Itt a magyar GDP-adat! A vártnál nagyobbat esett a gazdaság a koronavírus-válságban

Ezt olvasta már?

A KSH az első becslésekor nem közöl részletes adatokat, így pontosan még nem látni, hogy az egyes területen milyen részt vállaltak a méretes esésből. A hivatal értékelésében mindössze annyi áll, hogy “a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.” Vagyis nagy vonalakban minden fő gazdasági terület zuhant.

Az első negyedévhez viszonyított zsugorodás 14,5% volt. Mind az éves, mint a negyedéves index történelmi rekordot jelent, amióta a magyar gazdaság teljesítményét negyedéves frekvencián mérik, sosem zuhant ekkorát a teljesítménye. A mai adat azt is jelenti, hogy Magyarország technikai recesszióba került, hiszen két egymást követő negyedévben csökkent a GDP-je. Természetesen ez semmiféle meglepetést nem jelent, hiszen a koronavírus-járvány okozta sokk mellett ez elkerülhetetlen volt.

A gazdasági visszaesést elsősorban az magyarázza, hogy a járvány elleni védekezés drasztikusan visszavetette a gazdasági aktivitást. Az állam korlátozó lépéseket vezetett be a vírus terjedésének lassítása érdekében, az emberek pedig racionális óvatosságból változtattak a magatartásukon. A második negyedévet még kiemelten sújtotta a kínálati sokk is, vagyis hogy az ellátási láncok megszakadásával a termelés ideiglenesen ellehetetlenült.

Ennek megfelelően az ipari termelés volumene a második negyedévben 25%-kal esett, a GDP-adatot látva feltételezhetjük, hogy hozzáadott érték alapon  sem volt lényegesen eltérő a csökkenés. Az építőipar – bár kevésbé volt közvetlenül kitéve a járvány hatásainak – szintén 10% feletti volumencsökkenést produkált az előző negyedhez képest. A termelő szektoroknál is jobban megsínylették a válságot azok a szolgáltató ágazatok, amelyeknél a személyes kapcsolattartás elengedhetetlen volt, vagy a szolgáltatás igénybevétele önmagában sok emberrel való kapcsolatot jelent. Így az idegenforgalmi, vendéglátó, rendezvényszervezői tevékenységek a járvány mélypontján szinte teljesen megszűntek az országban, de nagy veszteséget szenvedett el a kiskereskedelmi szektor is (leszámítva az online szegmenst).

Inkább csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az eurózónában az előzetes adatok szerint 15%-os volt az éves alapú gazdasági visszaesés, vagyis nagyobb, mint Magyarországon. Így a “növekedési” előnyünk megmaradt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jelenlegi adatokban az átlagosnál jóval nagyobb a bizonytalanság, hiszen a gazdasági aktivitás számbavétele jóval több nehézségbe ütközött, mint korábban. 

Ami jó hír, hogy a második negyedéven belüli növekedési mintázat már mutatja, hogy innentől a magyar gazdaság útja felfelé vezet. Korábban még sosem láthattunk olyat, hogy egy külső sokkhatás ennyire súlyos, de ennyire rövid ideig tartó nyomot hagyjon a gazdaságon. A márciusban már kis mértékben ható koronavírus-sokk áprilisban drámai erővel ütött be, és azonnal megpecsételte a teljes második negyedéves teljesítményt. Ezután tulajdonképpen a teljes időszak folyamán gyorsan javuló gazdasági aktivitás volt a jellemző, de annyira mély szintről, hogy összességében még ezen hónapok teljesítménye is elmarad a válság előtt látott szintektől. A havi részadatok azonban egyelőre V-alakú kilábalást ígérnek, hiszen az ipar és az építőipar teljesítménye lendületesen javult április után, és a kiskereskedelmi forgalom korrekciója is látványos volt. 

Az egyik fő kérdés, hogy a felépülés teljes körű lesz-e a gazdaságban. Az ugyanis teljesen logikus, hogy a nagy sokkhatás elmúltával a veszteségek jelentős része eltűnik. Ám az már kevésbé egyértelmű, hogy a tartósabb károkat elszenvedő ágazatok teljesítményén, az elmaradó beruházásokon, a munkanélküliségben ragadókon keresztül lesz-e valamilyen tartós hatása a válságnak. Ebben a következő hónapok adnak majd eligazítást, amikor már az adatokban láthatjuk, hogy a krízis utáni felívelő szakasz meredeksége csökken-e, vagy kitart a lendület a válság előtti szintek eléréséig.

Mindenesetre 2020-ban éves átlagban mindenképpen visszaesést fog produkálni a magyar gazdaság. A vártnál  gyengébb mai adat mellett még inkább irreálisnak látszik az MNB 0,2-3% százalékos GDP-növekedésről szóló prognózisa. Az első fél évben 5,8%-os volt a visszaesés, és éves alapon még a 3. negyedév is biztosan csökkenést fog hozni, jó esetben stagnálás körülit. Ezen már az utolsó negyedév sem tud akkorát javítani, hogy az év egészét növekedést rántsa át. A nagy bizonytalanság mellett most a 3% körüli éves átlagos gazdasági visszaesés látszik a “reálisan optimista” forgatókönyvnek 2020-ra. Amennyiben a felívelés üteme elmarad a várakozásoktól, akkor a Varga Mihály pénzügyminiszter által pedzegetett 5%-os recessziós sem elképzelhetetlen, de ez egy kevéssé valószínű forgatókönyv.

A fentiek természetesen csak azon feltételezés mellett érvényesek, ha a koronavírus-járványt a jelenleg érvényben lévő korlátozásokkal féken tudjuk tartani. Amennyiben a jelenleginél szigorúbb intézkedések lesznek szükségesek, akkor a gazdaségi hatások felerősödhetnek, és akár nagyon súlyos, elhúzódó  recesszió is várhat az országra. Mivel ez a munkahelyekre, bérekre is hatással lenne, közös érdekünk, hogy az érvényben lévő enyhe szabályokat betartsuk.

A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy- vagy a bázis időszakban szökőnap van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Címlapkép: Getty Images

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img