Veszélyben Európa energiaellátása az orosz-ukrán háború miatt?

Ezt olvasta már?

Új korszakot nyithat az európai energiaellátásban az orosz-ukrán háború, miután megdőlni látszik a hidegháborús korszakban kialakult pragmatikus európai-orosz energiaügyi együttműködés rendszere. A változás hosszabb távon lökést adhat az energiaátmenetnek is.

Egyelőre tovább folytatódik az Európai Unióba irányuló orosz energiaexport, de egyre több jel utal arra, hogy a jövőben jelentősen csökkenhet a két (valójában az EU-tagok számossága és energetikai önállósága miatt sok) fél közötti energiakereskedelmi forgalom. Ahogy Ukrajna Oroszország általi megtámadása nagyrészt zárójelbe tette az európai-orosz kapcsolatok jövőjét racionális, gazdasági alapon megközelítő elképzeléseket, a lehetőségek között egyre reálisabban kell számolni egy olyan forgatókönyvvel, amelyben egy- vagy kétoldalú döntések eredményeképpen alaposan visszaesik az orosz energiahordozók – hosszú évtizedekig kölcsönösen előnyösnek tűnő – európai értékesítése.

Pedig az orosz energia európai szerepe annyira magától értetődővé vált az elmúlt évtizedekben, hogy nemrég még senki nem számolt reálisan a tőle való függetlenedéssel. Ez látszik például a német energiapolitika tanácstalanságán is, amely korábban az atomerőművek idei év végéig történő bezárásáról, valamint a szén jó esetben 2030-ig megvalósuló kivezetéséről is úgy döntött, hogy terveiben a jövő energiaellátását a megújulók mellett a gázerőművi kapacitás jelentős bővítésével biztosította volna. A helyzetet most rövid távon stratégiai gáz- és széntartalék képzésével, illetve LNG-infrastruktúra fejlesztésével és a beszerzések növelésével kezelnék, de megfontolják a német atomerőművek leállításának felfüggesztését is. Franciaország is új atomerőművek építésével növelné energetikai függetlenségét a még az orosz támadás előtt ismertetett tervek szerint.

A németek bizonytalan helyzetbe kerülnek az orosz gáz nélkül, még az is megeshet, hogy nem állítják le atomerőműveiket.
Forrás: 24.hu/Julian Stratenschulte/DPA

Az orosz gáz elzárásának katasztrofális következményei lennének

Az orosz agresszióra válaszul kivetett szankciók eddig nagyrészt elkerülték az orosz energiaszektort, annak ellenére, hogy ezekkel lehetne igazán fájdalmat okozni az önmagát az elmúlt években sem diverzifikáló, továbbra is nagyrészt e szektor bevételeire támaszkodó orosz gazdaságnak. Az óvatosság oka az, hogy az EU számára katasztrofális következményei lennének az orosz gáz- és olajszállítás esetleges leállításának vagy további radikális csökkentésének. Európa teljes gáz- és szénfelhasználásának mintegy 40 százaléka, kőolajfogyasztásának pedig 35 százaléka Oroszországból érkezik. Másrészt az olaj- és gázbevételek az orosz gazdaság számára is rendkívül fontosak, ezért Moszkva is ódzkodik egy ilyen lépéstől.

A vezetékeket nem lehet csak úgy elzárni, és Oroszország nagy mennyiségben nem tudná gyorsan átcsatornázni az Európának szánt gázt más piacokra sem. Gázügyekben Oroszország az utóbbi időszakban látványosan előtérbe helyezte Kínát, amely szinte korlátlan felvevő piacot jelentene az orosz gáznak, az óriási igény kiszolgálásához szükséges infrastruktúra (elsősorban az új gázvezetékek) kiépítése azonban éveket vesz igénybe. Ezzel együtt Moszkva – ahogyan már 2021-ben is tette – vissza tudná fogni gázszállításait annyival, hogy ez a már most is extrém magas piaci energiaárak terhe alatt senyvedő Európa kínjait fokozná, miközben a tovább emelkedő árak bőven kompenzálnák Oroszországnak a szállított mennyiség csökkenése miatti bevételkiesést. A háborús logika alapján egy ilyen lépés jövőbeli megtétele nem zárható ki teljesen.

Európa teljes gázszükségletének 40 százaléka Oroszországból érkezik. Ennek teljes leállítását az orosz fél is megérezné, azonban részleges csökkentése elképzelhető, ami Európának újabb drasztikus áremelkedést jelentene.

Új korszak kezdődhet

Az új helyzet rádöbbentette Európát arra, hogy tarthatatlan a Moszkvától való kiszolgáltatottsága. Olyan változások sora indulhat el, amelyek túlzás nélkül új korszakot nyithatnak a területen; ha ez nem történt meg máris. Az alig több mint egy hete kirobbant háború sokkolta a világot, és bár a kilátások elsősorban az immár kiszámíthatatlannak tűnő orosz lépések miatt rendkívül bizonytalanok, maga az Európai Unió és tagjai is nemrég még elképzelhetetlen intézkedéseket terveznek az orosz energiaimporttól való szabadulás érdekében.

Azt követően, hogy az elmúlt években az EU sorra hozta meg döntésit energiaellátása radikális átalakításáról a klímaváltozás elleni fellépés jegyében, most az orosz energiától való függősége miatt ismét újra kell gondolnia energiastratégiáját. A lehetőségek között már reálisan szerepel az a forgatókönyv is, hogy a 2022-es telet akár teljesen orosz gáz nélkül kell megoldania. Az Európai Bizottság – március 10-én és 11-én az EU állam- és kormányfőinek találkozóján bemutatandó – új tervei szerint 2022 szeptemberének végére legalább 80 százalékra emelnék az európai gáztárolók átlagos töltöttségét. Hosszabb távon, 2030-ig 40 százalékkal mérsékelnék az EU fosszilis energiahordozóktól való függését, a gázellátás forrásait pedig jelentős részben LNG-vel diverzifikálnák. Mindemellett gyorsítani tervezik a megújulóenergia-termelő és a zöldhidrogén-kapacitások kiépítését, a fűtési szektorban pedig a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnének az épületek energiahatékonyságot növelő felújítására.

Megtörténhet, hogy Európának a 2022-es telet már orosz gáz nélkül kell megoldania.

A kilátások bizonytalansága miatt nehéz előrejelezni, hogy mi vár ránk, de megnőtt annak valószínűsége, hogy már a közeljövőben csökken az Európába irányuló orosz energiaexport, akár az orosz, akár az uniós államok kezdeményezésére, akár mindkét fél szándékából. Ez azt jelentené, hogy a piaci gáz- és áramárak még magasabbra emelkednének, és bár a mostani fűtési szezont Európa már kihúzza a mára rekord alacsony töltöttségű gáztárolókkal, de a tárolók következő télre való feltöltéséhez és a növekvő áramigény kielégítéséhez szükséges gáz beszerzése rendkívüli nehézségek elé állítaná Európát. Mivel a globális kínálat is szűkös, a helyzet időben és térben is kiterjedne, pedig már a háború előtti prognózisok is legalább 2023-ig tartó magas és volatilis árkörnyezetet valószínűsítettek.

Klímaszempontból vegyes hatásokkal lehet számolni egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén. Az ellátásbiztonság minden körülmények közötti garantálásához átmenetileg a klímacélokkal ellentétes intézkedésekre is szükség lenne (lesz?), ahogyan a szén visszatérése miatt 2021-ben már meg is torpant az európai kibocsátáscsökkentési folyamat. Hosszabb távon viszont az új tiszta energia, energiatároló és energiahatékonyságot növelő technológiák előretörésének gyorsulását eredményezheti a helyzet, ugyanis a technológiai fejlődésnek köszönhetően mindinkább a megfizethetőségi és ellátásbiztonsági szempontok is ezek mellett szólnak. Bár a hagyományos erőművek még jó ideig nélkülözhetetlenek az energiaellátásban, az ezek működtetéséhez szükséges energiahordozók ellátásától való függés felszámolására irányuló szándék a kibocsátáscsökkentésnél is erősebb motivációt jelenthet a fosszilis energiahordozók visszaszorítására, ahogyan ez az európai szándékokból is látszik.

Hosszú távon lehet még jobban erősíti a megújuló energiaforrásokat és a zöld hidrogént, de rövid távon az ellenkezője reális. Már 2021-ben a bizonytalanná váló gázszállítás miatt újra előretört a szén.

Gázszerződés, Paks II, ukrán áramimport

Hosszú távú gázszerződése miatt Magyarország helyzete némileg eltér a szükségleteiket a piacról beszerző államokétól, és egyelőre garantáltnak tűnik az ellátása. Pozíciónk a Paks II projekt jellege miatt is egyedi, miután az Európai Parlament február 28-i döntésével felszólította az EU-tagokat, hogy nukleáris területen szüntessék be az együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatommal és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét. Emellett az MTI beszámolója szerint kijelentették, hogy az összes orosz bankot ki kellene zárni az európai pénzügyi rendszerből, Oroszországot pedig a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből. Ezek a lépések pedig gyakorlatilag ellehetetlenítenék a magyar atomerőmű-bővítési projektet, az EU-ban példátlan módon.

Magyarország villamosenergia-ellátását rövidebb távon is befolyásolhatja, hogy abban az ukrajnai (bursztini szénerőműből származó) elektromos áram is részt vesz, noha a 2020-ban összesen nem egészen 1500 GWh-s import alig több mint 3 százaléka a teljes magyar felhasználásnak, az importunknak pedig körülbelül mindössze a tizedét teszi ki. A hírek szerint az ukrán rendszer egyelőre nagyrészt működőképes. Ez az úgynevezett Bursztin-sziget egyébként gyakorlatilag csak magyar exportra termel. Február végén azonban Ukrajna a teljes hálózatát leválasztotta az orosz rendszerről, és szigetüzemmódra állította, majd kérésének megfelelően várhatóan hamarosan csatlakozik az európai hálózathoz.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában