Magyarországon lényegében még sosem fordult elő az, hogy az ország kukoricatermése nem fedezi a belső felhasználás igényeit, ám az idei évben ez is megtörténhet
– nyilatkozta a Portfolio-nak több, az ágazatra rálátó forrás is. A nevüket nem vállaló piaci szereplők szerint az előzetes becslések szerint várhatóan a hazai igények 60-90 százalékát tudja csak kiszolgálni az országos termés. Erre még sosem volt példa, minden évben jóval a hazai igények felett termelt a mezőgazdaság, és jelentős, több millió tonnás export-árualap is keletkezett.
Katasztrofális termés
A kukorica betakarítása még ezután következik, de a kirívó aszály és a hőhullámok miatt már a nyári hónapokban is több százezer hektáron kellett kitárcsázni az elszáradt kukoricát, vagyis a teljesen tönkrement növényeket jó esetben is csak tömegtakarmányként tudták hasznosítani a gazdák.
Ahol a kukorica végül termést hoz, abban sem lesz sok köszönet: a keleti országrészben kifejezetten katasztrofális, de még a kicsit szerencsésebb Dunántúl nagy részén is nagyon gyenge termés várható.
Megfelelően fejlődni a kukorica szinte az egész országban nem tudott, csupán Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye egyes részein vannak olyan területek, ahol rendes termésre számíthatnak a termelők.
Milliós hiány
A betakarítás előtt pontos számokat persze még nem lehet mondani, de a becslések nem sok jót ígérnek.
A legoptimistább jóslatok is csak 3,6 millió tonnás termésre számítanak, de a borúlátóbbak mindössze 2,8 millió tonnára. Ez, figyelembe véve a megszokott, 6-9 millió tonna körül alakuló éves termést, kirívóan rossz adatnak számít.
Összehasonlításul: a hazai felhasználás normál években 4-5 millió tonna között mozog, amelyben a kukorica étkezési, takarmányjellegű, valamint ipari és vetőmag-hasznosítása is benne van. A mostani becslések alapján tehát a hazai termelés mellett mindenképp importra szorulnak a felhasználók.
Mindez azt is jelenti, hogy akár a 2 millió tonnát is meghaladhatja az idei kukoricahiány.
Az import segíthet
A helyzet ugyanakkor kezelhető, hiszen importból vásárolhatnak a takarmánykeverők és feldolgozók kukoricát, és várhatóan Ukrajnából is érkezik be a következő hónapokban érdemi mennyiség. Mint ismert, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára közösségi oldalán csütörtökön közölte: az aszály miatt Magyarország is vásárol gabonát Ukrajnától. Vitézy Dávid hozzátette: januárhoz képest nyolc és félszeresére nőtt a növényi termékek forgalma az ukrán-magyar vasúti határon a Záhony környéki körzetben. Az ukrán oldalon magyar határátlépésre váró gabonaszállító kocsik száma a korábbi több mint 4500-ról mára 3000 alá csökkent, a cél, hogy az ukrán partnerekkel tovább csökkentsék a különféle kapacitásszűkületek révén összeadódó torlódást.
Az import azért is kedvez a hazai felhasználóknak, mert várhatóan olcsóbb lesz, mint a magyar kukorica.
A hazai áru jelentős áringadozásokat mutat, de jelenleg nagyjából 140 ezer forintba kerül tonnánként, vagyis drágának számít – emiatt az export volumene sem jelentős. Az importból származó kukorica olcsóbb, így például az ukrán tételek 110 ezer forint körül mozognak várhatóan. Igaz, az árak meglehetősen volatilisek, vagyis az említett számok nagyot változhatnak néhány napon belül is.
Mindenesetre a felélénkülő ukrán import nem csupán kézzelfogható kukoricát jelent a hazai felhasználók, így például ipari feldolgozók és a rendkívül nehéz helyzetben lévő állattenyésztők számára, hanem érdemi árelőnyt is.
A búzával nem lesz gond
A búza aratása ugyan a nyár derekán befejeződött, de a KSH pontos számai még nem nyilvánosak, ám az már látszik, hogy a hazai termés bőven fedezi az igényeket. Az idei búzatermés 4 millió tonna körül alakul, amely gyenge esztendőnek számít, de figyelembe véve a malomipar 1,2 millió, a takarmányágazat 0,9-1 millió és az ipari feldolgozás 180-200 ezer tonnás igényét, valamint a vetőmag mennyiségét is, így is több mint 1 millió tonnás többlet marad, amelyet várhatóan jó áron exportálhatnak a piaci szereplők.
Fotó: MTI