Iskolatévé: Beugratós feladatok a magyarérettségin

Ezt olvasta már?

Szecsődi Tamás Leó a magyarérettségi írásbeli feladatlapjának első részével foglalkozott a mai adásban, amely a szövegértésre, illetve egy rövid szöveg alkotására fókuszál. 

Szövegértés

A szövegértési feladatra az oktató szerint nagyjából hatvan percet érdemes szánni, mert szerinte egy fél órára azért szükség lesz, hogy a rövid szövegalkotási feladatot vagy az érvelést, gyakorlati feladatot megoldjuk. A teszttel egyébként negyven pontot lehet szerezni. Bár ez a feladat picit pörgősebb, ha valaki egyszeri olvasás után úgy érzi, nem érti a kapott szöveget, a Szent István Gimnázium magyartanára szerint nem szabad sajnálni rá még néhány percet, hogy újra átfussa.

Iskolatévé – Magyar nyelv és irodalom 05

Az is fontos, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokat pontosan és precízen elolvassuk, mert a felületes olvasással sok pontot lehet veszteni. Erre néhány példát is említett az oktató, illetve beszélt a jellegzetes feladattípusokról, amelyek a következők:

  • Igaz vagy hamis állítások megkülönböztetése
  • Események időrendbe sorolása
  • Címadás az egyes bekezdéseknek
  • Beugratós feladattípusok: számadatok megfordítása

A szövegértési tesztekben vannak olyan kérdések is, amelyek nem direkt szövegértési kompetenciára vonatkozik. Ilyenek például a szókincstesztelő feladatok vagy ennek a fordítottja, amikor az idegen szavak ismeretét várják el. De retorikai tudást is felmérhetnek a teszten, aminél azért már nagyobb részt kapnak a tárgyi ismeretek. 

Rövid szövegalkotás

2016 óta része az írásbeli érettséginek: vagy érvelést kell írni, vagy az úgynevezett gyakorlati műfajok valamelyikéből kell szöveget alkotni, amellyel tíz pontot szerezhet a tanuló. Az oktató átfutott az előző évek témáin, majd rátért a gyakorlati szövegalkotás feladatára, ami általában a hivatalos stílusréteg műfajait érinti – lehet motivációs levél, hivatalos levél vagy kérvény írása is, de megeshet, hogy panaszt, önéletrajzot, meghívót vagy felszólítást kell megfogalmazni. Ritkábban előfordulhatnak a retorikai stílusréteg szóbeli műfajai is, mint a hozzászólás, felszólalás, vitaindító, méltatás, ünnepi beszéd. Ezekre hozott példát, illetve a tippjeit és a feladatok buktatóit is sorra vette az oktató. 

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában