Erre senki sem számított a feltárás közben: 43 méter hosszú, 4600 éves hajót rejtett a gízai nagy piramis

Ezt olvasta már?

Ha a világ megannyi rejtélyes tája között van olyan terület, amelyet a legizgalmasabbnak nevezhetünk, akkor Egyiptom kétség kívül megérdemli ezt a címet.

A földjén sorakozó ezeresztendős piramisokról mind több és több titokra derül fény, és olyakor olyan leletek kerülnek elő, melyekre még a legtapasztaltabb régészek sem számítottak volna: ilyen volt Hufu hajója is, a gigantikus szerkezet, melyet a gízai nagy piramis lába alatt találtak, és amelyet Kamal el-Mallakh és csapata tárt fel 1954-ben.

Hufu hajója

Hufu fáraó (más néven Kheopsz vagy Szúfisz) az Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt, aki körülbelül i. e. 2589-2566 között uralkodott. Az ő idején épült a nagy piramis, a völgytemplom és a halotti templom is.

A fáraó képmásai.

Fotó: wikipedia.org/ArchaiOptix

Mintegy 4600 éves hajóját az egyik legjelentősebb egyiptomi felfedezésként tartják számon, egyúttal misztikumként is, hiszen nem teljesen egyértelmű, miért kerülhetett a fáraó nyughelyéhez. Több lehetséges magyarázat is született, melyek valamelyike vagy akár több kombinációja is helytálló lehet.

Hufu rekonstruált hajója.

Hufu rekonstruált hajója.

Fotó: wikipedia.org/Olaf Tausch

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a hajónak spirituális rendeltetése volt: úgynevezett napbárkaként arra szolgálhatott, hogy a fáraó lelke eljuthasson vele Ré napistenhez a túlvilágra. Ezt alátámasztja a tény, hogy az alkalmatosság szerkezete nem lehetett a legalkalmasabb a valós használatra.

Balra egy, a felfedezéskor készített kép. Jobbra az árok, ahonnan kivették a hajót. A kép szélén látható a piramis lába.

Balra egy, a felfedezéskor készített kép. Jobbra az árok, ahonnan kivették a hajót. A kép szélén látható a piramis lába.

Fotó: wikipedia.org/Bradipus,Roland Unger

Noha ez utóbbi funkció kézenfekvőnek tűnik, és igaz is lehet, talán nem kizárólagos, mert deszkákon víz nyomára bukkantak, ami mégis arra utal, hogy a hajót használhatták vízen. Előfordulhat, hogy erre fektették a bebalzsamozott fáraót, amikor Memphisből a piramishoz szállították a testét. Egy harmadik opció pedig az, hogy a hajó Hufu zarándokhajója lehetett, mellyel bejárta a szent helyeket, és hogy a túlvilágon is használhassa, vele temették vízi alkalmatosságát is. Egyiptomi temetkezési szokások szerint ugyanis temetésükkor különféle kísérő tárgyakat kaptak a uralkodók, gondoljunk csak a Tutanhamon sírkamráiban lelt több mint 5 ezer tárgyra.

A hajó mellett talált eredeti kötél.

A hajó mellett talált eredeti kötél.

Fotó: wikipedia.org/John Bodsworth

Szemben az ősi európai, hajót tartalmazó sírokkal, itt nem helyezték el benne az elhunyt testét. Nem is tudták volna, hiszen Hufu bárkája darabokban volt: összerakásnak megfelelő logikus sorrendben, szétszedett állapotban helyezték a gödrébe.

A hajó napjainkban

A hajó javarészt libanoni cédrusból készült, lapos fenekű, gerinc és tőkesúly nélküli szerkezet, melyet 1224 alkotóeleme alapján, több évi munka során, az egyiptomi hajóépítés szabályait figyelembe véve építettek újjá.

A cikk az ajánló után folytatódik

43,6 méter hosszú és 5,9 méter széles, valóságos remekmű. A történelem legrégebbi hajói között a legnagyobb, legjobb állapotban megmaradt darab. Napjainkban a számára emelt múzeumban járnak csodájára a turisták.

A gízai nagy piramis rejtélyei

A következő cikk a piramis titkait sorolja: részint arról a korabeli dokumentumról is olvashatsz, melyet az építésének vezetője készített.

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában