Hirtelen eltűnt a koronavírus miatti többlethalálozás Magyarországon

Ezt olvasta már?

A koronavírus-járvány második hulláma sok ezer halálos áldozatot szedett Magyarországon. A halálesetek pontos számát nehéz megbecsülni, mert a járványügyi statisztika meglehetősen megbízhatatlan adatokat közöl (különösen így volt ez az egészségügyi rendszer túlterhelődésének heteiben).

Nagy segítséget nyújtottak azonban a tisztánlátásban a Központi Statisztikai Hivatal jelentései. Ha ugyanis az elhunytak számát (halálokoktól és minden egyéb tényezőtől eltekintve) összevetjük a korábbi évek hasonló időszakának adatával, akkor a különbözet elég nagy pontossággal megmutathatja a járvány áldozatainak számát. Erre heti bontású adatok is rendelkezésre állnak, és ezek például rávilágítottak arra, hogy valójában a járvány miatti többlethalálozás a második hullámban jóval nagyobb volt a hivatalosan koronavírussal elhunytak számánál.

A második járványhullám felfutó szakaszában egyes heteken akár 1500-zal is többen haltak meg az év ilyen időszakában megszokottnál, miközben az áldozatok hivatalos száma néha ennek a felét sem érte el. Az ellentmondás az év végéhez közeledve enyhülni kezdett, a többlethalálozási számok néhány hétre összhangba kerültek a járványügyi statisztika adataival. Az utóbbi hetekben azonban újra szétváltak, ám most pont fordítva: miközben az év elején is közel 100-an haltak meg naponta hivatalosan a koronavírus-járványhoz kötődően, addig a többlethalálozás eltűnt. Sőt, az utóbbi két hétben az előzetes adatok alapján már kevesebben haltak meg az idén, mint 2019 hasonló időszakában. Ezt látjuk az alábbi ábrán:

Mint látható, miközben a koronavírus-jelentésekből még mindig heti 500 feletti halálos áldozat adódik (narancs vonal), addig úgy tűnik, hogy az országban nem halnak meg többen, mint amit ilyenkor megszokhattunk. Mielőtt azonban a járvány- és vírusszkeptikusok, illetve a korlátozásellenesek az érvkészletükbe építenék a fenti grafikon utolsó számait, érdemes megvizsgálni a lehetséges okokat.

Az egyik az adatminőségben keresendő. A heti halálozási statisztika adatai idővel felfelé módosulnak ahogy újabb és újabb adatok érkezenek arra az időszakra vonatkozóan. A gyors adatközlés ára a pontatlanság. A november-decemberi időszakra például ma már 250-300-zal több heti elhunytat látunk, mint az első adatközléskor. Ha ezt figyelembe veszük, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy a fenti ábra szürke oszlopai ugyanúgy a pozitív tartományba nyúlnak majd, mint a korábbiak. Ám ez még a furcsa jelenségnek csak egy kis részét magyarázza.

A másik tényező ennél kicsit bonyolultabb, de egyszerűen megmutatható az alábbi ábrával. A grafikon zöld vonala a 2015 és 2019 közötti átlagos heti halálozás alakulását mutatja, a narancs pedig a 2020-21-eset. (A 2021-es évet nem kezdtük újra az 1. héttől, az 54. és az 55. hét adata már az idei év elejét jelenti.) A kettő közötti különbözet tekinthető a koronavírus miatti többlethalálozásnak. Jól látható, hogy a két vonal nem csak azért ér össze (vagyis tűnik el a többlethalálozás), mert a friss halálesetek csökkentek. A változásban szerepet játszik az is, hogy a zöld vonal megemelkedett.

Mi áll emögött? Az influenzavírus. A téli hónapok jellemzően az influenzajárvány jegyében telnek, ami szintén szed halálos áldozatokat (igaz, átlagosan jóval kevesebbet, mint a mostani, korlátozásokkal lefojtott koronavírus-járvány). Ezért amikor a többlethalálozást számoljuk, valójában a szezonális hatás miatt az év vége felé haladva egyre magasabb “koronavírus-nélküli” adathoz viszonyítunk. Viszont 2020-21 fordulóján egyáltalán nincs influenzajárvány, szinte mutatóban sincs jelen a vírus az országban. Így rögtön felmerül a kérdés, hogy hogyan érdemes mérni a többlethalálozást. Attól függ, mit szeretnénk megmutatni.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyivel van több haláleset az országban ahhoz képest, mintha nem lenne koronavírus-járvány, akkor a fenti számítási módszer tűnik helyesnek. Hiszen ha nem lenne koronavírus, nem lennének lezárások sem, terjedne viszont az influenza, ami szintén szedne áldozatokat.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy (parciális szemléletben) hányan halhattak meg a koronavírussal összefüggésben, akkor viszont egy olyan állapothoz kell viszonyítanunk, amikor nincs influenzajárvány sem, vagyis a fent látottaknál magasabb többlethalálozási számok adódnának. 

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a koronavírus második hullámának vége felé több okból tűnt el a többlethalálozás, ezek a következők:

  1. Januárra valóban kevesebb áldozatot szedett a járvány, mint a második hullám csúcsán.
  2. A védekezés az influenzavírus terjedését megakadályozta, így most télen azt a járványt teljesen megúsztuk.  Vagyis az influenzának – eltérően a korábbi évektől – nincs halálos áldozata.
  3. Az előzetes adatok várhatóan még felfelé módosulnak.

Számításaink szerint ezek a faktorok összességében a furcsa jelenség 80-90%-át magyarázzák. A többire  magyarázatot bizonyára mélyebb kutatások adhatják meg. Mindenesetre érdekes lesz figyelni a halálozások alakulását továbbra is, mert az elmúlt napokban a napi kormányzati jelentések alapján újra többen halnak meg koronavírusban, azonban erről még nincs statisztikai adatközlés.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában