Gyorsértékelés Orbán Viktor extraprofitadós bejelentéséről

Ezt olvasta már?

A negatív piaci reakciók egyik oka, hogy a lépések nyilvánvalóan vállalati értéket rombolnak, hiszen egy sor ágazat szereplőinek profitja fog megcsappanni. Másrészt a gazdasági klíma hűtéséhez is hozzájárulnak a lépések, a beruházási kedv, illetve az infláció rövid távú megugrása borítékolható.

A bejelentés egyben visszaigazolása, és első látványos kormányzati beismerése annak, hogy a költségvetés csúnyán túlköltekezett. Ez még úgy is hozzájárulhatott az első negatív reakcióhoz, hogy a piac zömének biztosan nem volt kétsége sem a kiigazítás szükségességéről, sem annak jelentős mértékéről, de még a különadók stabilizációban betöltött kitüntetett szerepéről sem.

A magyar gazdaság megbomló külső (folyó fizetési mérleg), belső egyensúlya (költségvetési hiány és infláció) tehát most vált igazán “hivatalossá”, bár az adatok és az gazdaságpolitikai jelzések alapján eddig is nyilvánvaló volt a helyzet.

Ebből a szempontból érdekes helyzetben vagyunk: a kormánynak a válságkezelésben jó a “track recordja”, legalábbis abban az értelemben, hogy amikor szükség volt rá, akkor következetesen végrehajtotta a szükséges intézkedéseket. A lépések tulajdonképpen a gazdaság stabilizációját szolgálják, de nem lennénk meglepve, ha ennek ellenére egy leminősítést valamelyik hitelminősítőnél “megérne” a magyar gazdaság helyzete és az unortodoxia.

Fontos szempont viszont, hogy a magyar besorolás felülvizsgálatára mindhárom nagy szervezetnél csak az év második felében kerül sor, tehát a leminősítési reakcióra a közeljövőben csak rendkívüli döntés keretében kerülhet csak sor. Ha a szervezetek kivárnak a betervezett döntésig, és amennyiben addig a nemzetközi helyzet (elsősorban az energiaár) enyhülne, és a kormányzati lépéseknek látszódnának már a stabilizáló hatásai, akár el is kerülhetjük, hogy a csehek után mi is leminősítést kapjunk.

Időközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részletezte a kormány álláspontját az extraprofitról és az extra terhekről. A tárcavezető szavai után egyértelmű, hogy az extraprofit kifejezést a kormány a kommunikációja fontos elemévé tette. Az azonban a különadók részleteinek megismerése előtt nem világos, hogy ez csak egy retorikai fogás, vagy valóban lesz adózási jelentősége lesz a kifejezésnek, és a kormány megmondja, mit tekint “normális” és mit “extra” vállalati nyereségnek. Valószínűbbnek látjuk az előbbit, mert ezzel valójában egy üres forgalmat kapunk, de még mindig szerencsésebb lenne, mintha az állam mondaná meg, mit tart még elfogadható nyereségnek.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelenti be a Karmelita kolostorban 2022. május 25-én. A Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában