Harapófogóba került az új kormány a deficit miatt

Ezt olvasta már?

Elszállt a hiány

Pénteken friss képet kaphattunk a magyar költségvetés állapotáról. A Pénzügyminisztérium ugyanis nyilvánosságra hozta az első három hónap pénzforgalmi előzetes egyenlegét, amiből kiderült, hogy a választások előtti időszakban az év egynegyede alatt teljesült az egész évre tervezett nominális deficit közel háromnegyede.

Az előzmények fényében nem teljesen váratlan a kedvezőtlen idei költségvetési egyenleg, ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az orosz-ukrán háború miatti rendkívüli nemzetközi környezet ilyen állapotban éri a költségvetést.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza szokatlanul magasnak nevezi azt, hogy három hónap alatt összejött az éves hiányterv 73%-a. “Tekintettel a sok szélsőséges körülményekre, nem túl meglepő, hogy a költségvetésben ilyen mértékű elcsúszásokat tapasztalunk” – fogalmaz az elemző és azt is megjegyzi, hogy a kormány jelentős mennyiségű transzfert fizetett ki a háztartásoknak az év eddigi szakaszában.

Lépéskényszerben a kormány?

Az elemző a kommentárjában felidézi a Pénzügyminisztérium közleményét. Jelzésértékű, hogy mit tart fontosnak a kormány a büdzsé esetében. “A jelenlegi háborús helyzetben kiemelkedően fontos, hogy hazánk gazdasága és költségvetése stabil maradjon, és a háború terheit ne a lakosságnak kelljen viselni. A költségvetésnek továbbra is prioritásként kell kezelnie a határvédelmet, a menekültek megsegítését, a családok támogatását és az adócsökkentések megtartását. A költségvetés stabilitásának fenntartása a jelenlegi helyzetben így kiemelten fontos feladat a kormány számára” – áll a PM közleményében.

Ezek a mondatok összecsengenek Orbán Viktor szerdai szavaival. A miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kormány célja a pénzügyi stabilitás és a rezsicsökkentés fenntartása. A kettőt pedig úgy lehet egyszerre teljesíteni, hogy adott esetben költségvetési kiigazító lépésekkel közbelép a kormány. A miniszterelnök határozottan jelezte, hogy megszorítások nem lesznek, olyan intézkedéseket nem terveznek, amelyek a családokat érintené negatívan, stabilizáló intézkedések között említette meg kérdésre válaszolva a különadók intézményét, esetleg új különadók kivetését, a meglévők növelését.

A költségvetés újratervezése nem újdonság, Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete már belengette ezt a lehetőséget.

Két lehetőség a kormány előtt

A fő kérdés, hogy mit tehet ebben a helyzetben a kormány – írja Virovácz Péter, aki egyúttal két lehetséges utat vázol fel. A könnyebbik útnak szerinte az tűnik, ha 1) a kormány elengedi a 4,9%-os GDP-arányos hiánycélt az idei évre és megemeli azt, ezzel is reagálva az új helyzetre. Egy ilyen hiánycélnövelés azonban két következménnyel is járhat:

  • A magasabb hiány az államadósságrátát is növelheti, igaz az elemző azt is megjegyzi, hogy a 2021-es vártnál lényegesen jobb államadósság fényében még van mozgástér a csökkenő adósságpálya betartásához is.
  • A másik lehetséges következmény a hitelminősítők reakciója. A hitelminősítők is tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a hiány eddigi elszállása nem a háborúval és a menekültek befogadásának plusz költségével függ össze, hanem a választások előtt végrehajtott nagyarányú költekezéssel. “Egy megemelt 2022-es hiánycél esetében nagyobb kockázatot látunk arra, hogy a magyar adósbesorolás negatív kilátást kap a hitelminősítőknél, egy azonnali leminősítés ugyanakkor nincs az asztalon” – fogalmazott az ING elemzője.

Itt érdemes felidézni, hogy pénteken a Fitch már megszólalt egy magyar ügyben, az uniós források és az Európai Bizottsággal folytatott vita kérdésében.

A kormány másik lehetősége, hogy 2) egyensúlyjavító intézkedésekről dönt a hiány kordában tartása érdekében. A közgazdász szerint jelen állapotban nehéz egyáltalán megbecsülni is, hogy mekkora kiigazítási igényre lenne szükség az idei évben, de nem kizárt a GDP 1%-ának megfelelő összeg, ami 500 milliárd forintnak felel meg. Ezt a kormány könnyedén elérheti a beruházási kiadások visszafogásával. Amennyiben viszont ennél nagyobb kiigazítási igény áll fent a büdzsében, akkor bevételnövelő lépések jöhetnek szóba. A bank szakértője nem számít ebben az esetben a munkát terhelő adók emelésére, sokkal inkább a szektoriális adók emelésére. Ahogyan arra Orbán Viktor jelzést is tett szerdán és a befektetők csütörtökön le is reagálták ennek a lehetőségnek a hatásait.

Virovácz Péter ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a különadók emelésének egyik velejárója, hogy a vállalatok a plusz terheket továbbhárítják, ez pedig tovább növeli az amúgy is felfutóban lévő inflációt.

A közgazdász azzal számol, hogy ebben a változékony környezetben a kormány nem hoz elhamarkodott döntéseket, legyen szó akár megszorító intézkedésekről, vagy a hiány emeléséről. Tekintettel arra is, hogy csak májusban iktatják be az új kormányt. Ezért a következő hónapokban a kormány és az adósságkezelő a normál hétköznapi üzemmódban fog működni. De szükség esetén az elemző szerint nem kizárt, hogy Magyarország megjelenik eurókötvény-kibocsátással a piacon.

Elemzése végén azt is megemlíti, hogy a helyzetet egy érdekes tényező bonyolítja: a kormánynak április végéig be kell mutatnia az Európai Bizottságnak az új konvergenciaprogramot, ami tartalmazni fogja a következő évek költségvetési egyenlegeit is. Ezen keresztül tehát bepillantást nyerhetünk, hogy mire számíthatunk 2023-ban.

Arra is emlékeztet Virovácz Péter, hogy

egy évvel ezelőtt a kormány 3,9%-os hiánycélt prognosztizált 2023-ra, ami szerinte megszorítások nélkül egyre inkább tarthatatlannak tűnik.

Mások is hasonlóképp gondolják

Az elmúlt napokban egyébként sorra jelentek meg azok az elemzői és közgazdász vélemények, miszerint a költségvetésben jelentős elcsúszás várható, amire a kormánynak reagálnia kell. Így vélekedtek az OTP elemzői, a Raiffeisen Bank közgazdászai, valamint Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában.

Oszkó Péter a napi podcastadásunkban is kifejtette meglátásait a témában, ami itt visszahallgatható:

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2022. április 6-án. A kormányfő mellett jobbról Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában