A mikrobák definíciójuk szerint olyan kicsik, hogy szabad szemmel nem, csak mikroszkóppal láthatók. Ezért óriási felfedezés egy újonnan leírt, a Science-ben megjelent tanulmány szerint a karibi mangrove-fákon élő baktérium, ami jócskán túlnőtte a limitet. Fonálszerű sejtje szabad szemmel is látható, akár 2 centiméterre is megnő és 5000-szer nagyobb, mint sok más mikroba. Ráadásul hatalmas genomja van, amely nem szabadon lebeg a sejtben, mint más baktériumokban, hanem az összetettebb sejtekre jellemzően egy membránba van zárva.
Kazuhiro Takemoto, a Kyushu Institute of Technology számítógépes biológusa szerint
ez a baktérium hiányzó láncszem lehet az összetett sejtek evolúciójában.
A kutatók régóta két csoportra osztották az életet: a prokariótákra, amelyek plazmáját sejthártya veszi körül és az örökítő anyag, a DNS szabadon lebeg (ilyenek a baktériumok és a moszatok). És az eukariótákra, amelyek a komplexebb életformák alkotói, DNS-üket egy sejtmagba csomagolják, amit maghártya vesz körül, a magban magvacska, a sejtmagot a magplazma tölti ki, a DNS alkotja a kromatinállományt fehérjékkel.
Az újonnan felfedezett mikroba elmossa a határvonalat a prokarióták és az eukarióták között.
Körülbelül 10 évvel ezelőtt Olivier Gros tengerbiológus egy mocsárban bukkant a furcsa organizmusra, amely vékony szálakként nőtt a haldokló mangrove-levelek felszínén. Csak 5 évvel később jött a felismerés, hogy az élőlények valójában baktériumok. Tanítványa, Jean-Marie Volland, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium tengerbiológusa, jött rá, hogy a sejt két membránzsákot tartalmaz, amelyek közül az egyik a sejt teljes DNS-ét tartalmazza. Volland ezt a zsákot organellumnak (szervrész) nevezi.
Amikor a Department of Energy Joint Genome Institute kutatói megvizsgálták a benne lévő DNS-t, azt találták, hogy a genom hatalmas, 11 millió bázison mintegy 11 000 egyértelműen megkülönböztethető gén található.
A bakteriális genomok átlagosan körülbelül 4 millió bázist és körülbelül 3900 gént tartalmaznak.
A fehérjeszintézisért felelős riboszómák is a DNS-sel töltött zsák belsejében voltak, amik a növekedés elengedhetetlen elemei. A másik, vízzel teli zsák lehet az oka annak, hogy a baktérium ekkorára nőhetett.
Talán itt az ideje, hogy újragondoljuk az eukarióta és a prokarióta definícióját!
– mondta Petra Levin, a St. Louis-i Washington Egyetem mikrobiológusa.
A mikrobiológusok korábban azt gondolták, hogy a baktériumok aprók, hiszen táplálkoznak, lélegeznek és molekulák diffúziója révén a sejt belsejében megszabadulnak a méreganyagoktól, és maximált, hogy mekkora távolságot tudnak megtenni.
A genetikai anyag minden mástól való elkülönítése kifinomultabb ellenőrzést és nagyobb komplexitást tesz lehetővé.
– mondja Chris Greening, a Monash Egyetem mikrobiológusa.
Úgy tűnik, megdőlt a baktériumokról való gondolkodás, ezek többé nem egyszerű, fejletlen életformák. A mangrove baktériuma forradalmat hozott társai életébe is.
(Borítókép: Anton Novoderezhkin / TASS / Getty Images)