Életmódváltás segíthet az időskori demencia ellen

Ezt olvasta már?

A napi legalább félórás sportolás lényegesen, akár 35 százalékkal csökkentheti az Alzheimer-kór megjelenését – derült ki egy korábbi kutatásból, melyben több mint 33 ezren vettek részt. Noha a kutatás eredménye egyértelmű, a szakértő szerint a magyarok továbbra sem számítanak kifejezetten sportos nemzetnek, bár a fiatalok körében az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált a testmozgás. A középkorúak ugyanakkor továbbra sem szeretnek mozogni, ami meg is látszik az időskori demenciával küzdők arányán.

Nem vagyunk túl aktívak, de van remény

A magyarok sportszeretete szerintem korosztályfüggő: a fiatalok aktívabbak ebből a szempontból, míg a középkorúak jó része inkább a kanapésportok híve. Vagyis a televízióban követi a sportközvetítéseket ahelyett, hogy aktívan mozogna – mondta az Index megkeresésére Dürr Fruzsina. A jelenleg Izraelben élő egykori Maccabi-válogatott tornász, aki kiköltözése előtt fiatalok utánpótlásával foglalkozott, hozzátette: az általa vázolt helyzetkép rendkívül káros, hiszen a sport minden korosztály számára hasznos.

Csak a legalapvetőbb előnyöket alapul véve: rendszert teremt az egyének életében, de ad egyfajta kötődést és hovatartozást is az embernek. A kondíción kívül ráadásul a sport a lelket és a szellemet is edzi, hiszen egyrészt jól begyakorolt mozdulatokat ismételhetünk edzéskor, de folyamatosan új dolgokat is tanulhatunk az edzés során.

Ez pedig egyértelműen segít a demenciával, súlyosabb esetben Alzheimer-kórral küzdő időseknek is, akik becslések szerint mintegy 250-300 ezren lehetnek Magyarországon. Ez ugyan egy szabad szemmel is igencsak jól látható arányt jelent, nem mindegy azonban, hogy állapotuk milyen mértékben befolyásolja a hétköznapjaikat. Egy Alzheimer-kórral küzdőket és családtagjaikat segítő internetes felület leírása szerint a betegek állapota a napi rendszerességgel folytatott testmozgás révén kordában tartható.

A fizikai aktivitáson keresztül ugyanis az alzheimeresek rengeteg felesleges energiája vezethető le,  nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá válhatnak. Ezzel pedig kisebb lesz az esélye annak, hogy akaratlanul problémát okozzanak a családjaiknak, vagyis például egyedül elbóklásszanak otthonról. Az alzheimeres betegeknek továbbá azért is érdemes aktív életet élniük, mert a sport által inkább nappal lesznek aktívak, aminek köszönhetően az éjszakai alvásuk nyugodtabbá és pihentetőbbé válik. Emellett a testmozgással javulhat a betegek keringése is, ami segít elkerülni egyéb olyan betegségek kialakulását, melyek tovább ronthatnák az idős betegek állapotát.

Sportolás fél egészség?

Fontos hangsúlyozni, hogy a betegséggel küzdők mozgása alatt nem egy maraton lefutását, illetve a fekvenyomó padra való száműzetést kell érteni. Szakemberek inkább a sétát javasolják a betegeknek, valamint azoknak, akik szeretnék csökkenteni kognitív készségeik hanyatlásának kockázatát. Persze itt sem kell túlzásokba esni, a hangsúly a könnyedségen és a mértékletességen van. Számszerűsítve: a még egészségeseknek elegendő heti 10 kilométert, míg a betegség kezdeti szakaszában járóknak hetente 8 kilométert sétálniuk. A mozgás persze az előrehaladott állapotú betegeknek is erősen ajánlott, számukra akár életmentő lehet, ha nem fekszenek egész nap, hanem inkább felülnek.

Így elkerülhetik a mélyvénás trombózist, illetve a tüdőgyulladást is.

A betegség féken tartásának másik kulcsa a helyes táplálkozás. Az Alzheimer-kóros betegek ideális étrendje legfőképpen az antioxidánsokban gazdag táplálkozást jelenti, azaz sok zöldséget és gyümölcsöt kell enniük, hogy energiaszintjüket megőrizhessék. Emellett az agy megfelelő működéséhez elengedhetetlen a szőlőcukor biztosítása is. Jelentős szerepe van az olajos magvak és a hal fogyasztásának is, amelyek gyakorlatilag megakadályozzák az agysejtek pusztulását. Az Alzheimer-kórban szenvedőknek emellett ajánlott, hogy száműzzék étrendjükből a zsírban dús ételeket, csökkentsék a koffein fogyasztását.

Sosem késő elkezdeni

Mielőtt bárki a fejébe venné, hogy holnaptól élsportolónak áll, azelőtt érdemes tisztázni: a sport a betegség teljes megelőzésében nem, csupán a rizikófaktor csökkentésében tud segíteni. Abban azonban hatékony eredmény érhető el, ráadásul aktív életet élni sosem késő.

Bárki és bármennyi évesen dönthet úgy, hogy tesz az egészségéért, ekkor csak egy-két alapvetést érdemes betartania: elsősorban a mértékletességet, illetve hogy érezze jól magát sportolás közben

– mondta Dürr Fruzsina, aki szerint minden esetben érdemes olyan sportot választani, amiben alacsony a sérülésveszély. Tehát teljesen kezdőként nem ajánlott például a boksz, a küzdősportok és az extrémsportok, helyettük sokkal jobb választást jelenthet a gyaloglás, túrázás, a kerékpározás, az úszás vagy a különböző csapatsportok.

(Borítókép: Egy idős férfi nordic walking közben. Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában