Az amerikai és angol felfedezések tükrében valószínű, hogy orosz expedíció indul a Vénuszra – nyilatkozta Dmitrij Rogozin, a Roskosmos vezetője a TASSZ és a Ria Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.
Mint azt már írtuk korábban, az élet feltételeit, úgynevezett biomarkereket fedeztek fel a kutatók a Vénusz gázfelhőjében, ami lehetővé teszi a mikroszkopikus élet megjelenését.
Dmitrij Rogozin szerint a program megvalósítására a 2021 és 2030 közötti időszakban kerülhet sor, de a döntés már idén, év végéig megszületik.
A Vénusz közismerten a legkevésbé vendégszerető bolygó. Fortyogó láva, vulkánok, mérges gázok, savas eső és a vörös izzásig felhevült sziklák váltakoznak. A felszíni hőmérséklet még a hűvösebb napokon is 400 Celsius-fok, ennél csak magasabb lehet.
A legközelebbi projekt a bolygón a 2027–2029 között megvalósuló Venus-D program, melyben orbitális pályán keringő modulok és leszállóegységek is részt vesznek. A projektre az elkövetkező tíz évben 17 milliárd rubelt különítenek el.
Az élet jeleit először Prof Jane Greaves, a Cardiff Egyetem professzora fedezte fel és adta hírül a Nature magazinban közölt tanulmányában. A légkör egyik összetevője miatt jutott erre a megállapításra, ez az összetevő pedig a foszfin vagy foszfor-hidrogén, egy szervetlen foszforvegyület.
Földi körülmények között a foszfint kártevőirtásra használják. Nélkülözhetetlen olyan életformák számára, mint a mikrobák a pingvinek gyomrában vagy más, oxigénszegény környezetben létező életformák.