A DAC álma: megelőzni a Slovant, utolérni a Fradit – NSO

Ezt olvasta már?

Nem kezdte jól az idényt a Dunaszerdahely, de az elmúlt hetek eredményei azt bizonyítják, a Németh Antal vezette csapat már jó úton jár. A Nemzeti Sport a klub impozáns, Bécsi úti edzőközpontjában igyekezett meggyőződni erről.

Schäfer András igazi vezér és közönségkedvenc lett a csallóközi magyar városban, ahol a DAC valódi közösségi élményt jelent a szurkolóknak (Fotó: DAC)

Az öltözőfolyosóra nyíló ajtó fölötti falon ez áll:
 „Első a klub! Második a csapat! Harmadik az egyén!”

Negyedik pedig a DAC!

Legalábbis pillanatnyilag. Igaz, szerénykedett már a nyolcadik helyen is, ezt figyelembe véve nem is olyan rossz a mostani helyzet. Persze nyilván lehetne jobb is. Az mindenesetre biztató, hogy Dunaszerdahely futballcsapata sorozatban három győzelmet aratott az elmúlt hetekben. Nem csoda, hogy az együttest az előző idény utolsó öt fordulójára megbízott edzőként átvevő, a nyáron már vezetőedzővé kinevezett Németh Antal mosolyogva fogad bennünket a klub Bécsi úti edzőközpontjában, amely… No, erről majd később.

Németh Antal (Fotó: Tumbász Hédi)

Még kell egy kis idő, hogy teljesen kiegyenesedjünk – vág bele a közepébe a 47 esztendős szakember. – Az átigazolási időszak hajrájában több kiváló futballista csatlakozott hozzánk, és bár kétségkívül erősödtünk velük, van még teendőnk. Mindenesetre remélem, hamar stabillá és eredményessé válik a játékunk. Az a baj, hogy sok a döntetlenünk, ha csak a Senica és a Trencín ellen nyerünk, négy ponttal gazdagabbak lennénk, és a Slovan, valamint a Spartak Trnava nyakán lihegnénk… Aggódnunk azért nem kell, szépen jövünk felfelé, már jó úton járunk. Voltak jó meccseink, voltak megingásaink, törekszünk arra, hogy a jövőben lehetőleg csak jó mérkőzéseink legyenek – bár a labdarúgásban ez gyakorlatilag kizárható.”

Nélküled: nincs meccs nélküle

Ha Dunaszerdahely, akkor Turul bár. A falait díszítő mezek, sálak és egyéb relikviák miatt futballmúzeumnak is beillő vendéglátóipari egység nemcsak arról nevezetes, hogy a DAC-szurkolók törzshelye, hanem arról is, hogy – némi túlzással – onnan indult varázslatos útjára az Ismerős Arcok-dal, a Nélküled. A helyiség zenegépéből gyakran csendült fel, idővel olyan népszerűvé vált, hogy felvetődött: a DAC hazai meccsén is meghallgathatná a publikum. Innen már csak egy lépés volt eljutni a klubot 1985 óta bemondóként szolgáló Bíró Tamáshoz, aki 2014-ben az Aranyosmarót elleni mérkőzés előtt le is játszotta – a siker elsöprő volt. A folytatás nem is maradt el, a Nélküled egyhamar a csapat himnuszává vált, Dunaszerdahelyen nem kezdődhet el úgy mérkőzés, hogy ne énekelnék el a drukkerek. A Felvidéken persze nem állt meg a történet, sőt, miután milliók érezték úgy, hogy a nemzeti összetartozásról szól, meghódította a Kárpát-medencét. A Puskás Arénát 2019. november 15-én megnyitó, Uruguay elleni meccsen is megszólalt – csallóközi gyerekek és 65 000 drukker lélekmelengető előadásában.

Essünk túl a nehezén, az említett megingásokon. Szeptember negyedik hete keservesen telt a dunaszerdahelyieknek, hétköznap a Szlovák Kupából estek ki a Révkomárom otthonában, majd hétvégén a Nagyszombat elleni presztízs­csatát bukták el. A mai futballban ritkaságszámba megy, de a fájó vereségek ellenére a bizalom tovább élt a szakmai stábbal és a játékosokkal szemben, és a jelek szerint az összefogás meghozta az eredményét: azóta, ugyebár, nem veszített pontot a DAC.

„Úgy vágtunk neki az idénynek, hogy szeretnénk nyerni valamit, én például aláírtam volna, hogy a bajnokságban második helyen zárunk, és elhódítjuk a kupát – árulja el Németh Antal. – Mivel utóbbi álmunk sajnos már nem teljesülhet, nincs más választásunk, mint a bajnokságban kiköszörülni a csorbát. A szezon elején, amikor még nem tudtam, kik alkotják majd a végleges keretet, azt gondoltam, ennek a csapatnak van esélye rá, hogy fegyelmezett és jó játékkal az első hely közelében legyen. Ugyanezt gondolom most is. Más kérdés, hogy öt-hat új futballista érkezése a világon sehol sem jelent garanciát arra, hogy a csapat bajnok lesz. Nyolc pont a hátrányunk a listavezető Slovannal szemben, ami nem csekély, de talán nem is ledolgozhatatlan.”

A csapatkapitány Kalmár Zsolt fél éve hiányzik sérülés miatt

Szóval, a Bécsi úti edzőközpont, hivatalos nevén Mol Labdarúgó Akadémia. Ha valahova jó belépni, az a 2018-ban átadott létesítmény, ahol a portás olyan szívélyesen fogadja a látogatót, hogy már az élményt jelent. Azon a területen, amelyet évekkel ezelőtt még gyom borított, Szlovákia legmodernebb akadémiája nőtt ki a földből. Ahogy a klub tulajdonosa, Világi Oszkár fogalmazott, megvan az infrastrukturális környezet, amit a DAC tölt meg szellemiséggel. Az MLA ma már ugyanúgy a felnőttcsapat otthona, mint a 14 korosztályos együttesé. Arról nem szólva, hogy az ifjúsági válogatottak is előszeretettel vendégeskednek itt, ami megint csak nem csoda, hiszen a mennyiséggel és a minőséggel sincs gond errefelé: hét füves, három műfüves, egy speciális, a kapusok számára létrehozott pálya és egy műfüves minipálya mellett kondicionális park, valamint koordinációs domb is a rendelkezésükre áll. Érdemes hozzátenni, hogy amilyen nagyszerű, olyan egyszerű itt minden: ami kell, megvan a megfelelő munkavégzéshez, de felesleges pompának nyoma sincs, még a klubházban üzemelő kávéautomata sem különb annál, mint amilyen az olaj- és gázipari vállalat benzinkútjain található. Ettől persze még finom az eszpresszó. Ráadásul olybá tűnik, a DAC-nak sem főtt le a kávé…

A DAC bevethető magyar mezőnyjátékosai: Schäfer András (balra), Szendrei Ákos és Hahn János (Fotó: Tumbász Hédi)
Tizennyolc nemzet, egy nyelv

A DAC honlapján fellehető névsor szerint az első csapat keretéhez harminc futballista tartozik, argentintól kezdve magyar, cseh, szlovák, gambiai, kongói és lett labdarúgón át panamaiig tize­n­nyolc nemzet képviselteti magát az öltözőben. Az NS előtt nyilvános edzésen kiderült, a közös nyelv az angol, amihez Németh Antal utólag hozzáfűzi, a futball is az.

„Másképpen kell kezelni a különböző országokból, sőt kontinensekről érkezőket, de van egy szabályrendszer, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Nem tagadom, az is kihívást jelent, hogy mindenkivel megtaláljuk a hangot, ám úgy érzem, ezen a téren is megálljuk a helyünket. Jó látni, ahogy harcolnak egymásért és a klubért az edzéseken és a meccseken a különböző kultúrák képviselői.”

„Úgy érzem, belerázódtam a vezetőedzői szerepbe  – folytatja Németh Antal, aki tavaly nyáron a szakmai munkát akkor felügyelő Bernd Storck hívására csatlakozott a stábhoz, és aki az áprilisi szintlépését megelőzően először a távozó német szakemberrel akart beszélni, és csak azt követően mondott igent a felkérésre, hogy addigi főnöke is arra biztatta. – Más ez a szituáció, mint a tavaszi volt. Amikor április végén átvettem a csapatot, teljesen más megoldásokat kellett keresni a csapat kezelésére és menedzselésére, de azt látom, a szakmai stábbal és a sportigazgatóval közösen lassan túljutunk a kezdeti nehézségeken. Ezúttal többet beszélgettünk a játékosokkal, próbáltunk a személyiségükre hatni, hiszen fontos volt, hogy senki se veszítse el az önbizalmát. Szükség volt olyan karakterekre is, akik kritikus helyzetben a csapat élére állnak. Schäfer András például egyértelműen vezérré lépett elő. A korából fakadóan ez talán inkább a játékában mutatkozik meg, mintsem a kommunikációjában, de bízom benne, ezen a téren is előre tud lépni. Az önbizalma mindenesetre megvan ahhoz, hogy amire képes, kihozza magából a pályán. De nemcsak őt dicsérhetem, hanem a többieket is. Egyre inkább úgy érzem, hogy ez már az én csapatom, s közben nagyon élvezem, amit csinálok.”

Edzésterv a kukában

A felvidéki futballfellegvár nem szűkölködik fabulákban. Az egyik úgy tartja, az egykori Duna Szálló néhai igazgatója, Weisz Mihály szerfelett befolyásos embernek számított a városban. Nem mellesleg volt idő, amikor a DAC elnökeként ténykedett. A nyolcvanas évek közepén éppenséggel mindent elkövetett azért, hogy a csapat feljusson a csehszlovák bajnokság első osztályába. Ehhez kellett egy jó edző is, és a Csallóközben a tisztségviselők Peléjeként emlegetett Misi bácsi 1984-ben rá is vette Pecze Károlyt, hogy a Slovan kispadjáról üljön át a Dunaszerdahelyére. A Kassán született szakember mindenre hajlandó volt a történelmi siker kivívása érdekében, még arra is, hogy esténként a város különböző csapszékeit körbejárva meggyőződjön arról, a játékosok nem a pultot támasztják, hanem odahaza pihennek. Egy nap mégis ő húzta a rövidebbet: az egyik italozóból kilépve azzal szembesült, hogy az autóját feltörték, és ha ez nem lett volna elég, a gazfickók elvitték a táskáját, amelyben a gondosan kidolgozott, egész évre szóló edzésterv lapult. Reggel szomorkás arccal kopogtatott az elnök ajtaján: „Misi bácsi, az edzéstervet ellopták, a feljutás alighanem elúszott. Természetesen maradok, de így nem tudom garantálni a felkerülést.”
Weisz Mihály erre annyit mondott: „Mester, nyugi!” Nem sokkal később már azzal kereste meg az edzőt, hogy azt rebesgetik, ha másnap reggel elmegy ahhoz a bizonyos kocsmához, és felnyitja a kukát, benne lesz a táska. Hogy, hogy nem, benne volt. Az edzéstervvel együtt.
Talán mondani sem kell, az idény végén a DAC feljutott.

A sárga-kékek sportigazgatója, Jan Van Daele a Nemzeti Sport szeptember 18-i számában elmondta, a nyáron távozó labdarúgókért kapott pénzt átigazolásokba fektették, minőségi futballistákkal erősödött a csapat. Mindehhez hozzáfűzte: „Úgy gondolom, egyesületünk történetében a jelenlegi keret a legerősebb.” Vajon így érzi Németh Antal is?

„A régi kereteket annyira nem ismerem, de a mostani állomány erősebb, mint a tavalyi. Már a meccskeretbe kerülésért is ádáz csata dúl, nemhogy a kezdőcsapattagságért. Ha egy csapat elkapja a fonalat, az edző is nehezebben változtat. Összességében hálás feladat egy mély és erős kerettel dolgozni. Nyomás persze van, de aki szeretne valamit elérni, annak tudnia kell ezt kezelni. Amikor rosszabb periódust éltünk meg, akkor is be mertem ülni egy dunaszerdahelyi étterembe, és nem ért atrocitás… Régóta élek a sportágban, tisztában vagyok azzal, hogy az edző bármikor elveszítheti az állását, de sohasem voltam az a típus, aki foggal-körömmel kapaszkodott a kispadba. Egyet ígérhetek: bármeddig leszek itt, mindent megteszek azért, hogy elérjük a céljainkat és büszkévé tegyük a szurkolóinkat. Fantasztikus lenne, ha idővel eljutnánk arra a szintre, ahol most a Ferencváros tart. Nem gondolom, hogy ez a lehetetlen kategóriába tartozik, de nem is megy egyik napról a másikra… Amit a Fradi művel immár évek óta, óriási teljesítmény egy közép-európai csapattól. Itt a szándék ugyanúgy megvan, az akarat szintén, az infrastrukturális háttér kiváló, és most már a csapatunk is erős. Ezek után bízom abban, hogy jövőre már egészen közel kerülünk egy csoportkörös bemutatkozáshoz…”

Mini interjú a DAC magyar válogatott középpályásával, Schäfer Andrással

„Ha kell, vért izzadunk a sikerért, de az sem baj, ha simán nyerünk”

– Németh Antal azt mondta, vezérré lépett elő.
– Ezúton is köszönöm neki, ha így látja. Miután visszatértem az Európa-bajnokságról, szólt, valamelyest más szerepkörben számít rám az öltözőben is. Magam is úgy éreztem, hogy Kalmár Zsolt sérülése után magyarként muszáj előrelépnem, úgy gondolom, eddig nem is lehet rám panasz. Ehhez kicsit fejben is át kellett állítanom magam, de ha valaki a pályán nyújtott teljesítményével nem tudja bizonyítani, hogy vezérként lehet rá számítani, az egész mit sem ér, a társak úgysem ismerik el. Zsolt kiesésével második számú csapatkapitány-helyettesé léptem elő, igaz, eddig még nem volt példa arra, hogy viseljem a karszalagot. Amit nem is bánok, mert ha nekem kellene kivezetni a csapatot, az azt jelentené, hogy a sorban előttem lévők megsérültek. Persze óriási megtiszteltetés lenne, ha egyszer én lehetnék a DAC csapatkapitánya, ám ezt a produkciómmal és a hozzáállásommal szeretném kiérdemelni, nem pedig azzal, hogy mások kidőltek a sorból.

Schäfer András (Fotó: Tumbász Hédi)

– A bajnokságot nem kezdték jól, de a legutóbbi három meccsüket megnyerték. Túl vannak a nehezén?
– Tény, nem úgy indítottuk az idényt, ahogy szerettük volna, ám az átigazolási időszak hajrájában megerősödtünk, szerintem van már olyan masszív a keretünk, mint a Slované. Meg is teszünk mindent azért, hogy ledolgozzuk a hátrányunkat. Még van három meccsünk a pozsonyiak ellen, ha azokat megnyerjük, a nyolcpontos különbséget el is tüntetjük. Akkor már csak annyi kellene, hogy a kiscsapatok ellen ne hibázzunk. Ha kell, vért izzadunk a sikerért, de az sem baj, ha simán nyerünk. Ha Kalmár Zsolti visszatér, bármire képesek lehetünk!

– Sokan biztosra vették, hogy a nyáron klubot vált. Ami akkor nem jött össze, a télen megvalósulhat?
– Azt érzem, hogy pillanatnyilag jó helyen vagyok, azt pedig tudom, hogy mindig van feljebb. Sohasem titkoltam, hogy egy nap szeretném kipróbálni magam egy erősebb bajnokságban – a jelek szerint ennek még nem jött el az ideje. Úgy vélem, jobb és érettebb játékos vagyok, mint amikor idekerültem, meglátjuk, ezt hol és mikor tudom bizonyítani.

Akármennyi is a légiós, természetesen a DAC edzésein sem ritka a magyar szó (Fotó: Tumbász Hédi)
Világi Oszkár tulajdonos okkal büszke a klubjára
KRÓNIKA

Az évtizedek során a DAC a magyarság jelképévé vált – és nem csak Szlovákiában. Erdélyből ugyanúgy járnak a dunaszerdahelyi meccsekre, mint a Vajdaságból és persze Magyarországról. Ha nem is kötelező, de ajánlott olvasmány az fcdac.sk/hu oldalon fellelhető klubtörténet, amelyből igyekeztünk kiemelni a legfontosabb fejezeteket.
1904 – A város képviselőtestülete kétholdnyi területet jelöl ki sportolási célra: a mai Észak I. lakótelep helyén tornaszereket állíttat fel.
1908 – Megalakul a labdarúgóegylet a városi főszolgabíró, Vermes Ferenc elnökletével, és a Dunaszerdahelyi Sport Egylet nevet veszi fel.
1920 – Miután az első világháború és a trianoni döntés ellehetetlenítette a helyi sport­életet is, az egyesület Dunaszerdahelyi Atlétikai Club néven alakul újjá.
1930 – A DAC indulási jogot szerez a szlovákiai Magyar Labdarúgó-szövetség által szervezett bajnokság I. osztályában.
1938 – A bécsi döntés után a bajnokság félbeszakad, a csallóközi és mátyusföldi csapatok ideiglenes bajnokságot hoznak létre.
1943 – A Dunaszerdahelyi Labdarúgó Egyesületként futó csapat a győri kerületi bajnokság második osztályának A-csoportjában szerepel, az őszt az első helyen zárja, ám a háború miatt nem fejeződik be a bajnokság.
1954 – Június 7-én a Tichy Lajost és Szusza Ferencet is a soraiban tudó Budapest-válogatott stadionavatót játszik Dunaszerdahelyen, és 8:1-re nyer – 8000 néző előtt.
1962 – Kovács Ervin vezetésével az éppen Sla­vojként szereplő csapat a klub történetében először feljut a csehszlovák harmadik vonalba.
1977 –A kerületi bajnokságot megnyeri a Gödölle Béla irányította gárda, ezzel visszakerül a harmadik ligába.
1985 – Pecze Károly vezetésével fennállása során először a csehszlovák élvonal tagjává válik a klub.
1987 – Előbb a Nyitra legyőzésével a Szlovák, majd a Sparta elleni sikerrel a Csehszlovák Kupát nyeri meg a DAC, ezzel első ízben kijut a nemzetközi porondra.
1988 – November 9-én a Bayern játszik Dunaszerdahelyen! Az UEFA-kupa 2. fordulójának visszavágóján nézőcsúcs születik: 15 572 szerencsés szurkolónak jut hely a lelátón.
1993 – A Szlovák Kupa döntőjében 11-esekkel kapnak ki a sárga-kékek a Kassától. Két évvel később a pozsonyi Interrel vívják a finálét, újfent tizenegyesekkel veszítik el a csatát.
1999 – Az előző évi kiesés után nyomban kiharcolja a feljutást a csapat, ám a bajnokság átszervezésének „köszönhetően” egy esztendő múltán ismét a második vonalban találja magát.
2008 – Miután egy évvel korábban a második ligától is elbúcsúzik, a harmadosztályú bajnokságot megnyeri a DAC, de az élvonalbeli Szenccel kötött fúzió révén nyomban két osztályt ugrik.
2014 – A klub részvényeinek 80 százaléka Világi Oszkár tulajdonába kerül, az építkezés megkezdődik. A csapat azóta FC DAC 1904 néven szerepel.
2017 – Marco Rossi aláír a DAC-hoz. Az olasz szakember bajnoki bronzéremig vezeti a csapatot. Bár 2018 júliusában a magyar válogatott szövetségi kapitánya lesz, a sikertörténet folytatódik: 2019-ben ezüst-, 2020-ban bronz-, 2021-ben újra ezüstéremmel gazdagodik a gyűjtemény. 

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img