Ez aztán a fordulat: korábban teljesítheti Magyarország a fontos hiánycélt

Ezt olvasta már?

Koronavírus: sorra nyitnak az országok, de még mindig a járvánnyal küzd a fél világ

A John Hopkins University adatai szerint globálisan 163 319 100 koronavírusos eset diagnosztizálása történt meg a járvány kezdete óta, 3 473 500 fertőzött vesztette...

Visszaesett a német gazdaság

Németország hazai összterméke (GDP) 3,4 százalékkal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz és 1,8 százalékkal az előző három hónaphoz képest - közölte...

Októberig lehet személyi igazolvánnyal utazni az Egyesült Királyságba

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos...

Zacher Gábor: még egy ilyen hullám összeroppantaná az egészségügyet

Az egészségügyi rendszert a poszt-Covid kezelések is megterhelik majd, de nem annyira, mint maga a járvány – mondta Zacher Gábor. A most életbe lépő...

A 2022-es költségvetés beterjesztése óta ismert, hogy a kormány 2022-ben 5,9%-os GDP-arányos hiánycéllal számol, ez 2023-ban 3,9%-ra mérséklődhet és 2024-re teljesítené Magyarország az EU által elvárt 3%-os deficitcélt. Azt is tudjuk, hogy az Európai Bizottság felmentést ad a legfontosabb fiskális szabály teljesítése alól még a 2022-es évben, a 2023-as évről azonban nem tudni még semmit erre vonatkozóan. Ezért a kormány által jelzett, 2023-ra vállalt 3,9%-os deficitcél meglehetősen érdekes és nem kockázatmentes vállalás.

A képet ugyanakkor árnyalja a napokban megjelent új költségvetési kitekintő a jövő évi büdzséhez csatolt fejezeti kötetekben. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy a kormány a főbb bevételi és kiadási sorokra milyen összegeket vetít előre. A táblázatból a legérdekesebb szerintünk, hogy

a 2022-es költségvetésbe 550 milliárd forintos kiadási keretösszeggel betervezett beruházási alap tartósan fennmaradna.

Ezek szerint az előrejelzési horizont végéig, 2025-ig a költségvetés kiadási oldalát duzzasztaná ez a tétel. A kormány először a jövő évi büdzsében alkalmazta ezt az eszközt, és nem tudjuk, pontosan milyen tételek lehetnek benne, csak annyit közölt a költségvetésért felelős Pénzügyminisztérium, hogy “ez egy speciális központi tartalék, kifejezetten beruházások előkészítésének és megvalósításának finanszírozására”. A dokumentum egy másik ponton annyit tesz még ehhez hozzá, hogy “a Beruházási Alap előirányzat terhére 2022- ben folytatódnak az oktatási, egészségügyi, közlekedési, kulturális-, szabadidő és sport, turizmusfejlesztési, egyházi, illetve környezetvédelmi területen elkezdett beruházások, és további – gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt – jelentős beruházások vannak előkészítési fázisban”.

Az 550 milliárd forintos kiadás beégetésének két üzenete is lehet:

  • A mindenkori kormány számára ez akár szabad mozgásteret is jelenthet, hiszen a 2023-ra tervezett 60 000 milliárd forintos GDP-vel számolva ez 0,9%-os méretű puffer. Ezt a későbbiekben akár új, konkrét kiadások fedezetére, vagy adócsökkentések finanszírozására, vagy akár a hiány lefaragására is használhatja a kabinet.
  • Ha pedig a hiány lefaragására használná fel a kormány ezt a tartalékot 2023-ban, akkor a PM által 2023-ra vállalt 3,9%-os GDP-arányos hiánycél máris 3%-ra csökkenne, így már két év múlva teljesülne a Brüsszel által várhatóan akkor már elvárt deficitszint, nem pedig csak 2024-ben.
A költségvetés kiadásai millió forintban 2025-ig.

Ha a költségvetési kivetítés kiadási oldalánál maradunk, akkor egy érdekes tétel szúrhat még számunkra szemet. 2023-ban 3381 milliárd forintnyi kiadást tervezett be a kormány az uniós programok terhére, ami soha nem látott EU-s pályázati költést jelenthet.

Lesz miből költeni

A mérleg bevételi oldaláról az is kiolvasható, hogy a kormány látványos növekedésekkel számol az egyes bevételi sorokon.

  • Folyamatosan hízni fognak a különadók, ezen belül is erőteljesen a kiskereskedelmi különadó, az energiaellátók jövedelemadója, a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó. De stabil bevételi forrás lesz a jövőben is a bankadó, a közműadó, a turizmusfejlesztési hozzájárulás, a távközlési adó. Ezek összesen egy évben meghaladhatják a 700 milliárd forintot is, amely így a társasági adónál is magasabb bevételi tétel.
  • Minden főbb adóbevételi csoport (társaságoktól, magánszemélyektől és a fogyasztásból származó) érdemben lehet magasabb 2022-ben, mint a 2021-ben várható érték, kivéve a költségvetési szervek esetében.

Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

Az amerikai kormányt aggasztja a lakásárak meredek emelkedése

"A lakásárak emelkedése aggodalomra ad okot, mert megnehezíti a lakhatást és a hozzáférést a lakásokhoz" - mondta Jen Psaki kedden. Elmondása szerint a kormány...

Megnyílt a La Casita, ami hivatalosan is a legcukibb hely a városban

Levesek és főzelékek Mamma mia! Cukormentes Igen, jól olvastátok! ...

Nagyiféle sütikre és zserbófagyira bukkantunk a Kazinczy utcában

Megúszós sütik Tökéletes nyári desszert! Mindig nagyon inspiráló olyan emberekkel találkozni, akik megelégelve a mókuskereket,...

Az édes ízek nyertek múlt héten

Ezt igazából gyerek nélkül is lehet élvezni 😀 Megúszós sütik Tökéletes nyári desszert!...

Két év előkészület után megnyitott Pesti István séf új étterme Tatán

Levesek és főzelékek Mamma mia! Cukormentes Igen, jól olvastátok! ...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -