A felszínen minden rendben, mégis hatalmas problémák leselkednek a magyar dolgozókra

Ezt olvasta már?

Magyarország munkaerőpiaca összességében jó állapotban van, de még jelentős kihívások állnak előtte. Kezelni kell például a kisgyermekes nők és a korengedményes nyugdíjkorhatárt elérő nők, valamint a hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási rátájának problémáját – állapítja meg a Magyarországról szóló országelemzésének munkaerőpiaccal foglalkozó részében az Európai Bizottság.

A kisgyermekes anyák általában hosszú ideig nem dolgoznak, részben a gyermekgondozási helyek szűkössége miatt. 2019-ben a 3 év alatti gyermekeknek csupán 17%-a járt gyermekgondozási intézménybe, ez az arány nem éri el az uniós átlag felét – áll a Bizottság jelentésében. Hozzáteszik, hogy a gyermekgondozási férőhelyek száma a célzott programoknak köszönhetően fokozatosan nő, de az ezeket biztosító intézmények is munkaerőhiánnyal küszködnek.

Bizonyos hátrányos helyzetű csoportok – például az alacsony képzettségűek, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékossággal élők és a romák – foglalkoztatási rátáját jelentős mértékben növelni lehetne. A munkanélküliség Magyarországon földrajzilag is koncentrálódik, főként a kevésbé fejlett régiókban és a vidéki térségekben jellemző. Az érintett hátrányos helyzetű csoportokat készségfejlesztéssel és aktív álláskeresési segítségnyújtással lehetne még jobban támogatni – jegyzi meg a Bizottság.

Az álláskeresők Magyarországon korlátozott segítséget kapnak, és a regisztrált álláskeresőknek csak a fele részesül pénzügyi ellátásban.

A munkanélküli ellátás (álláskeresési járadék) időtartama az EU-ban itt az egyik legrövidebb, mindössze 3 hónap, viszont a regisztrált álláskeresők átlagosan csak 16 hónap alatt találnak munkát a brüsszeli elemzés szerint.

Az álláskeresési járadék hosszabb ideig történő folyósítása lehetővé tenné ezeknek az embereknek készségeik fejlesztését és a készségeiknek jobban megfelelő munkák vállalását, vagyis a termelékenyebb munkavégzést.

A Bizottság szerint a kihívások kezelésével Magyarország hozzájárulhatna a foglalkoztatásra vonatkozó, 2030-ra kitűzött uniós kiemelt cél eléréséhez.

Magyarországon jelentősen csökkent a szegénység kockázata, de anyagi okokból sokan még mindig nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket.

Az anyagi és szociális nélkülözésben élők magyarországi aránya továbbra is a legmagasabbak között van az EU-ban, különösen a gyermekek esetében. A szegénység és a társadalmi kirekesztés konkrét csoportokra és területekre koncentrálódik. A nemzeti adatok alapján a romák szegénységi rátája 3–4-szer magasabb, különösen a regionális különbségek, valamint a munkaerőpiachoz és a minőségi közszolgáltatásokhoz való korlátozottabb hozzáférésük miatt. A Bizottság kiemeli:

Az elmúlt évtizedben a stabil munkaviszonnyal nem rendelkező magyar családok szociális védőhálója meggyengült

A stabil foglalkoztatással nem rendelkező háztartások esetében az elmúlt évtizedben a szociális biztonsági háló megfelelősége is csökkent, mivel a minimumjövedelem reálértéke 39%-kal visszaesett 2010 óta.

Míg a szegény háztartások medián jövedelme 2017-ben 16,7%-kal maradt el a szegénységi küszöbtől, ez a „szegénységi rés” 2020-ban 27,9%-ra nőtt. Az adórendszer a magas marginális jövedelemadó-kulcs és a magas fogyasztási adók miatt aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókra – mutat rá a Bizottság, amelynek az a következménye, hogy az alacsony jövedelmű családok a gyermekek utáni jövedelemadó-kedvezményt kisebb mértékben tudják igénybe venni. A kifejezetten alacsony jövedelmű háztartások fő jövedelemforrásai a közmunkabérek, a jövedelempótló szociális támogatások, illetve a családi pótlék. Kiemelik:

a fő jövedelemforrások, a közmunkabér, a támogatások és a családi pótlék egy évtizede nem tartanak lépést a megélhetési költségekkel.

Brüsszel szerint a munkanélküliek és az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozó munkavállalók szociális védelme terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. A szabályozott lakossági energiaárak 2014 óta nem változtak, így részben megvédték a háztartásokat a nyersanyagárak közelmúltbeli emelkedésétől.

Ez a támogatás azonban nem a szegényeket célozza, és nem segíti azon alacsony jövedelmű, főként vidéki háztartásokat, amelyek szilárd tüzelőanyaggal fűtik otthonukat.

A magyar települési önkormányzatok évente mintegy 180 ezer háztartásnak adnak némi ingyen tűzifát vagy barnakőszenet – mutatnak rá, kiemelve, hogy az emelkedő lakhatási költségek további kihívást jelentenek az alacsony jövedelmű családok számára, amelyek nehezen férnek hozzá az állami lakhatási támogatási programokhoz, mivel ezek megkövetelik, hogy a kérelmezők rendezett munkaviszonnyal rendelkezzenek, és ne legyen – például közüzemi számlákból eredő – köztartozásuk. Ezzel párhuzamosan egyre csökken a szociális bérlakások száma és minősége.

Címlapkép: Getty Images

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában