,5%), a kommunikációs ágazat hozzáadott értékének gyors növekedése (14,1%) viszont már inkább a változó fogyasztási szokásokra vezethető vissza.

Negyedéves alapon a hőtérképünk hasonló képet vetít elénk. Az építőiparnak és a szállítási ágazatnak volt nagyon erős utolsó negyedéve, de a kommunikáció és a kereskedelem is szépen zárta a 2021-es évet. A szolgáltató szektorok jó teljesítménye is megerősíti, hogy elsősorban erős belső fogyasztás húzza a gazdaságot.

A tavalyi gyors növekedés elsődleges oka természetesen az előző évi nagy visszaesés. A gazdaságot érő sokk súlyos volt, de nagyon rövid ideig tartott, ezért a helyreállás is gyorsan végbement (legalábbis összgazdasági szinten). A felpattanást segítette az erőteljes állami költekezés is, igaz, ennek hátrányait a romló külső egyensúlyban, az emelkedő államadósságban, illetve az amúgy is erős inflációs nyomás fokozódásában hosszabb távon meg fogjuk érezni.

A növekedési kilátásokról az előzetes adatközlés idején, néhány hete még optimistán írhattunk, igaz, kockázatokat már akkor is felsoroltunk. Mindenesetre a 2022-re vonatkozó, év eleji igen biztató 5%-os GDP-növekedési várakozásokat most már nem csak a romló inflációs környezet miatti kényszerű jegybanki szigor és a költségvetés kiigazítási igénye fenyegeti, hanem ennél is súlyosabbak lehetnek az ukrán háború hatásai. Ezek azonban egyelőre teljesen átláthatatlanok, hiszen a konfliktus még tart és egyelőre teljes a bizonytalanság a tekintetben, hogy miként ér véget.

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított(wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen utóbbit, a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-indextermészetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában