Kiskutakat segítő döntéseket hozott a kormány
Hétfőn érkezett a bejelentés, hogy a kormány nagykereskedelmi szinten is maximalizálja az üzemanyagok (95-ös benzin és gázolaj) árát, méghozzá a kiskereskedelmi árplafonnal megegyező 480 forintos szinten. Az intézkedés célja, hogy a kiskereskedelmi egységek ne kényszerüljenek a beszerzési ár alatt értékesíteni az üzemanyagokat, ugyanis az elmúlt hetekben bőven volt arra példa, kutakat kellett bezárni, mert az iparági szereplők nem tudták viselni a veszteségeket.
Mindezektől függetlenül a benzinkút-üzemeltetők kénytelenek lennének veszteséget elkönyvelni, hiszen – bár az értékesítésen közvetlenül nem buknak – az egyéb költségeik (fenntartás, épület, bérköltségek, egyebek) így sem térülnek meg. Erre a problémára György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára 6 lépést jelentett be, amelyeket a kormány ma megerősített.
Emellett újabb bejelentéseket tett ma György László a kiskutak megsegítésére, melynek értelmében literenként 20 forintos támogatást kapnak a kis benzinkutak a kormánytól, három hónapon át. Cserébe a kormány elvárja, hogy a benzinkutak tartsák fenn a működést, azaz ne hirdessenek ezalatt üzemszünetet, és tartsák meg a munkavállalóikat. Elengedi a kormány továbbá az energiahatékonysági kötelezettségrendszerből eredő kötelezettségeket is valamennyi benzinkutat üzemeltető vállalkozás számára 3 hónapra, és a 3,5 tonnát meghaladó kaminonokat és buszokat nem kötelező kiszolgálniuk a kutaknak. Mindemellett az állami és önkormányzati ingatlanban működő kutakat mentesíti a kormány a bérleti díjfizetés kötelezettsége alól a márciusi, áprilisi és májusi hónapokra.
De akkor kinek fáj a nagykereskedelmi árstop?
A nagykereskedelmi árplafonról szóló kormánydöntésnek nem csak nyertesei vannak, hanem vesztesei is, ugyanis az olyan nagykereskedők, mint például a Mol, kénytelenek 480 forinton értékesíteni az üzemanyagokat a kutaknak. Szerdán a Mol közleményben jelezte, hogy azzal, hogy a magyar kormány maximalizálta az üzemanyagok (95-ös motorbenzin és normál gázolaj) bruttó nagykereskedelmi eladási árát a viszonteladók felé, a Mol az aktuális árkörnyezetben, az érvényes nagykereskedelmi listaárhoz (benzin: 501,8 Ft/l, gázolaj: 521 Ft/l) képest jelenleg 34,5 forinttal kevesebb bevételt könyvel el literenként.
Az árplafon miatti terhet azonban nem teljes mértékben a nagykereskedők viselik, hiszen a jogszabályban volt egy nem kommunikált részlet is, mégpedig, hogy a kormány szép csendbe csökkentette a jövedéki adó mértékét, a benzin és a gázolaj esetében 5-5 forinttal. Vagyis a nagykereskedők terheiből egy részt átvállal a kormány azáltal, hogy elengedi a jövedéki adóból származó adóbevétel egy részét.
Végül az árplafonról szóló rendelet harmadik paragrafusa azt mondja ki, hogy az üzemanyagok mentesek a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő tagi hozzájárulás alól 2022. év március, április és május hónap tekintetében. Ez a tavalyi döntés szerint literenként 4 forint az üzemanyagok esetén.
Számításaink szerint a február 28-május 15. közötti két és fél hónap alatt 8,8 milliárd forinttal jöhet be kevesebb adóbevétel az adócsökkentés nyomán. A készletezési díjból 5,5 milliárd forint esik így ki, ami pedig az állami infrastruktúra fenntartása és fejlesztése esetében fog hiányozni.
Ezzel a benzinárstop intézkedés hatásait három szereplő viseli (annak érdekében, hogy az áremelkedés ne sújtsa a lakosságot): a kiskerszektor (az értékesítésen már nem bukik közvetlenül, de a működési költségekből származó veszteséget kénytelen elviselni, ezt igyekszik a kormány különböző intézkedésekkel mérsékelni – mint a mai 20 forintos támogatásról szóló bejelentés), a nagykereskedők (hiszen ők is csak 480 forinton értékesíthetik az üzemanyagot), valamint az állami költségvetés, miután lemond a jövedéki adóbevételek egy részéről.
Hogy állunk az EU-n belül?
Az Európai Bizottság adatai szerint – melyek a kőolajtermékek vámokkal és adókkal növelt fogyasztói árait mutatják euróban kifejezve – Magyarország hátulról a 4. helyre ugrott az árplafon bevezetése után, miután a február 21-i devizaárfolyamon számolva (357,54 forintos euró – ehhez képest azért már jóval magasabban áll az euró árfolyama) 1,34 euróba került itthon a 95-ös benzin literenként.
EZ AZ 1,62 EURÓS, UNIÓS ÁTLAGHOZ KÉPEST 17 SZÁZALÉKKAL ALACSONYABB.
Hollandiában egyébként a legdrágább a benzin az Unión belül, ott közel 737 forintnak megfelelő összeget kell fizetni egy liter üzemanyagért, a legolcsóbb pedig Lengyelországban, ott 426 forintba került egy liter benzin.
A gázolaj esetében a február 21-i devizaárfolyamokkal számolva 1,34 euróra jön ki itthon egy liter üzemanyag, ez pedig a negyedik legolcsóbb az EU-s országok között.
A GÁZOLAJ EGYÉBKÉNT 13,3 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBB ITTHON, MINT A 1,55 EURÓS EU-S ÁTLAG.
A gázolaj árát tekintve Svédországban kell a legkevesebbet fizetni az Unión belül, ott közel 726 forintnak megfelelő összeget kell fizetni egy liter üzemanyagért, legolcsóbb pedig a benzin hely hasonlóan szintén Lengyelországban, ott 429 forintba kerül egy liter gázolaj.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nominális árak összehasonlítása nem mond semmit arról, hogy a magyar, vagy bármely más tagállam lakosságának mennyire fájnak a mostani árszintek, hiszen ahhoz vásárlóerő-paritásos vizsgálatra, illetve a nettó átlagkeresetekhez viszonyításra lenne szükség.
Tovább emelkedik az üzemanyagok ára
A holtankoljak.hu információi szerint 2022. március 2-tól a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi listaára 22-22 forinttal emelkedett, ami azokat a partnereket érinti, akik végfelhasználóként vásárolnak üzemanyagot nagykereskedőktől. Ezek után az árösszehasonlító szerda délután közölte, hogy péntektől további üzemanyagár emelkedés jön: a benzin nagykereskedelmi ára 11 forinttal, a gázolajé pedig 17 forinttal emelkedik (a benzinkutak természetesen továbbra is 480 forintért veszik az üzemanyagokat).
Ha nem lennének hatósági árak, akkor a következő árak lennének érvényben péntektől:
- 95-ös benzin: 553 Ft/liter.
- Gázolaj: 574 Ft/liter.
Azt nehéz előrejelezni, hogy az árak meddig emelkedhetnek , de minden jel abba az irányba mutat, hogy ez még nem a plafon. A magyar szempontból releváns Brent olajtípus ára ugyanis töretlen emelkedést mutatott már a háború kirobbanása előtt is, majd a katonai konfliktus csak még magasabbra lökte az árfolyamot. Ugyan lehet látni egyes szereplőktől lépéseket arra irányulóan, hogy megfékezzék az árakat – ilyen volt például az IEA olajtartalékainak felszabadítása -, azonban a legjelentősebb iparági szervezetnek számító OPEC+ szerdai ülésén a kitermelés növelésének eddigi tempójához ragaszkodott (és egyébként sem valószínű, hogy tudnának teljesíteni a tagországok nagyobb termelésnövelést), vagyis nem növeli jelentősen a kínálatot, ergo folytatódhat az emelkedés.
A Brent egyébként 9 éves csúcs közelében tartózkodik, utoljára 2013-ban volt ezeken a szinteken a jegyzés.
Az üzemanyagár emelkedése mellett szól az is, hogy a forint jelentősen gyengül a dollárral szemben, részben azért, mert a jelenlegihez hasonló krízishelyzetben a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével a befektetők nem preferálják a forinthoz hasonló feltörekvő piaci devizákat, ráadásul Magyarország közel van a háború epicentrumához, ami még kevésbé teszi vonzóvá a hazai eszközöket, nem véletlenül láttunk durva zuhanást a magyar tőzsdén.
Összességében tehát az látszik, hogy a kormány lépései miatt kialakult kiskereskedelmi értékesítési ár és a beszerzési ár között egyre nagyobb az olló az elszálló olajárak és a forint gyengülése miatt. Ennek következtében minél magasabbra kúszik az üzemanyagok ára, annál nehezebb lesz elengedni az árplafont, vagyis egyre kevésbé fenntartható az üzemanyagok árának befagyasztása. Az intézkedések május közepéig érvényben lesznek, viszont nagy kérdés az lesz, hogy ekkor mit fog lépni a kormány.
A benzinárstop egylépéses kivezetése jelenleg valószínűtlennek tűnik.
Címlapkép: Getty Images