A mostani élelmiszer drágulás még csak a Covid hatása, a java még hátra van – azért fogunk dolgozni, hogy ne haljunk éhen?

Ezt olvasta már?

Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletág, Agrár Elemzés, Termék- Folyamattámogatási Központ szenior elemzője előadását a makrogazdaság helyzetének bemutatásával indította. Az elmúlt 40 évben nem látott helyzetbe került a világgazdaság különböző indikátorok alapján. A 2008-as pénzügyi- és a 2020-as Covid-válság mind jellegében, mind annak kezelésében eltérő volt. Az orosz-ukrán háború első körös hatásai pedig tovább rontanak a kilátásokon. Kelet- és Nyugat-Európában mindezek ellenére is többet költöttek a háztartások élelmiszerre, emellett a fogyasztási szerkezetben is fentebb prezentált lett. Volt valaha ilyen drága az élelmiszer? – tette fel a kérdést az elemző, ismertetve, hogy az 1960-as évektől 2000-ig az agrárium teljesítménye úgy nőtt, hogy az élelmiszerek reálára csökkent. A 2000-res években trendforduló következett be, majd a 2008-as válság után békeévek következtek 2021-ig.

A jövedelem növekedése eddig fedezte az élelmiszerárak emelkedését és az élelmiszer többletfogyasztását. Becslésük alapján az élelmiszerárak növekedési üteme idén már meg fogja haladni a jövedelmekét.

Az élelmiszerek soha nem jelentettek még akkora terhet a háztartásoknak, mint most.

Héjja Csaba szerint a jelen piaci környezet indukál egy második zöld forradalmat. Az ESG elvek között valószínűsíthető átrendeződés.

Nem tragikus a helyzet, de dráma van bőven

Magyarországon továbbra sem kell élelmiszerhiánytól vagy ellátási zavaroktól tartani, és a jelenlegi helyzetnek még kedvező hatásai is lehetnek egyes termékpályákon, elsősorban az import visszaszorulása révén. Szelektíven, de foglalkoztatja az agrárágazatot, hogy mi az az árszint, amely már esetleg csökkenést okoz a fogyasztásban. Recessziós környezetben jellemzően emelkedni szokott az élelmiszerfogyasztás relatív aránya: a fogyasztói kosárból elsősorban tehát nem az élelmiszerek, hanem egyéb, nem alapvetőnek ítélt termékek kerülnek ki. A szakértők szerint azt előre lehet vetíteni, hogy a fogyasztás szerkezetében változás következik be, előtérbe kerülnek az áruházak sajátmárkás termékei, tovább nőhet a szénhidrátfogyasztás aránya. Ez a változás azonban az egyes jövedelmi osztályokban eltérően alakulhat majd.

A terméskiesés a kivitel mennyiségében hozhat csökkenést, a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és a magasabb piaci árak azonban kompenzálhatják a volumenkiesést. Az árfolyamkörnyezet miatt visszaszorulhat a behozatal, mert hiába érkeznek magas feldolgozottságú élelmiszerek, elvész a – magasabb euróárfolyam miatti magasabb árak miatt a – dömpingtermékek árelőnye. Vagyis lehetnek olyan termékpályák, amelyeken a hazai termelők jobb helyzetbe kerülhetnek az importtal szemben – mondta Hollósi Dávid MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, aki előadásában ismertette a Takarék AgrárTrend Indexet a Takarékbank és az MKB Bank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatóját.

A Takarék AgrárTrend Index a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium. A válaszadók a bank ügyfelei: 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 második negyedévében 30,0 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 1,1 pontos zsugorodás az első negyedévi 31,1 ponthoz képest, éves összevetésben pedig 2,1 pontos esést jelent. Legutóbb 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának elején mutatott hasonló értéket a bank agrárpiaci felmérése.

A kilátások változatlanul egyik termékpályán sem érik el az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontos értéket. Így is volt azonban olyan termékpálya, a hajtatott zöldségeket termelő kertészeteké, amelyen javultak a kilátások az előző negyedévihez képest. Egyes termékpályákon viszont jelentős a forgóeszközhiány: az állattenyésztésben jelenleg már 100 milliárd forint nagyságrendű, amelyet támogatási vagy banki forrásból pótolni kellene, elkerülendő a kibocsátás csökkenését – hívták fel a figyelmet a bankcsoport elemzői, hozzátéve, hogy

amennyiben az aratás nem juttatja elég bevételhez a szántóföldinövény-termesztőket, ezen a területen is likviditáshiány alakulhat ki.

Rámutattak továbbá, hogy a kedvezőtlen kamatkörnyezet és a bizonytalanná váló tervezhetőség nem támogatja a beruházásokat.

Az emelkedő költségek ellenére a szántóföldi növénytermesztés arra számít, hogy csökken ugyan, de nagy átlagban fennmarad a jövedelmezőség. Az előző negyedévi értékhez képest jelentősen romlottak a kilátások, főként a búzatermékpályán, de a kukorica és az olajos növények esetében is. Az ország keleti részén a termés jelentős részét elvitte az aszály, így az érintett térségekben a megfelelő termésmennyiség hiányában ezek a kultúrák veszteségesen termelhetők. A kukorica esetében még elkerülhető a „katasztrofális” termésátlag, ha lesz megfelelő mennyiségű csapadék, de például Békés megyében már-már lemondtak erről az évről a gazdák.

Az állati termékeket előállító termékpályák közül a húsmarha-tenyésztőknél a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és az extenzív tartás támogatja a jövedelmezőséget, a kilátások azonban így is romlottak az év elejihez képest. A tejtermelésben szintén csökkenés figyelhető meg, az állatok tejhozama ugyanis apad a melegben, a legelők pedig nincsenek jó állapotban az aszály miatt. 

Az aszályos időjárás miatt további terményár emelkedés miatt a piac tovább dráguló takarmányt vár.

A Takarék AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályák közül 2022 második negyedévében a hajtatott zöldségeket termesztő kertészetek adták a leginkább pozitív, átlag feletti helyzetértékelést. A megkérdezettek nem tapasztaltak keresletcsökkenést, és ugyan emelkedett az inputanyagok ára, a termékpályának – európai viszonylatban is – komoly versenyelőnye, hogy jelentős részben geotermikus energiára alapozott. A zárt termelési rendszer miatt pedig az aszály sem sújtja őket. 

A gyümölcstermesztők helyzetét nehezíti, hogy bár a tavaszi fagyok nem voltak kemények, a hűtőházak rendkívül nagy energiafogyasztók, a feldolgozás során pedig gázt is használnak. A magasabb energiaárak miatt ez óriási többletköltséget jelent, ami ahhoz vezethet, hogy a termelői ár növekedésénél lényegesen nagyobb mértékben emelkedik majd a gyümölcsök ára a kiskereskedelmi forgalomban. A szőlő-bor termékpályán egyelőre átlagosak a kilátások. A szőlő kevésbé érzékeny az aszályra, az pedig, hogy milyen lesz az idei termés, és mennyi bor kerül a pincékbe, a harmadik negyedévben dől el.

Címlapkép forrása: Takarékbank/MKB

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában