A legutóbbi időkig az energiamegtakarítás viszonylag hanyagolt téma volt Európában, mivel a bőséges és olcsó orosz energia miatt egyszerűen nem volt vonzó gazdaságilag sem a kormányok, sem a vállalatok, sem a lakosság számára. Az európai országok így jóval kevésbé voltak ösztönözve az energiatakarékosságra, mint például Japán, ahol az 1970-es évek olajársokkja után a hatékonyság javítása kiemelt céllá () vált. A tartósan magas energiaárak azonban változást hoztak, így a takarékosság gazdasági megalapozottsága korábban nem látott szintre emelkedett.
Az energiaszámlák emelkedése a lakosság számára is extra motivációt jelenthet a korábban elsősorban klímavédelmi céllal javasolt energiamegtakarításra,
illetve energiahatékonyság-javításra, különösen azon országokban, ahol a lakossági tarifákat részben vagy teljesen a piaci árak alakítják. Ebben a helyzetben az energiahatékonysági és egyéb beruházások (pl szigetelés, okos mérők, napelemek telepítése) megtérülési ideje jelentősen lerövidült a háború előttihez képest, de sok olyan, gyakorlatilag azonnal megtehető lépés is van, amelyekkel a háztartások gyorsan érdemi eredményt érhetnek el.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az Európai Bizottság a lenti listában foglalta össze a leghasznosabb energiatakarékossági tippeket. Ezek követésével
egy uniós háztartás átlag több mint 450 euróval csökkentheti energiával kapcsolatos éves kiadásait.
(A megtakarítási potenciál alacsonyabb Magyarországon, ahol a lakosság hatóságilag alacsonyan tartott tarifán kapja az energiát és üzemanyagot.) Ha minden EU-polgár követné a javaslatokat, évi 220 millió hordó olaj vagy 17 milliárd köbméter földgáz felhasználása lenne megelőzhető, amely körülbelül 20 millió háztartás éves fűtési igényének vagy az uniós orosz gázimport több mint 10 százalékának felel meg. Ez igen jelentős tétel, főleg ez európai orosz energiaszállítások kilátásainak bizonytalanná válása közepette.
Szeptember 6-án rendezzük meg a Portfolio fenntarthatósági konferenciáját. A Sustainable World – A jövő vállalatai rendezvény részleteit itt találja.
A 9 javasolt energiatakarékossági lépés:
- Tekerd lejjebb a termosztátot és feljebb a légkondicionáló hőfokszabályzóját! A lakások átlagos fűtési hőmérséklete az Európai Unióban 22 Celsius-fok felett van, de sokan kényelmesen alkalmazkodnak a 19-20 fokos hőmérséklethez is.
A termosztát mindössze 1 Celsius-fokkal való lejjebb állításával a fűtésre használt energia mintegy 7%-a spórolható meg.
Némi komfortról való lemondással a hűtési energia jelentős része is megtakarítható. A légkondicionáló 1 fokkal magasabb hőmérsékletre állítása csaknem 10%-kal csökkenti a klímaberendezés által elfogyasztott villamos energia mennyiségét. Ha megoldható, a lakás egyes helyiségeinek eltérő hőmérsékletűre történő beállítása is alkalmazható, ahogyan természetesen vállalatok és közintézmények épületeire is érvényes a „Fűts és hűts kevesebbet!” tanács.
- Állítsd be a kazán hőmérsékletét! A kondenzációs kazánok alapértelmezett beállításainak módosításaival növelhető a hatékonyság, és a helyiségek, illetve a víz melegítésére fordított energia érdemi része, akár 8%-a is megtakarítható. Így
a kazán megfelelő beállításával évente átlagosan 100 euró körüli összeg takarítható meg az IEA és a Bizottság szerint.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a beállítások módosításához iránymutatást kaphatunk a kazán használati utasításából vagy a berendezés éves szervizelését végző szakembertől.
- Dolgozz otthonról! Az EU-ban felhasznált olajtermékek negyedét az ingázók autói égetik el. A munkakörök több mint harmada viszont otthonról is betölthető,
heti három home office-os munkanap pedig átlagosan mintegy 35 euróval csökkentheti a háztartás havi üzemanyagszámláját,
az otthoni energiafelhasználás növekedése mellett is. A jelentés szerint ugyanakkor a munkaadóknak is ösztönözniük kell a távmunkát.
- Használd gazdaságosabban az autót! Az EU-ban a legtöbb autós út egyetlen utassal történik, de ha a kihasználtságot szomszédok, barátok vagy kollégák szállításával növeljük, azzal üzemanyagot, pénzt és karbonemissziót spórolunk meg. Az autó klímaberendezésének 3 fokkal melegebbre állítása pedig azonnal javítja az üzemanyag-fogyasztást is. Ezek az intézkedések évente átlagosan körülbelül 100 euró körüli összeget takaríthatnának meg a háztartásoknak.
- Csökkentsd a sebességet az autópályán! Bizonyos sebesség felett az autó motorjának hatékonysága csökken, amely így üzemanyagot pazarol. Feltételezve, hogy egy autó évente átlag 13 ezer kilométert tesz meg az EU-ban; az átlagos utazósebesség 10 kilométer/órával való csökkentése évi átlag 60 euróval mérsékelheti a háztartás üzemanyagszámláját.
- Hagyd otthon az autót vasárnap! Ez a tanács elsősorban a nagyvárosokra vonatkozik, melyeknek népszerűsíteniük kellene és gyakran kellene tartaniuk autómentes vasárnapokat. Az autómentes vasárnapok már sok európai országban és városban rendszeresek, ahol ezeket az eseményeket összekötötték a közegészség, közösségi terek és kulturális események népszerűsítésével. 2021-ben több mint 3000 város regisztrált az Európai Mobilitási Hétre, ami az autómentes nap melletti elkötelezettséget is magába foglalja. Ha valaki nagyvárosban él, és minden vasárnap otthon hagyja az autóját, azzal átlagosan évi 100 eurónak megfelelő kiadást takaríthat meg.
- Autó helyett biciklizz vagy sétálj a rövidebb utakon! Ha kisebb távok megtételéhez nem az autót használjuk – főleg, ha nagyobb kocsiról van szó -, azzal sok üzemanyagot spórolhatunk meg. Az autós utak körülbelül harmada rövidebb mint 3 kilométer az EU-ban. Más közlekedési formák, így kerékpár, séta vagy egyéb mikromobilitási eszközök (például elektromos roller) alkalmazásával hozzájárulhatunk a légszennyezés és torlódások csökkentéséhez, ráadásul egészségünket is javíthatjuk. És persze pénzt is megtakaríthatunk, háztartásonként évi átlag valamivel több mint 55 eurót. A váltást előmozdíthatja a kerékpárokra vagy az elektromos kerékpárokra biztosított adókedvezmény vagy vásárlási támogatás is, amelyet 14 EU-tagország alkalmaz is valamilyen módon.
- Használd a közösségi közlekedést! A közösségi vagy tömegközlekedés egy főre jutó olajfogyasztása és üvegházgáz-emissziója jóval alacsonyabb a személyautókénál. Míg csúcsidőszakban a tömegközlekedés tartalékkapacitása alaposan csökkenhet, a csúcsidőn kívüli időszakban már jellemzően van szabad kapacitás. Ennek nagyobb fokú kiaknázásával a csúcsigény is „kiteríthető”, amit az is elősegíthet, ha a munkáltatók tömegesen biztosítják a rugalmas munkaidő lehetőségét.
A közösségi közlekedés vonzerejének növeléséhez a politikai döntéshozók is hozzájárulhatnak a viteldíjak csökkentésére irányuló ideiglenes ösztönzők alkalmazásával.
- Repülő helyett válaszd a vonatot! 1000 kilométernél rövidebb utaknál a nagysebességű vasút a repülés magas minőségű, de annál jóval üzemanyag-takarékosabb és tisztább helyettesítője. Az éjszakai vonatok pedig nagyobb távolságok esetén is jó alternatívát kínálnak. A meglévő nagysebességű vasúti infrastruktúra alapján az EU-ban a repülőutak körülbelül 5%-át lehetne vonattal kiváltani. A munkaadóknak ez esetben is érdemes ösztönözniük a kedvező változást jelentő vonatutakat vagy online találkozókat a rövid távú repülőutakkal szemben.
A tippek megjelenése előtt pár nappal a német kormány hasonló kéréssel fordult az ország lakosságához. Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter, alkancellár azt javasolta a polgároknak, hogy lehetőség szerint autó helyett használjanak vonatot vagy kerékpárt, a munkaadókat pedig az otthoni munkavégzés engedélyezésére sürgette. A miniszter szerint az egyéni energiafogyasztás 10%-kal mérsékelhető így, a német kormány ugyanakkor vonakodott az olyan kötelező intézkedésektől, mint a sebességkorlátozás autópályákon történő bevezetése. Nem sokkal korábban a német energiahivatal vezetője, Klaus Müller szólított fel mindenkit a földgázzal való takarékoskodásra, tekintettel arra a törvénybe is iktatott célra, miszerint tél kezdetére a gáztárolóknak el kell érniük 90%-os töltöttséget.
Címlapkép: Thana Prasongsin via Getty Images