Amint beszámoltunk róla: a G7 gazdasági miniszterei hétfői tárgyalásuk után leszögezték, hogy nem hajlandók az orosz zsarolásnak engedni és továbbra is a szerződésekben szereplő dollárban, illetve euróban, fontban fogják fizetni a gázszámlákat, sőt utasítják a felügyeletük alatt álló gázvásárló cégeket, nehogy rubelben próbáljanak fizetni.
Erre reagálva Ivan Abramov, az orosz felsőház gazdaságpolitikai bizottságának tagja azt mondta még hétfőn délután a Reuters tudósítása szerint, hogy a G7 felőli elutasító magatartás az orosz gázszállítások egyértelmű leállásához fog vezetni.
Ezután késő este az amerikai PBS televíziónak nyilatkozott Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, és amikor rákérdeztek nála, hogy elzárnák-e a gázcsapokat, ha a vevők nem lennének hajlandók rubelben fizetni, úgy reagált (8 perc 10 másodperctől a videón): nem tudja, hogy mi fog történni, ha „ezt a lehetőséget” visszautasítják, és még meg kell hozni a végső döntést, hogy mit tudnak tenni ebben az esetben. Azt azonban leszögezte:
olyan nem lesz, hogy csak úgy fizetés nélkül, adományként továbbra is küldik a gázt Nyugat-Európába.
Ezután újra rákérdezett a riporter, hogy ha a nyugatiak nem fizetnek rubelben a gázért, akkor elzárják-e a gázcsapokat. Erre úgy reagált:
Nos, attól függ. Ha nincs fizetés, nincs gáz.
Arra is rákérdezett a riporter, hogy milyen érzés azt látni, hogy az oroszok eddigi legjobb gázvásárlói, például a németek hátat fordítanak az orosz gáznak és máshonnan akarják beszerezni az energiahordozót, úgy reagált Peszkov, hogy „ezt valójában nem szeretnék látni, de alkalmazkodnunk kell ezekhez az új feltételekhez, és ezek az új feltételek ellenségesek. Egy új fázisba léptünk, egy totális háború korszakába, és mi Oroszországban is úgy érezzük magunkat, hogy háborúba kerültünk.”
Rámutatott, hogy az EU, az Egyesült Államok és szövetségesei háborút folytatnak Oroszország ellen, lefoglalnak vagyonokat, eszközöket és „ehhez az új helyzethez kell nekünk is alkalmazkodnunk”.
A fenti üzengetések egy komoly konfliktus felé mutatnak. Előfordulhat, hogy az oroszok a rubelben való fizetési követelés elutasítására úgy reagálnak: az európai (és egyéb irányokba történő) gázszállítások radikális visszafogása mellett dönthetnek.
Látszik azonban még kiút a konfliktusból, hiszen:
- Ha az orosz gázt megvásárlók euróban, dollárban, fontban továbbra is rendben teljesítik a kifizetést, akkor erre az oroszok sem mondhatják azt, hogy nem fizettek érte, így legalább a minimális szerződéses gázvolumeneket muszáj lenne küldeniük; egy bírósági tárgyaláson pedig a szerződésszerű teljesítésnek megfelelhet ez a nyugati magatartás.
- Ha a még nem ismert rubelfizetési megoldást végülis úgy teszik közzé az oroszok, hogy az komolyabb nehézségekkel nem jár a nyugati vevőknek és az orosz jegybankra vonatkozó nyugati szankciókat sem sérti meg.
- Ha végül kiderül, hogy nem kizárólag rubelben várják az oroszok a gázért a fizetést, így tehát esetleg megteremtik a lehetőségét annak, hogy abban is fizessenek és esetleg valamilyen ösztönző rendszert építenek mellé, hogy aki abban fizet, előnyöket kap.
Amögött, hogy az oroszok előálltak a rubelben fizetés ötletével, az állhat leginkább, hogy az orosz jegybankot „kiszabadítsák” a nyugati szankciók alól (nem lehet vele közvetlenül üzletelni, de ha nagy összegű rubel likviditásra van szüksége a gázvásárlóknak, hogy a számlák kifizessék, akkor mégis arra kényszerülnek, hogy üzleteljenek vele, így valójában fel kellene oldani a jegybankra vonatkozó szankciókat).
A fenti összetűzésre mindenesetre a gázpiac idegesen reagált, tegnap napon belül megint volt egy 20% körüli emelkedés és ma reggel is 7-8%-os emelkedés látszik az áprilisi és májusi határidős holland gáztőzsdei kontraktusokban 110 euró körülre. A következő 1 év egyes hónapjaira vonatkozó határidős gázárak is továbbra is nagyon magasan, 90-100 euró körül mozognak.

Közben az is jól látszik, hogy a G7 országok, illetve az EU is erőfeszítéseket tesz, hogy az oroszokon túli gázbeszerzésekről tárgyaljon, alternatív útvonalakat, szállítókat találjon. Az orosz gázimport a teljes tavalyi uniós importnak mintegy 40%-át érte el 155 milliárd köbméterrel, amelynek kiváltása nem megy gyorsan bár a németek azt ígérték, hogy 2024 nyarára összejön ez nekik, a lengyelek pedig tegnap azt ígérték, hogy még a németeknél is gyorsabb tempóban leválnak az összes orosz fosszilis energiahordozóról.
Címlapkép forrása: Getty Images