A járvány újabb hulláma érkezhet, amivel rosszabb esetben a határainkon belül kell harcolnunk

Ezt olvasta már?

Merkel: még komolyabb klímacélokra van szükség

Ipari országként példát kell mutatnunk, akkor várhatunk el bármit más országoktól, ha mi is megoldást találunk – emelte ki a klímavédelemmel kapcsolatban Merkel. Ugyanakkor...

Nyerhetünk-e a kullancsok ellen?

Új kullancsfaj jelent meg nálunk, méghozzá a sok esetben halálos krími-kongói vérzéses lázat okozó Hyalomma kullancsok. Dél felől lépték át az országhatárt a termetesnek számító, fél...

Megijedt a Fed döntéshozója az inflációtól: hamarosan lépni kell

Szerdán jelent meg a friss, áprilisi inflációs adat a tengerentúlon, mely a várt 3,6%-os helyett 4,2%-os áremelkedést mutatott, amire évek óta nem volt példa....

Az egész világ koronavírus-harcát veszélyezteti India, de csak egy marék országban van az utazási tiltólistán

A Wego nevű utazási oldal szerint eddig május 12-vel bezárólag 35 ország tiltotta meg az Indiából való beutazást, ezek közül mindössze 7 EU-s tagország...

Forró lehet az ősz?

Sajnos újra elő kell hozakodnom az erdőtűz-hasonlattal: képzeljük el a jelenlegi helyzetet a tűzvész tombolásaként, de ne feledjük, hogy a tűz utáni parázsló erdő is veszélyes lehet, amennyiben jön egy szélvihar, amely feltámasztja. A tavaly nyári időszak, amikor először éltem ezzel a példával, éppen ezt mutatta meg. A fennmaradó fertőzési láncolatok, még ha nagyságrendekkel kevesebb embert is érintettek nyáron, fenntartották a vírus jelenlétét. Ez egy „csendes”, Európa-szintű széthurcolási eseménnyé nőhette ki magát, amelyet az új variánsok megjelenése és valószínűleg a vírusnak kedvező időjárás is végül feléleszthetett. Az, hogy mennyire jelentős önmagában akár csupán egyetlen fertőzési esemény is, jól példázza a tavaly februári bostoni üzleti konferencia esete. A szuperterjesztési jelenség mintapéldája ez a konferencia, ugyanis több mint száz ember megbetegedését lehetett visszavezetni erre az eseményre, egyetlen, aktívan fertőző emberhez a későbbi kontaktuskutatások során. A rendezvényről a vírus „százféle” terjedési láncolaton keresztül végül pedig több tízezer emberhez eljutott, számtalan fokozottan veszélyeztetett közösségben (hajléktalanszállók, idősotthonok) okozott súlyos károkat. A vírus genetikai lenyomataiból egyértelműen igazolni lehetett az esemény szerepét a teljes régióra vonatkozó járványhelyzet alakításában.

A vakcinák természetesen itt vannak, és egyelőre minden rendelkezésre álló tudományos adat szerint működnek a járvány súlyos hatásainak enyhítésében.

Némelyik esetében már az is bebizonyosodott, hogy a fertőzés terjedését is lassítják, miután az oltottak körében 90 százalékos teljes védettséget, tehát a fertőződéstől való védelmet is leírták. Ezzel meg is érkeztünk a legfontosabb befolyásoló tényezőhöz, amely az egyik főszereplő az idei ősz szempontjából, ez nem más, mint a vakcina.

Igaz a mondás tehát: most nagyon sok múlik a vakcinákon. A vakcinák kövezik ki a válságból kivezető utat. De kevéssé esik szó arról, hogy ehhez az úthoz a vakcinák mellett más is kell. Alapvető törvényszerűség, hogy hosszú távon a járvány terjedése a vakcinák ellen dolgozik, hiszen egyre több és több variáns megjelenésének enged teret és az emberek vírusnak való kitettségét (tudományos néven expozíció) is növeli. Ezt a gondolatmenetet most ne csupán hazánk viszonylatában tegyük magunkévá, hanem az egész világ szempontjából vizsgáljuk. Maga a járvány is egy határokon átnyúló probléma, a legyőzéséhez használható legfőbb fegyverünket is hasonlóan, határok nélkül lehetne hatékonyan alkalmazni.

A vakcinák hatását erodáló tényezőkből tehát a legfontosabb a járvány további terjedése. A terjedést minden bizonnyal segíteni fogja az a hamis biztonságérzet is, amely nyáron ránk telepszik majd, pontosan úgy, mint tavaly. Emellett számításba kell vennünk, hogy a vakcinálási hajlandóságnak is van egy plafonja, nem fog mindenki élni ezzel a lehetőséggel, ráadásul ahogy a járvány nyomása is csökken, a hezitálók közül is többen pártolhatnak el a vakcináktól. Tehát a nyári nyitások és felszabadultság után elérkezünk majd az ősz kapujába egy minden jel szerint nem teljesen átoltott populációval, nyáron „takaréklángon” fennmaradt terjedési láncolatokkal, amelyek fő motorja ezúttal a nem oltottak körében súlypontozódik. Ezek egyvelege határozza majd meg a járvány visszatérését, a kórházak terhelődését és ezáltal a mindennapi életünket érintő szükséges korlátozások mértékét is az ősz folyamán.

Óvatosság és felkészülés mindenek felett

A kulcsszó természetesen az óvatosság és a felkészülés. Fel kell készülni a vírus egyelőre ismeretlen mértékű visszatérésére. A visszatérés előtt pedig mindent elkövetni, hogy ne terjedhessen a nyár folyamán. Nem látjuk előre, hogy pontosan hány ember lesz védett és a terjedés megakadályozásában milyen hatásosságú vakcinával rendelkezünk majd. Azt sem láthatjuk, hogy a vírus milyen evolúciós fejlődésen megy át addigra, habár a tudományos adatok arra utalnak, hogy előbb-utóbb az E484K mutációs és az ehhez hasonló, a vakcinák hatását csökkentő mutációk egymástól függetlenül is kialakulhatnak a különböző variánsokban, ezt hívjuk konvergens evolúciónak.

Így végrehajtói szinten érdemes visszatekinteni azokra az országokra, ahol sikerült a járványt megfékezni és vissza is tartani. Ezek az országok, nagyon leegyszerűsítve a hatékony és nagy kapacitással bíró járványügyi háttérrel, transzparens és informatív kommunikációval és jó kórházi erőforrásokkal tudtak győzni. Ez pénzt és szakembereket és együttműködő, jól tájékoztatott társadalmi hátteret jelent.

Egyéni szinten pedig fontos emlékeznünk a bostoni konferencia tanulságaira, egyetlen fertőzési láncolat vagy esemény is beláthatatlan messzeségekig tudja juttatni a vírust, amely végül eléri a sebezhető embereket. Belőlük pedig minden bizonnyal maradni fog, elnézve a vakcinába vetett bizalmat itthon. Természetesen nem csupán a virológus szempontja kell, hogy érvényesüljön, a cikk lényege éppen az lenne, hogy lássuk a kihívás összetettségét és mélységeit. Hallgassunk a tudományra, éljünk az oltás lehetőségével, és egyelőre még óvatossággal éljük meg a nyarat. Természetesen szükség van a bajba jutott ágazatok megmentésére, működésére és bizonyos fokú nyitásra is:

ez legalább annyira fontos, mint a járvány elleni küzdelem, de hogy ezek az ágazatok ősszel is működhessenek, éppen a vakcinák és az ésszerű óvatosság szükséges.

Mit hoz a jövő?

Szakemberként nem illik jósolni, ám a jelenlegi tudományos ismeretekből valamiféle középtávú jövőképet már óvatosan fel lehet vázolni. A kisebb fellélegzés a hazai helyzet rendezése után lehetséges, aztán egy kissé más jellegű küzdelem során az átoltottságon túlesett országok küzdhetnek majd a világ túlnyomó részét adó, a vírus terjedését még fenntartó, lassabban oltó országokból érkező vírussal és újabb variánsokkal. Így valószínűleg a nemzetközi utazási korlátozások, az ezzel járó óvintézkedések még valamivel tovább velünk maradnak majd.

Lássunk túl a határokon, amíg nem győztünk mindenhol, sehol sem győztünk.

Külön érdekessége a helyzetnek a leginkább csak utórengés névvel illethető, „kimaradt” megbetegedések visszatérése. A járvánnyal összefüggő lezárások számos olyan légúti megbetegedés természetes ciklusába is beleszóltak, melyek visszatérése egyelőre nem látható mértékben okozhat még fejtörést. Itt főként a szezonális influenzavírussal lehet probléma, amelynél a szezonális vakcinák komponenseit meghatározó jelzőrendszerre ezúttal nem hagyatkozhatunk, és akkor a kimaradt természetes évi átfertőződésről még nem is beszéltünk.

Virológusként tehát nagyon fontosnak tartom az óvatosságot, a határokon túlnyúló végrehajtói szemléletet és a diagnosztikai, járványügyi, kórházi kapacitások hosszútávú növelését. Azok az ágazatok, amelyek bajba kerültek, mielőbbi, óvatos és jól átgondolt nyitásra szorulnak, a gazdaság számára kevésbé egyértelmű előnyökkel járó, többezer fős tömegrendezvényeket mindenképp hanyagolnám. A cikk lényege az őszinte kommunikáció és az óvatos optimizmus közvetítése: a vakcinák láthatóan működnek, de körültekintéssel kell viselkednünk, hogy a taktikai előnyt meg is őrizzük, és ősszel ne kelljen újra az erdőtűz hasonlatát elővenni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

- Advertisement -
- Advertisement -

Legfrissebb a témában

A klímaperek a demokráciát ássák alá

A klímavédelmi tárgyalások kezdete óta nehéz a kormányokat arra kényszeríteni, hogy jelentős vállalásokat tegyenek, és azokat végre is hajtsák. Az ENSZ éppen a koronavírus-járvány...

Hokedli: Egy főzelékes, aki mindenkivel megszeretteti a kelkáposztát

Cukormentes Nem kell sokat hozzáfűzni Ezután már gyerekjáték lesz bármilyen húspogácsa! ...

Mindent vitt az egyik új tortareceptünk – ezeket szerettétek múlt héten

Tele rosttal, káliummal, kálciummal, magnéziummal és teljes értékű fehérjével Megúszós sütik Klasszikus tészta,...

7 nap 7 süti: könnyű, joghurtos sütik a hét minden napjára

Cukormentes Nem kell sokat hozzáfűzni Ezután már gyerekjáték lesz bármilyen húspogácsa! ...

7 nap 7 recept: variációk spenótra és rukkolára

Cukormentes Nem kell sokat hozzáfűzni Ezután már gyerekjáték lesz bármilyen húspogácsa! ...
- Advertisement -

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -