Szabó István: a honvédelem nemzeti ügy

Ezt olvasta már?

Szabó István felvázolta az életpályamodell három szakaszát. Az első rész a katonai pályára irányításról szól, amely honvédelmi nevelésen és a tartalékos katonai szolgálati lehetőségeken keresztül valósul meg. A második szakasz maga az aktív katonai szolgálat ideje, aminek része a senior katonai szolgálati elem is, ezzel kapcsolatban több elgondolása is van a honvédelmi tárcának. Az életpályamodell harmadik szakasza pedig az aktív katonai szolgálaton túli időszakra koncentrál azzal a céllal, hogy a nyugállományúak érezzék és tudják, hogy a Magyar Honvédség továbbra is törődik velük. „Nem szabad elengedni a nyugdíjasainkat. Egy katona, aki több évtizedig szolgált a Magyar Honvédségben, az élete végéig katona lesz. A nyugdíjasaink pedig igénylik azt a törődést, hogy foglalkozzunk velük, beszéljünk a gondjaikról és segítsük őket” – fogalmazott a honvédelmi államtitkár.

Szabó István felidézte: a sorkatonai szolgálat 2004-es eltörlésével a tartalékosok képzésének lehetősége is megszűnt, így jutottunk el odáig, hogy 2010-ben összesen tizenhét főt sikerült a haza szolgálatába állítani. A rendszert a nulláról kellett felépíteni, azonban elmondható, hogy ez a szám mára már több, mint 11 ezer.

Szabó István beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyeken keresztül felhívják a fiatalok figyelmét a haza szolgálatának jelentőségére. Ilyenek például a Honvédelmi Minisztérium Béri Balogh Ádám középiskolai ösztöndíja, valamint a Lippai Balázs Esélyegyenlőségi Ösztöndíj, amikkel a honvédség iránt érdeklődőket támogatják. Szólt a Honvéd Kadét Program rendszeréről és az általános honvédelmi nevelésről is, amelynek részei a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi tematikus versenyek, a laktanyai nyíltnapok, valamint a töretlen népszerűségnek örvendő honvédelmi táborok. A kadétprogrammal kapcsolatban beszámolt arról: már száz intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez és további tizenkilenc egyetemmel van kapcsolatuk. Megjegyezte azt is, hogy 2004-ben felszámolták a haderő utánpótlását biztosító kollégiumi rendszert, jelenleg két katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik, azonban 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél. 

Szabó István beszámolt a folyamatban lévő haditechnikai beszerzésekről is. Kiemelte az Airbus A319-es, valamint a Falcon repülőgépek, a H145M típusú könnyű többcélú helikopterek, illetve az immár magyar személyzettel működő Leopard2A4 harckocsik beszerzését, a Zlin kiképző repülőgépek számának növelését, valamint a Gidrán páncélozott moduláris járművek megjelenését. Kitért a katonák egyéni fegyverzetének, felszerelésének korszerűsítésére – ezen belül a Kiskunfélegyházán gyártott kézifegyverekre és a Svédországból beszerzett páncéltörő eszközökre. Mérföldkőnek nevezte a két darab brazil gyártmányú KC-390-es, közepes rámpás szállítórepülőgép, az Airbus H225M és a NASAMS légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről kötött szerződést, illetve a Lynx gyalogsági harcjárművek megrendelését, amelyeket a későbbiekben Zalaegerszegen fognak gyártani.

Prezentációjának zárásaként a honvédelmi államtitkár kijelentette, hogy 2016 óta folyamatosan emelkedik a Magyar Honvédségre fordítható költségvetési keret, egyúttal tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány eddig minden évben nagyobb összeget biztosított a honvédelmi költségvetésre, mint amennyire előzetesen ígéretet tett. Idén 1 003 milliárd, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése, ami eléri a NATO-kötelezettségként vállalt 2 százalékos GDP-arányt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában