A legnagyobb nyelvújítók a tinilányok

Ezt olvasta már?

Heidegger szerint az ember „nyelvbe foglalt létező”, hiszen emberi közösségen kívül nincs nyelv, és minden közösségben van nyelv is, egymást feltételezik. A rugalmas nyelv változik, mint minden, de nagy része stabil marad, különben nagyon nehéz lenne a kommunikáció.

A nyelv legfeltűnőbb változása a szókincs alakulása, új vagy régi szavak felbukkanása, idegen kifejezések meghonosodása, amik az élet változásait tükrözik. A szókincs „nem rendszer, hanem adathalmaz, vagyis lexikális információ” – mondja Nádasdy Ádám. Ugyan ő azt állítja, azért változik a nyelv, mert nincs ellenerő, ami visszafogná, és amíg kommunikációs szerepét be tudja tölteni, változhat, amennyit akar.

Az angol nyelv változásait vizsgáló tudósok rájöttek, hogy a nyelvet leginkább alakító réteg és generáció a tinédzserlányok csoportja, akik már évszázadok óta a legnagyobb nyelvújítók. A lányok használják a leginnovatívabban a nyelvet, többek között új szavakat találnak ki, amelyek aztán beépülnek a köznyelvbe.

A bizonyító finn levelek

A Helsinki Egyetem nyelvészei, Terttu Nevalainen és Helena Raumolin-Brunberg 6000 levelet vizsgáltak meg, amelyek 1417 és 1681 között íródtak. A pár tizennégy, ebben az időszakban bekövetkezett nyelvváltozást vizsgált, és hogy ezek hogyan jelennek meg a kézzel írt magánjellegű levelekben. A tizennégy módosulásból tizenegy hamarabb jelent meg a női levélíróknál, vagyis gyorsabban átálltak az új nyelvtani/stilisztikai elemre. Abban a három kivételes esetben, amikor a férfiak megelőzték a nőket, ezek a sajátos változások a férfiak jobb oktatáshoz való hozzáférésével voltak összefüggésben. Nevalainenék kutatása bebizonyította, hogy a női levélírók szókincse gyorsabban változott, új szavakat építettek be, és az elavult kifejezéseket hamarabb lecserélték, mint a férfiak.

További kutatások azt igazolták, szintén a nők kezdték el használni a jellegzetes New York-i angolt az erős r-rel, ők indukálták a magánhangzóváltásokat a Nagy-tavak körüli amerikai városokban, és szintén ők hagyták el először a francia tagadásból a „ne”-t Tours-ban. A mai nyelvi változások mintegy 90 százalékáért a nők a felelősek – írja Gretchen McCulloch kanadai nyelvész, de William Labov, a szociolingvisztika megalapítója már 30 évvel ezelőtti tanulmányában rögzítette, hogy a nyelvi változások nagy része a nőkhöz kapcsolódik.

Miért a nők?

Egy 2009-es tanulmány becslése szerint a nyelvi minták megváltoztatásában a férfiak körülbelül egy generációval elmaradnak. Talán mert a nők nagyobb társadalmi tudatossággal, kiterjedtebb közösségi hálózatokkal rendelkeznek, vagy természetükben, nevelésükben van a kulcs? Az biztos, hogy a fiatal nők általában szociálisabbak, empatikusabbak, és jobban aggódnak amiatt, hogy társaik hogyan látják őket. Ezek mind jó alapot jelentenek a nyelvi változások számára. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a nők valószínűleg még ma is több időt töltenek gyermekeik gondozásával, akár munka mellett, mint a férfiak. Ráadásul a férfiak is az anyjuktól tanulnak, a nők pedig általában más nőktől öröklik a nyelvet. Az óvónők, tanárok nagy része még mindig nő. Ez azt jelenti, hogy ha a férfiak újításokkal, változtatásokkal hatnak is a nyelvre, nehezebben tudják továbbadni.

(qz)

(Borítókép:  Drew Angerer / Getty Images)

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában