Fontos uniós ítélet született gázügyben, Magyarország is örülhet

Ezt olvasta már?

Hiába fellebbezett a korábbi döntés ellen Németország, a lengyel álláspont mellett foglalt állást az Európai Unió Bírósága (Európai Bíróság) a német-cseh Opal gázvezeték ügyében. Németország így sikertelenül próbálta semmissé tenni a Gazprom Opal nevű gázvezetékhez való hozzáférését korlátozó korábbi határozatot. Az uniós bíróság július 15-én helybenhagyta az ítéletet, ami azt jelenti, hogy az orosz gázmonopóliumnak másokkal is osztoznia kell a szállító kapacitáson- számolt be az Euractiv.

Régóta húzódott

Az eset egy hosszú ideje tartó vita része, melyben Németország szembeáll Lengyelországgal és más, az egykori szocialista blokkba tartozó kelet-európai országokkal. Lengyelország – másokhoz hasonlóan – Európa orosz gáztól való függőségét regionális biztonsági fenyegetésnek tartja, ezért saját ellátását az Egyesült Államokból és egyéb forrásokból származó cseppfolyósított földgázzal (LNG) diverzifikálja. A Gazprommal kötött 2022-ig érvényes szerződését meghosszabbítani nem tervező Lengyelország, Ukrajna és más régiós országok a Krím 2014-es orosz megszállását követően jóval bizalmatlanabbá váltak Moszkvával szemben, mérsékelni igyekezve a tőle való energiafüggést.

A 2011-ben épült 470 kilométer hosszú Opal a Németországot és Oroszországot összekötő Északi Áramlat két vezetékpárját kapcsolja össze a közép- és nyugat-európai hálózattal. A lengyel gáztársaságok azt követően indítottak jogi eljárást az Opal ellen, hogy az Északi Áramlat első ágának ugyancsak 2011-es megnyitását követően elveszítették az ország területén áthaladó Yamal gázvezetéken megvalósuló tranzitmennyiségeik és tarifabevételeik egy részét, illetve miután a Németországba irányuló exportkapacitást megduplázó Északi Áramlat 2 terveinek megvalósítása felgyorsult 2016-ban.

A 2×55 milliárd köbméteres kapacitású Északi Áramlat két vezetékpárja és a Kelet-Európát dél felől elérő Török Áramlat 2 a maga mintegy 16 milliárd éves szállítási kapacitásával csaknem teljesen kiváltja a fénykorában, az 1990-es évek második felében 140 milliárd köbmétert is szállító ukrán vezetéket is. A már napjainkra is alaposan megcsappant ukrajnai irányú szállítások sorsa 2024-et, vagyis a 2019-ben megkötött orosz-ukrán szerződés kifutását követően teljesen bizonytalan.

Forrás: Alexander Demianchuk\TASS via Getty Images

Az Európai Bíróság 2019 őszén érvénytelenítette az Európai Bizottság 2016-os, Lengyelország által megtámadott döntését, mely lehetővé tette, hogy a Gazprom részesedése az Opal gázvezeték használatában 50-ről 80 százalékra emelkedhessen. Németország ezt követően fellebbezett, mostani döntésével azonban az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve elutasította érvelését, miszerint a korábbi döntés alapját képező “energiapolitikai szolidaritás” sokkal inkább politikai koncepció, mint jogi kérdés. A bíróság mostani döntése szerint bármely, az EU intézményei által az uniós energiapolitika területén hozott intézkedés jogszerűségét az energiaszolidaritás elvének fényében kell értékelni.

Kedvező precedens

Az Észak-Németországból Csehországba tartó Opal ügye nem csak azért jelentős, mert évi több mint 36 milliárd köbméteres kapacitásával a teljes éves uniós felhasználás közel 10 százalékának megfelelő mennyiségű gáz ezen keresztül juthat el a felhasználókhoz. Hanem azért is, mert a magyar szempontból sokkal fontosabb Török Áramlat 2, más néven Balkáni Áramlat gázvezetékre nézve is – Magyarország számára pozitív – vonatkozásokkal bír.

Magyarország hagyományosan Ukrajna felől importálja a felhasználása több mint 80 százalékát fedező orosz gázt, 2020-ban 8,6 milliárd köbméter érkezett az országba ezen az útvonalon. A Török Áramlat északi ágának (Balkáni Áramlat) megépülésével azonban Szerbia felől egy új, évi akár 8,5 milliárd köbméteres ellátási útvonal éri el Magyarországot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júliusban hagyta jóvá a Szerbiából érkező földgázszállítási kapacitás növelését.

Az EU gázdirektívája ugyan kimondja, hogy a Török Áramlat 2 kapacitásának 50 százalékát alternatív ellátók számára kell fenntartani, az Európai Bíróság döntése azonban számunkra kedvező precedenst is teremt ehhez. Így, bár a Török Áramlat 2-höz való csatlakozásával Magyarország egyelőre csak az orosz forrású gázellátási útvonalait tudja változatosabbá tenni már 2021 őszétől, hosszabb távon azonban elképzelhető, hogy nem csak orosz, hanem azeri, török vagy egyéb forrású gáz érkezik majd a csövön.

Forrás: Sean Gallup/Getty Images

Az érintett gázvezetéket üzemeltető OPAL Gastransport szerint az EU gázpiacát nem hozta hátrányos helyzetbe a vezeték szállítási kapacitásának teljes kihasználása, arra is felhívva a figyelmet, hogy a döntés nem szól arról, Lengyelországot valóban érte-e kár. A vitában közvetlenül részt nem vevő Gazprom sajnálkozásának és csalódottságának adott hangot “az európai gázrendszer hatékony felhasználását gátoló mesterséges akadályok létrehozása” miatt. Az Európai Unió Bíróságának döntése ugyanakkor valószínűleg nem befolyásolja a gyakorlatban a Gazprom vezetékhasználatát, miután az már a bírósági ítélet előtt is visszafogott volt.

Megkerülhetetlen szerepben

Az ügynek -, melyben az ellátás biztonsága központi szempont – egy olyan időszakban kerül pont a végére, amikor az európai gázárak továbbra is történelmi rekord közeli magasságban állnak. Az éveken át túlkínálatos, nyomott árakkal működő európai gázpiacokon 2020 végén, 2021 elején állt be fordulat, amikor a szokásos árcsökkenés helyett folytatódott a drágulás. A tartalékok alacsony szintre süllyedése, az LNG-kínálatot elszívó, prémiumot kínáló ázsiai kereslet hatása, illetve a gazdasági fellendülés miatti erőteljes villamosenergia-igény egyaránt az árak emelkedése irányába hatott.

Közben a Gazprom sem sietett növelni szállításait a kereslet kielégítése érdekében. Az orosz állami gázmonopólium ezzel vélhetően a számos uniós tagállam és az Egyesült Államok által erősen támadott Északi Áramlat 2 gázvezeték beüzemelésére vár, demonstrálva egyben a neki kapóra jött piaci helyzetben és az uniós-orosz, illetve amerikai-orosz kapcsolatok mélypontra jutása közepette az európai gázellátásban betöltött nélkülözhetetlen szerepét is.

Címlapkép: Sean Gallup/Getty Images

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img