Egyre biztosabb: a kilencvenes évek óta nem látott drágulás tart Magyarország felé

Ezt olvasta már?

Az inflációs kilátások alakulása fontos téma lesz az október 19-i Budapest Economic Forumon is. Regisztráljon most!

Nincs megállás az inflációban

A júliusi 13,7%-ról további jelentős emelkedés jöhetett augusztusban az inflációban. Néhány hete az MNB alelnöke már elárulta, hogy a jegybank számításai szerint 15-16% lehetett az áremelkedés üteme. Ez pedig azt jelentené, hogy folytatódott az elmúlt hónapok tendenciája, ami erőteljes inflációs nyomást mutat. A maginfláció pedig még talán annál is meredekebben emelkedik, ami az erős alapfolyamatokat mutatja.

A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 15,7%-os áremelkedést várnak augusztusra, vagyis a jegybank által jelzett sáv felső felében alakulhatott az infláció. A nyolc elemző közül egy vár kicsivel 15 százalék alatti értéket, kettejük szerint viszont az MNB számításainál is magasabb lehet az áremlkedés. Ebből a szempontból különösen érdekes Halász Ágnes válasza, az Unicredit Bank elemzője 18 százalék feletti inflációt vár.

Augusztusban is folytatódhattak az intenzív átárazások, az élelmiszerek esetében folytatódhatott az intenzív drágulás, a ruházkodási cikkek esetében szezonális okok miatt havi szinten csökkenés várható – véli Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője a tartós fogyasztási cikkeknél nem számít érdemben mérséklődő inflációs nyomásra, és hasonló igaz a szolgáltatásokra is.

Augusztusban még nem kerülnek be a megemelt rezsiárak, de a kedvezményes benzinár jogosultjainak szűkülése igen, ami rárakódik az amúgy is magas élelmiszerár növekedésre – emelte ki Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója. Szerinte a forint gyengülése valószínűleg tovább emelte az iparcikkek inflációját, és a piaci szolgáltatásoknál is további drágulást vár. A nagy ugrás azonban a szeptemberi inflációban várható, amihez irányadó lehet az európai metodológiával számolt HICP index, mely már augusztusban tartalmazni fogja a rezsiemelés hatását – tette hozzá.

Egyelőre csak sejtésünk van arról, hogy pontosan miként kalkulálhatja a statisztikai hivatal a fogyasztói kosárban szereplő üzemanyagárat, így ez egy rendkívül nagy bizonytalansági tényezőt jelent az augusztusi infláció előrejelzése során. Számításaink alapján nagyjából egy százalékponttal emelheti a havi alapú inflációt az ársapka változása – hangsúlyozza Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint az éves bázisú élelmiszerár-emelkedés tovább erősödhet és akár elérheti a 30 százalékos értéket. A szolgáltatások esetében is tovább gyorsulhatott az infláció, mivel a vállalatok megpróbálják áthárítani a fogyasztókra a megemelkedett költségeket.

Csúcspontról továbbra sem beszélhetünk majd, szeptemberben ugyanis már megjelenik a fogyasztóiár-indexben a rezsicsökkentés átalakítása, amely újabb súlyos százalékpontokkal emelheti az inflációs mutatót. Emellett a Magyar Telekom által bejelentett, szeptember 1-jétől végrehajtott átfogó, közel 10 százalékos díjkorrekció a szolgáltatások áremelkedési üteméhez ad majd némi többletet, ahogyan tette azt a Digi júliusi árszabás-változtatása is – sorolja a tényezőket Virovácz Péter.

Folytatódott az áremelkedés gyorsulása szinte minden téren, különösen az élelmiszeráraknál, ami továbbra is okozhat meglepetést – ért egyet kollégáival Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető makroelemzője.

Összességében közel 2%-os hó/hó index jöhet szerintünk, ami augusztus hónapban – amikor havi szinten általában alig változnak vagy csökkennek az árak a szezonalitás miatt – egészen rendkívülinek számít – kommentálta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

De mikor tetőzik végre az áremelkedés?

Hónapok, vagy még inkább már évek óta arra várunk, mikor tetőzik végre az éves alapú infláció, de ennek időpontja folyamatosan kitolódik, sőt egyelőre még érdemi lassulást sem láttunk. Most sem lehet biztosat mondani, elsősorban az árstopok kivezetésétől függhet, mikor éri el a csúcsát az áremelkedés. A jelenlegi szabályozás októberig érvényes az élelmiszerek hatósági árára és a 480 forintos üzemanyagárra is, nagy kérdés utána mi jön.

Az elmúlt hetekben több kormányzati szereplő is arról beszélt, hogy hamarosan el kell törölni ezeket az árkorlátozásokat, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint például betöltötték a szerepüket, de hosszútávon nem fenntarthatók. Hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, az majd csak a következő hetekben derül ki. Az elemzők egy része szerint az élelmiszerek hatósági ára egyelőre érvényben maradhat, az üzemanyagok esetében viszont elképzelhető fokozatos kivezetés már októbertől akár.

Ezeknek az intézkedéseknek a sorsa pedig érdemben befolyásolja az inflációs kilátásokat, vagyis azt, mikor és hol tetőzhet az áremelkedés. Abban ugyanakkor szinte minden szakértő egyetért, hogy

már az árstopok fenntartásával is 20% körül lenne a csúcs, anélkül pedig a 22%-ot is meghaladhatja.

Jelen állás szerint októberben pedig megszűnik az üzemanyagár-szabályozás, így ha ebben nem történik változás, akkor októberre már bőven 20 százalék fölé emelkedhet az infláció mértéke. Amennyiben hosszabb időszak alatt, szakaszosan vezetik ki az ársapkát, úgy ennek megfelelően későbbre tolódhat az inflációs csúcspont – jósolja Virovácz Péter. Az ING szakértője alappályáján azzal számol, hogy három hónap alatt térhet vissza az üzemanyagár a piaci szinthez, vagyis várhatóan decemberben tetőzik majd az infláció, 22 százalék környékén.

Ugyanakkor újabb kockázatot jelenthet, ha decemberben ismét változtatnak a lakossági piaci ár mértékén az áram, illetve a gáz esetében, úgy akár a csúcspont elérése februárra tolódhat – emeli ki az ING közgazdásza. Ennek azért lehet realitása, mert az év végéig meghatározott árakat még egy nagyjából 50 százalékkal alacsonyabb tőzsdei árjegyzés mellett kalkulálták.

A jegybankot az inflációs folyamatok aligha érik majd váratlanul, és vélhetően a szeptemberi frissített előrejelzésükben ennek megfelelően változtatják a makrogazdasági pályát – vetíti előre Virovácz. Hogy ehhez milyen kamatpálya társul majd, rendkívüli mértékben múlik a forint árfolyamának alakulásán, valamint az előttünk álló gazdasági visszaesés profilján – teszi hozzá. A nemrégiben bejelentett likviditásszűkítő lépések hatásossága esetén úgy véli, hogy elegendő lehet 14 százalék körüli szintig emelni az alapkamat mértékét.

Hazai és nemzetközi elemzőkkel és közgazdászokkal elemezzük a magyar gazdaság kilátásait és a nemzetközi környezetet a Budapest Economic Forumon. Vegye meg jegyét most!

Az energiaárak elszállása a vállalkozások árainak meredek emelkedéséhez vezethet, ami tovább fűtheti az inflációt, így kérdés, hogy mikor következik be az infláció fordulópontja. A nyersanyagárak, terményárak, ipari fémárak meredek korrekciója legalább felcsillantja a reményt, hogy a jelenlegi átárazások után már nem várható újabb ársokk ebből az irányból – véli Suppan Gergely. Ő most azzal számol, hogy szeptemberben ér csúcsra az infláció, azonban egyelőre nem számol az árstopok kivezetésével, ha az megtörténik, akkor a fokozatosságtól függően 20-23%-on is tetőzhet a nyomás.    

A következő hónapokban az infláció további gyorsulására számítunk, a tetőzés ideje és szintje attól függ, hogy mi lesz az ársapkákkal. Ha októberben feloldják az árkorlátozásokat, akkor az inflációs csúcs 24% körül várható október-november magasságában. Ha azonban idén is fennmaradnak az ársapkák, akkor a tetőzés  január-februárra várható 20-21%-on – vélekedik Halász Ágnes, az Unicredit Bank elemzője.

Bár sokan arra számítanak, hogy októberben az árstropok kivezetésre kerülnek, meglátásunk szerint ez nem olyan biztos. Ha enyhülnek az ellátási anomáliák az üzemanyag kiskereskedelemben a finomitók újraindításával és a folyami szállítás normalizálódásával, akkor látunk esélyt arra, hogy a kormány nem engedi rá a magas üzemanyagárakat a lakosságra pont akkor, amikor azok éppen szemebsülnek a megemelkedett rezsiszámlákkal. Így az ársapkák kivezetésre áttolódhat 2023 elejére – véli Halász Ágnes.

Az inflációs pálya alakulását továbbra is felfelé mutató kockázatok jellemzik, amelyet elsősorban az EU-val való megegyezés és az energiapiaci konszolidáció tudna mérsékelni – teszi hozzá a fentiekhez Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató elemzője.

Az inflációs pálya alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot az jellemzi a legjobban, hogy a 2023-as éves átlagra vonatkozó előrejelzések 8,8-15,3% között szóródnak.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában