Itt a Fitch friss értékelése Magyarországról!

Ezt olvasta már?

A minősítéshez kiadott elemzésében a Fitch kiemeli, hogy a magyar gazdaság strukturális mutató kifejezetten erősek a hasonló besorolású országokhoz képest, ez elsősorban a stabil gazdasági növekedésnek tudható be, ami a beruházások eredménye. Ezzel szemben áll a negatív oldalon a magas adósságráta, az utóbbi évek unortodox gazdaságpolitikai gyakorlata, illetve a különböző kormányzati mutatók romlása.

A stabil kilátás azt tükrözi, hogy a következő években is stabil gazdasági kilábalást és költségvetési konszolidációt várunk – emelik ki a szakemberek.

Tavaly a Fitch becslései szerint 6,5%-kal növekedhetett a magyar gazdaság az erős fogyasztás és a beruházások eredményeként. A beszállítói láncok problémái nálunk is éreztették hatásukat az autóiparban, ezek azonban az idei év második felében enyhülhetnek. Idén és jövőre átlagosan 4,4%-os GDP-bővülésre számít a hitelminősítő.

A szakemberek úgy számolnak, hogy az év második felétől az uniós helyreállítási alap forrásai is hozzátesznek majd a növekedéshez, vagyis szerintük előbb-utóbb lesz megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között a források folyósításáról, erre az áprilisi választások után kerülhet sor.

A cég közgazdászai alapesetben nem számolnak azzal, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság kapcsolatai olyan mértékben romolnának, ami az ország befektetési és növekedési kilátásait rontaná.

Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság túlfűtöttségével kapcsolatos kockázatok egyre nyilvánvalóbbak lettek, az infláció 2021-ben átlagosan 5,1% volt. A magas nyersanyagárak és a szolgáltatások drágulása ráadásul további felfelé mutató kockázatot hordoz az áremelkedés szempontjából. A forint év eleje óta látott erősödése ugyanakkor mérsékelheti ezeket a kockázatokat – teszik hozzá.  A Fitch szerint

idén éves átlagban 5,8% lehet az infláció, majd ez 2023-ban 3%-ra mérséklődik.

A hitelminősítő kiemeli az MNB megkezdett monetáris szigorítását, ugyanakkor kritikával illeti a kormány kamatstopját a jelzáloghitelek esetében.

Szerintük ugyanis a decemberben hat hónapra bevezetett kamatbefagyasztás növeli a fenntartásokat a gazdaságpolitika együttműködésével és a kiszámíthatósággal kapcsolatban.

A GDP-arányos költségvetési hiány a cég szakértői szerint 7,9% lehetett tavaly, ami meghaladhatta a 7,5%-os kormányzati célt. Idén a deficit 5%-ra csökkenhet, ami nagyjából egybevág a 4,9%-os céllal, majd jövőre 4 százalék lehet. Kiemelik, hogy kisebb költségvetési „elcsúszás” lehet a nyugdíjak idei magasabb indexálásából a magasabb infláció miatt, illetve abból, ha a választások után folytatódik a prociklikus költségvetési politika.

A magas államadósság továbbra is a magyar adósbesorolás egyik gyenge pontja, 2021 végén a hitelminősítő becslései szerin 78,6% volt az adósságráta. Ez csak lassan fog csökkenni, 2023 végén is 74,9% lehet még. Közben a BBB besorolású országok átlaga 56,6% ebben a mutatóban. Az adósságráta csökkenése szempontjából a vártnál lassabb növekedés és a költségvetési konszolidáció elmaradása is kockázatot jelenthet

Kiemelik ugyanakkor, hogy az adósság szerkezetének pozitív képe csökkenti a magas rátából eredő kockázatokat. A devizaadósság részaránya 20,6% volt 2021 végén, ami kisebb a hasonló besorolású országok átlagánál, a lakossági részarány pedig már 32,5%, a jelek szerint a lakossági befektetők a lejáratig tartják majd forintban denominált papírjaikat.  

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában