Egy évtizede nem volt ilyen: fájdalmas hónapok jönnek minden magyar dolgozónak

Ezt olvasta már?

Az év első hónapjaiban még 10% alatt volt a pénzromlás üteme Magyarországon, miközben a keresetek átlagosan 15% feletti mértékben növekedtek. Ennek következtében a reálbérek emelkedtek, amelynek köszönhetően a fogyasztás növekedése támogatta a GDP bővülését. Olyan egyszeri transzferek, mint az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj is emelték a háztartások jövedelmét, ami szintén támaszt nyújtott a fogyasztásnak.

Az év közepére azonban már közel 12%-os volt az infláció, miközben a béremelkedési ütem érdemben nem változott az év első hónapjaiban mérthez képest. Ennek hatására a reálbérek korábbi, 5-6%-os növekedése ekkor már csak 2-3%-os volt. A minimálbér és a garantált bérminimum 20%-os növekedése idén felfelé hajtja a keresetek emelkedését, miközben sokan vannak, akik 10% alatti béremelést kaptak, így nekik már hamarabb „megette az infláció” a béremelését. Ilyenek voltak például a pedagógusok, akiknek a bérpótlék-emelkedése sokkal kisebb, mint az infláció.

A pénzromlás üteme azonban itt nem állt meg. Júliusban és augusztusban tovább emelkedett az infláció, ami a múlt hónapban már 15,6%-os volt. A legfrissebb béradatok még júniusiak, ami a nemzetgazdaságban 15,4%-os volt, míg a versenyszférában 14,8%-os. Vagyis augusztusban minden bizonnyal elérhette a béremelkedés ütemét az infláció, még akkor is, ha kissé gyorsult a béremelkedés üteme.

A következő hónapokban a rezsidíjak emelkedésének és az élelmiszerárak várható további növekedésének hatására 17-18%-os lesz az infláció, ami az év vége felé elérheti, sőt, akár meg is haladhatja a 20%-ot. Vagyis az infláció érdemben magasabb lehet, mint amekkora béremelkedés várható. Egyes cégek ezekben a hónapokban igyekeznek egyszeri juttatásokkal, illetve egyesek inflációt követő béremelést végrehajtani, ám a vállalatok többsége már a növekvő energiaárak miatti költségcsökkentésekkel nézhet szembe, ami miatt nincs tere a további béremelésnek.

Miután a béremelkedés még abban az esetben is átlagosan 16-17%-ra tehető, ha gyorsul az ütem a következő hónapokban, így a reálbérek csökkenése várható. Ha 16% fölé gyorsul a béremelkedés, az 20% körüli infláció mellett is 3-4%-os reálbér-csökkenést jelent. Ennek hatására pedig a lakossági fogyasztás érdemben visszaeshet, különösen amiatt, hogy az élelmiszerinfláció az augusztusi, 30%-ról tovább gyorsulhat. A pénzromlás mértéke olyan szintre emelkedik, ami már szinte a teljes lakosságot a fogyasztás visszavágására kényszeríti vagy ösztönzi, ami visszaveti a GDP-t. 

Összességében tehát egyre biztosabb, hogy az év utolsó hónapjaiban vissza fog esni a dolgozók reálbére. A kérdés leginkább az, hogy milyen mértékben. Az egyik forgatókönyv az, hogy a vállalatok év végi jutalmainak hatására megáll a romló tendencia, így 2-3%-os reálbér-csökkenés adódik az év utolsó hónapjaira.

A másik, rosszabb forgatókönyv szerint a cégeknek nem lesz érdemi forrásuk a jutalmazásra, hiszen egyre súlyosabb költségsokkokkal néznek szembe. Ennek hatására pedig tovább csökken a dolgozók reálbére, megközelítve a 4%-os visszaesést.

Az előrejelzések szerint az idei évben várható, átlagosan 15% körüli infláció után jövőre is hasonló mértékű pénzromlás várható. Mindeközben a vállalatok sokkal szerényebb mértékben tudják majd emelni a béreket, mint az idei évben, hiszen a recessziós félelmek rontják a kilátásokat és az energiaárak elszabadulása megnöveli a költségeiket. Miután várhatóan a minimálbér is sokkal szerényebb mértékben nő jövőre, mint idén, illetve csökkenhet a munkaerőhiány, így a munkavállalók sem tudnak majd akkora béremelést elérni, mint korábban. Ennek hatására könnyen elképzelhető, hogy az idei év második felét jellemző, várhatóan a reálbérek visszaesését mutató trend folytatódni fog a jövő év elején is.  

A kereseti statisztika értelmezése
A cikk elkészítéséhez a KSH havi inflációs, bruttó, és nettó kereseti statisztikáit használtuk fel, azokból kiindulva vontunk le következtetéseket; a negyedéves, féléves adatokat figyelmen kívül hagytuk torzító hatások miatt. A KSH éves átlagos kereseti statisztikáját sajnos idén nem érdemes elemezni, hiszen nagyon kevés az információtartalma. A hivatal az első félévre 18%-os keresetnövekedésről ír, illetve közel 8%-os reálbér-emelkedésről. Nem csoda, ha szinte senki nem érez ilyen életszínvonal-emelkedést. Ebben a növekedésben ugyanis kulcsszerepe van annak, hogy a fegyverpénz, amit a rendvédelmi dolgozók kaptak, jelentősen felfelé húzza az átlagot. A fegyverpénz (ez 6 havi juttatás) miatt februárban 32%-kal nőtt az átlagbér a nemzetgazdaságban, nélküle azonban fele ilyen gyors sem lett volna a béremelkedés. Ez a hatás az év egészében elkíséri a hivatal bruttó, a nettó, illetve a reálkereseti statisztikáját. A jelenségről a KSH szakértői részletesen beszélnek a Portfolio-nak.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában