Az élet első két évében az antibiotikumok megakadályozhatják, hogy a kisgyerekekben erős immunválasz alakuljon ki a vakcinákra. A kutatók szerint az új felfedezés újabb figyelmeztető jel az antibiotikumok túlzott használatával szemben.
Baktérium vagy vírus
Az antibiotikumok hatásos gyógyszerek, melyekkel sok életveszélyes fertőzést lehet meggyógyítani. Régen baktériumokból vagy gombákból vonták ki őket, ma már inkább szintetikus, kémiai úton előállított vegyületek. De sok kárt is lehet velük okozni, mert megváltoztatják a bél baktériumflóráját, ami felelős a szervezet védekezőképességéért, a vitamintermelésért (tápanyagok emésztésén keresztül). A bélbaktériumok antibiotikumok hatására károsodnak, mert egy részüket megöli a gyógyszer, ez pedig akár betegségekhez, vagy rossz vírus-oltási válaszhoz vezethet.
A csecsemők az első hat hónapban kapnak védőoltásokat, a második évben pedig emlékeztető oltást bizonyos fertőző betegségek ellen.
A Pediatrics folyóirat áprilisi számában a kutatók beszámoltak arról, hogy a gyerekek szervezete gyenge immunválaszt adott a szamárköhögés, gyermekbénulás és más vírusos betegségek vakcináira, ha korábban antibiotikumos kezelésen estek át.
Minél több antibiotikumot kapott egy gyermek, annál inkább csökkent az oltással szembeni ellenanyagszint. Konkrétan: a gyermekbénulás-, a diftéria-, a tetanusz-, a pneumococcus-vakcinákra adott ellenanyag-válasz 5-11 százalékkal csökkent 1-1 antibiotikum-kúra hatására. A második évben az emlékeztető oltások antitestszintjei kúránként 12-21 százalékkal csökkentek.
Gyenge immunválasz
A rossz oltási reakciót már felnőtteknél is vizsgálták: Bali Pulendran, a Stanford Egyetem immunológusa és munkatársai 2019-ben megállapították, hogy az antibiotikumok csökkentették a felnőttek influenzaoltásra adott immunválaszát.
Michael Pichichero, a New York-i Rochester General Hospital Research Institute, fertőző gyerekbetegségek specialistája, és munkatársai 560 gyermektől vettek vérmintát, akik közül 342 erős antibiotikumos kezeléseken volt túl, 218-an viszont nem kaptak. A csapat azt elemezte, hogy a vírusok elleni oltóanyagok által kiváltott antitestszintek elérik-e a protektívnek tekintett küszöböt, és azt találták, hogy a szint elmaradt az antibiotikumos kezelésen átesett gyerekeknél.
Az antibiotikumok csodaszerek. Ez a tanulmány semmiképpen nem azt jelenti, hogy azok a gyerekek, akiknek antibiotikumra van szükségük, ne kaphatnának. De ha lehetséges, rövidebb kúra legyen, mert a túlzott használat miatt egyrészt kialakulhat az antibiotikum-rezisztencia, másrészt az oltóanyagokra is rosszabbul reagál a szervezet
– mondta Pichichero. Csapatával most új vizsgálatokba kezdtek és nagyobb gyerekeknél vizsgálják az antibiotikumok hatását. A projekt 5 éven felüli gyerekeket követ, akiktől székletmintákat gyűjtenek, feljegyzik a vérvételi és antibiotikum-használati adatokat. Arra kíváncsiak, hogy a kötelező vírusoltásokra adott antitesttermelő reakciókat befolyásolja-e az antibiotikumos kezelés.
(Borítókép: Antonio Masiello / Getty Images)