Egy titokzatos betegség, a nyugtalanláb-szindróma

Ezt olvasta már?

Önálló életre kelt láb, az áldozat tudtán kívül az éj leple alatt támadó kórság – akár egy horrorfilm története is lehetne, de nem, ez egy, az életet megnehezítő krónikus és alattomos betegség. Minden tizedik ember érintett a nyugtalanláb-szindrómában (Restless Leg Syndrome – RLS), de a felismerés nehéz.

Tünetek

A betegeknél az állandó lábmozgás miatt bizsergés, szorító érzés, fájdalom jelentkezhet, és nem csak éjszaka! A szimptómák napközben is előfordulhatnak, ha hosszú ideig kell egy helyben ülni, mozdulatlannak maradni – például egy repülőúton. De a rendellenesség kedvenc időszaka mégis a sötét éjszaka, mikor sunyi módon okozhat alvászavarokat, éjszakai mikro- vagy makroébredéseket. Az ebben a szindrómában szenvedő emberek csaknem 80 százaléka hajlamos alvás közbeni akaratlan izomrángásokra, amik az alsótest összes izmát érintik.

Amik a betegséget okozhatják: alacsony vasszint, rossz vérkeringés, idegi problémák, veserendellenességek, vitaminhiány, alkoholizmus, és sajnos a kór örökölhető.

Szociális hátrányok

Az álmatlanság és a fáradtság megkeseríti a nyugtalanláb-szindrómában szenvedők életét: aki nem tudja éjszaka kipihenni magát, álmos, nyűgös, nem tud dolgozni, koncentrálni, memóriaproblémái lehetnek, nincs energiája, súlygyarapodást tapasztalhat, és önbizalomhiánytól szenvedhet. A párkapcsolatot is érintheti, mert zavarja a másik alvását vagy az intim együttléteket. Yves Dauvilliers neurológus a Montpellier Egyetemi Kórház alváskutatási osztályát irányítja, és egy olyan új tanulmány társszerzője, amely azt mutatta ki, hogy az RLS-ben szenvedők 32,5 százalékának vannak depressziós tünetei, és 28 százalékának öngyilkossági gondolatai is. 

Ez nemcsak az alváshiányhoz köthető, hanem a dopamin, a boldogsághormon rossz szabályozásához is. A dopamin-rendellenesség az érzelmek szabályozásainak zavarait váltja ki, de a jó hír az, hogy megfelelő kezelés mellett a folyamat visszafordítható.

Nagyon fontos a diagnózis, ami nem egyszerű, hiszen csak a beteg tud beszámolni a tünetekről, de ő általában félálomban szenved, és nincs tudatában annak, hogy a betegség okozta szenzoros-motoros zavarok akadályozzák őt abban, hogy jól aludjon. A másik baj, hogy sok orvos nem tud a betegségről, és félrediagnosztizálja.

A kezelés nehézségei

A háziorvosok rosszul képzettek a nyugtalanláb-szindrómát illetően. Sok neurológus is téved, aki a neurodegeneratív betegségek szemszögéből vizsgálja a tüneteket, noha nincs összefüggés

– mondja Dr. Laurène Leclair-Visonneau neurológus, neurofiziológus, a Nantes-i Egyetemi Kórház alvásspecialistája. Gyakran rossz diagnózisok születnek vagy azért, mert az alvásproblémákra összpontosítva figyelmen kívül hagyják az RLS-t, vagy mert olyankor diagnosztizálják, amikor valójában valami másról van szó, például vénás elégtelenségről.

Kétség esetén lehetőség van poliszomnográfia elvégzésére, amely a lábak mozgásáról készít felvételeket alvás közben. A diagnózis felállítása után a probléma nem feltétlenül oldódik meg, mert a baj összetett kezelést igényel, és nagyon kis dózisban kell felírni különböző molekulákat önmagukban vagy kombinációban: vasat, dopaminantagonistákat és epilepszia elleni szereket. Néha fájdalomcsillapítókra is szükség van. Aggodalomra ad okot, hogy a túl erős gyógyszerezés ronthatja a tüneteket, és/vagy jelentős mellékhatásokat okozhat. Amikor a kezelés már nem vagy rosszul működik, a betegek fizetik meg az árát. Meg kell találni az egyensúlyt, és ez a beteg és az orvos közös döntése kell hogy legyen.

A betegek életminőségének javítása azon múlik, a kutatók megtalálják-e a rendellenesség eredetét. Két feltételezésük van: a vashiány és a dopamintermelődés diszfunkciója. De a legújabb kutatások a bélbaktériumok szerepét is vizsgálják. Hamarosan kiderül, addig is az a biztos, ha nem nézünk horrorfilmeket lefekvés előtt, mert csak súlyosbítják alvászavarainkat. 

(healthline)

(Borítókép: Egy fiatal férfi elaludt a kanapén. Fotó: Corbis / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában