Hajdanán a gyenge higiéniás viszonyok miatt könnyen terjedtek a kórokozók, az orvostudomány még nem állt olyan fejlettségi szinten, hogy tényleges segítséget nyújthassanak a rászorulóknak.

Ha járvány ütötte fel a fejét, és tömegével haltak meg az emberek, a temetők kapacitása messze nem volt elégséges, a hamvasztás akkoriban nem jöhetett szóba. A középkorban legtöbbször emiatt épültek emberi csontokból tornyok, falak, templomok és kápolnák, amiket a későbbi időkben is használtak. A tiszteletadás jele is volt az eltávozók felé, hiszen a csontoknak spirituális erőt tulajdonítottak, nagy becsben őrizték őket. A kor fontos elve volt a memento mori, azaz az emlékezz a halálra, ami megjelenik a csontépületek szimbolikájában.

Emberi csontokból készült építmények

A Cambridge-i Egyetem közleménye szerint a csontok meglepően jó építőanyagként funkcionálnak, biomérnökök jelenleg is kísérleteznek olyan anyag fejlesztésén, ami hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Fehérje- és ásványianyag-tartalmuknak köszönhetően nemcsak masszívak, de ruganyosak is, az egészséges csontok ritkán törnek el. Nem csoda, hogy a régről fennmarad csontépületek és -építmények kiállták az idő vasfogát, és jelenleg is megtekinthetőek a világ különböző pontjain.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, pinterest, wikimedia, borító-és ajánlókép forrása: pinterest)