A Merkúr igazi gyémántbánya

Ezt olvasta már?

A texasi Hold- és Bolygótudományi konferencián Cannon előadásában elmondta, hogy számítógépes szimulációkat végzett, amik arra engednek következtetni, a grafittal borított Merkúr felszínét a becsapódott meteoritok, aszteroidák és üstökösök változtathatták gyémántborításúvá. Cannon szerint 16 billiárd tonna gyémánt is lehet a Merkúron, de még ne rohanjunk oda!

Nem bizonyított, de elfogadott feltételezés, hogy a Merkúrt különösen súlyosan érintette a körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtti holdkataklizma, amikor rengeteg aszteroida ütközött neki (és a Földnek, Marsnak, Vénusznak), ekkor jött létre a legtöbb kráter a Holdon. A Merkúrnak azonban még a Holdnál is sokkal több krátere van.

A Merkúr felszíne a Messenger űrszonda 2011. március 29-én készített felvételén

A Merkúr felszíne a Messenger űrszonda 2011. március 29-én készített felvételén

Fotó: Nasa / Getty Images Hungary

Cannon szerint a Merkúrt keletkezésekor egy magmaóceán borította, ebből kristályosodott ki lehűléskor a grafitréteg. Az aszteroidák és üstökösök, amelyek másodpercenként több tízmérföldes sebességgel csapódtak be a kéregbe, feltehetően elég nagy nyomást keltettek ahhoz, hogy a grafitot a harmadik legkeményebb természetes ásvánnyá, gyémánttá alakítsák. Azonban ezeket a Merkúr felszínéhez közeli gyémántokat össze sem lehet hasonlítani a földi ékszerészek gyémántjaival. Valószínűleg semmiben sem emlékeztetnek a mi nagy, átlátszó, tiszta drágaköveinkhez. Jobban hasonlítanak az iparban csiszolóanyagként használt kis gyémántokra, amelyekben grafit és más szénfajták is keverednek.

Az űrbányászat komplikált procedúra, a Merkúr esetében különösen, mert nehéz a bolygó körül keringeni és a felszínen landolni. Még ha sikerülne is gyémántot bányászni a bolygón, nem lenne túl gazdaságos, és jobban megérné ipari gyémántokat szintetizálni a laboratóriumban – így talán nagyobb értékük lenne tömeges szénforrásként.

Az Európai Űrügynökség BepiColumbo küldetése, amely 2025. december 5-én érkezik a bolygóra, feltárhatja a Merkúr gyémántjait. A BepiColumbo-misszió a Nasa Messenger küldetésében 2008 és 2015 között használt eszközöket kiegészítő műszerekkel rendelkezik, és most már sokkal fejlettebb eljárásokkal képes kimutatni bizonyos ásványokat. Ez az új kutatás tanulmányozni fogja a Merkúr eredetét és evolúcióját, belső szerkezetét, geológiáját, összetételét és krátereit, légkörét és mágneses erőterét.

Egy másik küldetés, a Mercury Lander, 2045-ben landolna a bolygó felszínén, hogy szikla- és talajelemzéseket végezzen.

A Merkúr azonban nem az egyetlen gyémántlelőhely a Naprendszerben, a szokatlan mágneses terű Neptunusz és a röntgensugarakat kibocsátó Uránusz szintén gyanús, úgyhogy lassan kezdhetünk gyűjteni egy szkafanderre.

(forbes)

(Borítókép:  A Merkúr áthalad a Föld és a Nap között 2019. november 11-én.  Fotó: Petar Petrov / Impact Press Group / NurPhoto / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában