Ukrán háború: És hol szállásoljuk el a menekülteket?

Ezt olvasta már?

Rövid távon rengeteg a felajánlás

A jövő történelemkönyveinek új oldalai íródnak a szemünk előtt, miután a szomszédban épp kitört a 21. század eddigi legsúlyosabb konfliktusa. Oroszország Ukrajna lerohanásával jelentős humanitárius válságba sodorta keleti szomszédunkat, ahonnan már így is százezrével menekülnek a lakosok. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint csak keddig összesen 660 000 menekült hagyta el Ukrajnát (a számuk pedig exponenciálisan növekszik), a legutóbbi, hétfői adatok szerint Magyarországra pedig már 90 000 menekült érkezett. Nem véletlen, az ENSZ szerint, ha a menekültáramlás ilyen tempóban folytatódik, akkor a XXI. század legnagyobb menekültválságára kell felkészülni – szám szerint könnyen lehet, hogy a 4 milliót is eléri majd a menekültek száma.

Magyarországon a menekülteket eddig a kormány, az önkormányzatok, üzleti és civil felajánlások segítenek elszállásolni. Az önkormányzatok közül Budapesten például eddig 120 menekültet tudtak elszállásolni. A civil szférából több egyetem is (a Debreceni vagy a MOME) jelezte, hogy kollégiumi szállásokkal segítik a menekültek elhelyezését, illetve a lakossági felajánlások is özönlenek: a 24.hu szerint már több tízezer menekültet fogadtak be Facebook csoportokon keresztül. Az üzleti szektorban hotelek segítenek az elhelyezésben illetve a napokban az Airbnb vezérigazgatója is jelezte twitteren, hogy a szállásadókkal együttműködve 100 000 menekültnek szeretne a cég otthont adni az Ukrajnával szomszédos országokban.

A kormánynak bizony minden segítségre szüksége is van, hiszen egymaguk aligha tudnák kezelni ezt a hirtelen rájuk özönlő menekülthullámot – Sievert András, a Migration Aid vezetője a 444-nek nyilatkozva elmondta, a kormány 1500 menekültet is alig tudna elszállásolni, hiszen az elmúlt években meglehetősen leépítették a vonatkozó kapacitásokat. Léderer András, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa a Szabad Európának elmondta, hogy ma Magyarországon egyetlen menekülttábor van, Vámosszabadiban. Elmondása szerint korábban több befogadóállomás is üzemelt például Bicskén, Debrecenben, vagy Kiskunhalason.

A környező országokban szintén rövid távú megoldások látszódnak csak egyelőre, bár többen is jobb helyzetben vannak ezen a téren, mint Magyarország. Romániában a kormány elmondása szerint 400 000 menekültet tud elszállásolni, Bulgáriában pedig a kormány hotelekkel tárgyal, hogy fogadják be a menekülteket. Hazánkhoz hasonlóan Lengyelország lehet még nehéz helyzetben, mivel ők sem a menekültek befogadására rendezkedtek be az elmúlt években.

Mi lesz ha több tíz- vagy százezren itt maradnak?

Valóban szívmelengető a tény, hogy ennyi ember és vállalkozás próbál segíteni a háború elől menekülő embereken, azonban ezek a megoldások csak rövid távon orvosolják a problémát. Sievert András szerint a menekültek túlnyomó része eddig nyugat felé haladt tovább Németországba vagy Ausztriába, azonban még így is körülbelül 10 000 ember elszállásolása lenne a feladat – ez a szám ráadásul csak tovább fog nőni a közeljövőben.

A menekültek hosszú távú elhelyezésével már csak azért is számolnunk kell, mivel az EU a napokban aktiválja – történelmében először – az átmeneti védelmi direktívát, amivel minden ukrán menekültnek 1-től 3 évig terjedő tartózkodási engedélyt, munkavállalási lehetőséget és a szociális ellátáshoz való hozzáférés-lehetőséget adnak. Ezeket a jogokat minden tagállamban egyenlően fenntartják számukra.

Amíg a konfliktus tart addig a menekültek biztosan nem térnek vissza (és remélhetőleg nem tart sokáig), de azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy ha végül oroszbarát kormány kerül hatalomra, úgy könnyen elképzelhető, hogy sokan a háború végével sem térnek majd vissza hazájukba.

Az államnak így hirtelen több tízezer (esetleg több százezer) ukrán menekült hosszú távú elhelyezésével, ellátásával, integrálásával kell megbirkóznia, ami komoly kihívás elé állíthatja azt a kormányt, mely a menekültpolitika ezen oldalát igencsak elhanyagolta az utóbbi években.

Félő, hogy idővel humanitárius válsággá eszkalálódik a helyzet, ami az áprilisi választások után frissen összeülő parlament fő fókuszpontjává kell, hogy váljon.

A kormány jelenlegi kommunikációja szűkszavúan foglalkozik a kérdéssel: Kásler Miklós, Emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy az EMMI minden ágazata felkészült az Ukrajnából érkező menekültek fogadására, a helyzetnek megfelelő rendelkezéseket, intézkedéseket megteszik. Kérdésekkel fordultunk a Belügyminisztériumhoz és az EMMI-hez is, hogy van-e tervük a menekültek hosszú távú elhelyezésére, azonban csak a belügytől kaptunk egy rövid választ, miszerint a katasztrófavédelem a társszervekkel és a karitatív szervezetekkel közösen elegendő férőhellyel rendelkezik az érkező menekültek elhelyezésére.

Segíthet a helyzeten, hogy Magyarországon így is problémát jelent a munkaerőhiány – főleg az építőiparban, ahol már így is sok ukrán dolgozik. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke pénteken már nyilatkozatban is kijelentette, hogy az építőiparra is különös felelősség hárul az ukrán menekültek munkahelyi elhelyezésében.

Címlapkép: Portfolio

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában