Csődhullám és megfizethetetlen árak jönnek Magyarországon

Ezt olvasta már?

Vajon milyen hatással vannak a többszöröződő energiaárak a nano, mikro, kis- és közepes cégek napi működésére? Erről az egyik legnagyobb hazai vállalkozói szövetségnél érdeklődtünk, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta, hogy

minél kisebb egy cég, annál rugalmasabban tud alkalmazkodni, de annál kevesebb a tartaléka is.

„Az energiaárak növekedése miatt sok kis cég kerül nehéz helyzetbe, amelyet egy ideig megpróbál kezelni, áthidalni. Ezt mindenekelőtt áremeléssel, emellett költségoptimalizálással, munkaszervezéssel teszik meg” – mondta Perlusz László.

Óriási árrobbanás jön

Az áremelés a mostanihoz hasonló, többszöröződő energiaárak mellett elkerülhetetlen és jelentős mértékű lesz, különben fenntarthatatlanná válik a cégek működése.

„A bérek növekedése az év eddigi részében is jelentős volt, 15-20 százalék közötti, amely a bérköltségeket és a fizetőképes keresletet is növelte, ez az elhalasztott vásárlások, felgyülemlett megtakarítások miatt sokáig követni tudja az inflációs áremelkedést” – vázolt az eddig lezajlott folyamatokat Perlusz László. A szövetségi főtitkár ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy

a többszöröződő energiaköltségek egy még magasabb áremelést indukálnak az élelmiszerek, napi fogyasztási cikkek piacán és más területeken is.

„Ez tovább fokozza az inflációt és előbb-utóbb elérkezik egy olyan pont, amikor a fizetőképes kereslet már nem tudja követni az árakat. Ezen a ponton a kereslet rugalmatlanná válik, visszaesik, vállalati oldalon pedig – a visszaeső árbevétel miatti veszteségek kényszere miatt – sokan dönthetnek a tevékenység szüneteltetése, vagy befejezése mellett” – adott figyelmeztetést Perlusz László.

Jellemző az energiapiacról kiinduló krízisre, hogy az energiaárakban akár 5-10-szeres emelkedéssel is szembesülnek a vállalkozások vezetői, és szerencsésnek mondhatja magát az a vállalkozás, aki „csak” 3-4-szeres árat kell fizessen a tavalyi évhez képest a gázért, de legalább van egy fix áras szerződése.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára közölte, hogy sokan már most is csak az aktuális piaci ár+marzs alapon tudnak megegyezni energia beszerzésére, vagyis teljesen kitettek a kiszámíthatatlanul csapkodó energiapiaci körülményeknek és ezt még a forintárfolyam is tovább fokozza.

Ehhez jön az alapanyagok és nyersanyagok ellátási akadozása, amely szintén árrobbanást idéz elő több területen, 50-250 százalékos árnövekményekkel

– részletezte tovább a vállalkozók nem mindennapi nehézségeit Perlusz László.

Bajban az energiaigényes szektorok

„Minél energia- és nyersanyagigényesebb a tevékenység, minél hosszabbak a beszerzési útvonalak, annál nagyobb a költségnövekmény és a bizonytalanság. Az ipar termelő cégei az elsők között érzik meg a problémákat, de a turizmus-vendéglátás is nehéz helyzet elé néz. A kereskedelemben sem könnyű, mert a kisboltokat és a plázákat is ugyanúgy üzemeltetni és fűteni kell” – jegyezte meg Perlusz László. Hozzátette, hogy ha például a fuvarozás-logisztikai szolgáltatás akadozik és drágul, mint ahogy erre a koronavírus miatti leállások következtében akadt és most is akad példa, az minden kereskedelmi területre továbbgyűrűzik. 

Egy ilyen energiaár-robbanás olyan inflációt gerjeszt, amely szinte egyetlen szektort sem hagy érintetlenül.

– mondta Perlusz László.

Végül mindez olyan stagflációs helyzetet teremthet a gazdaság legtöbb területén, hogy visszaesik a kereslet és végül maguk az energiatermelő és szolgáltató cégek, vagy a nyersanyagtermelők, kereskedők, vagy éppen a gabonaipar cégei is masszív veszteségekkel kell, hogy szembesüljenek – adott egy másik támpontot a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Megemlítette azt is, hogy

az élelmiszeripari cégek is nehéz helyzetbe kerülhetnek, mert az állattenyésztés is energiaintenzív és kitett a takarmányellátásnak és a műtrágyagyártásnak.

Hasonlóképp energiaigényes terület az élelmiszerfeldolgozás is. „Igazából minden mindennel összefügg, ha energiaválságról van szó, és ez most nagyon rossz hír” – összegezte a gazdasági hatásokat.

Mi lehet a megoldás?

A vállalkozói szövetség szerint, ahogy a koronavírus járvány miatti lezárások felgyorsították a digitalizációs megoldásokat, úgy az energiaválság is felgyorsítja a technológiai átállást a megújuló, zöld energiákra és ez végső soron hatékonyságbővülést, termelékenység-növekedést eredményezhet. A probléma ezzel az, hogy mindez időigényes. Csak néhány év alatt tud valós átállás megvalósulni a most elindult beruházásokból.

Addig keserves időszak elé nézünk, amely leépítéseket, a tevékenységek szűkítését jelentheti több területen is

– mondta el kendőzetlenül várakozásait Perlusz László.

A megugró energiaárak miatt a vállalati csődök és a leépítési hullám is elkerülhetetlennek látszik.

Arra a kérdésre, hogy tárgyalnak-e esetleg már kormányzati szinten arról, hogy az állam milyen eszközökkel tudna segíteni az energiaköltségekből származó gondokon, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy reagált, hogy

most mutatja meg igazán a hasznosságát a Széchenyi Kártya Program fix áras hitele a kis- és középvállalkozói körben, amelynek hiteldíja fele-harmada a piacinak.

„A vállalkozások százezres nagyságrendben jutottak hozzá ennek az államilag is támogatott finanszírozási- és vállalkozásfejlesztési programnak a pénzeszközeihez az elmúlt két évben és a most indult Széchenyi Kártya Program MAX termékkörét is óriási érdeklődés övezi” – érvelt egy lehetséges pénzügyi megoldás mellett Perlusz László. Azt is hangsúlyozta, hogy a legkisebb vállalkozásokat támogató kedvezményes rezsi lehetőségek, a foglalkoztatást támogató programok továbbra is napirenden vannak, és biztos abban, hogy a válság kiterjedésével – amely télen, vagy a jövő év első felében tetőzhet – a kormányzati párbeszéd intenzívebbé válik, hogy minél több vállalkozást menthessenek át a válság utáni kilábalás időszakára.

„Szükség van a zöld energiákra való áttérés támogatására, egy sok-sok kis naperőművet kiszolgálni tudó energiahálózatra és sok fenntarthatósági pályázatra, EU-s és hazai forrásokból egyaránt. Ez most valóban beruházást jelent a jövőbe, a szó szoros értelmében” – zárta gondolatait.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában