SONLINE – Szijjártó Péter: mi garantáljuk az ország teljes biztonságát

Ezt olvasta már?

– Ez a helyzet nemcsak bennünket, hanem a szövetségeseinket is érinti. A NATO-nak és az Európai Uniónak milyen eszközei vannak egy ilyen háború esetén? 
– Alig két hete a NATO külügyminiszteri tanácsának a rendkívüli ülésén a szövetség világossá tette, hogy nem hadviselő fél, és nem is kíván azzá válni. Megállapodtunk, hogy a NATO nem vesz részt a háborúban, mert az tragikus következményekhez vezetne. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a háború ne terjedjen Ukrajna határain kívülre, hogy elkerülhessük egy NATO–orosz konfliktus létrejöttét. 

– Mit tud tenni a szövetség? 
– Egy háborúban minden egyes elmúló másodperc az eszkaláció lehetőségét hordozza magában, ezért minél előbb megszületik a béke, annál több emberéletet tudunk megmenteni. Folyamatosan szorgalmazzuk a tárgyalásokat. Háborúból csak úgy lesz béke, ha a felek tárgyalnak egymással. Folyamatosan zajlanak a tárgyalások, és abban reménykedünk, hogy ezek kézzelfogható eredményeket érnek el. Az ukrán fél közlése szerint elértek bizonyos eredményeket a humanitárius folyosók logisztikájával kapcsolatosan, és olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a tűzszünet. Mi a magunk részéről felajánlottuk Budapestet tárgyalási helyszínként, hiszen a magyar emberek békét akarnak. Azonban most nem a tárgyalási helyszín a fontos, hanem az, hogy minél előbb béke legyen. 

– Számos szankció is született a háborús helyzet mielőbbi rendezése érdekében. Mennyire tartja ezeket hatékonynak? 
– Ezek a döntések komoly károkat okoznak Oroszországnak, az orosz gazdaságnak, de károkat okoznak Európának és az európai gazdaságának is. Magyarország eddig minden szankciós intézkedést támogatott, azonban számunkra van egy vörös vonal: nem engedjük, hogy a magyar emberek fizessék meg ennek a háborúnak az árát. Ezért nem támogatunk olyan szankciós intézkedést, amely veszélybe sodorná a magyar energiaellátást. Kemény viták vannak Brüsszelben, de sikerült elérni, hogy a legújabb európai uniós szankciós intézkedések nem érintik az energiaszállításokat, tehát Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van. Abban az esetben, ha el kellene zárni a földgázszállítást Oroszországból Európába – ahogy azt néhány magyar baloldali képviselő is szorgalmazta –, nem lenne fűtés Magyarországon, az ipar pedig rendkívüli nehézségekbe ütközne. Ezt nem engedhetjük, most nagyon észnél kell lenni. 

– Vagy van gáz, vagy gáz van… A gáz világpiaci ára az egekben van… Mi a megoldás? 
– Az elkövetkezendő 4-5 évben nincs realitása annak, hogy az Oroszországból érkező gázt ekkora mennyiségben máshonnan pótoljuk. Nemcsak mi vagyunk ráutalva erre, hanem egész Európa. Az európai gázfogyasztás évente 400 milliárd köbméter. Ennek a 40 százaléka, 160-180 milliárd köbméter Oroszországból jön. Nyilvánvaló, hogy ennek a mennyiségnek a kiváltása rövid távon lehetetlen. Magyarország esetében az éves 10 milliárd köbméteres fogyasztásnak a 75 százaléka származik Oroszországból. Ennek a kiváltása sem pusztán akarat kérdése, hanem ehhez megfelelő infrastruktúrára és új gázforrásokra van szükség. Amíg nincsenek nagy mennyiségben ilyen új források és új szállítási útvonalak, addig nem lehet pótolni az orosz gázt. Ha ma minden LNG-hajót Európa felé irányítanánk, akkor az talán egy héttel növelné meg az európai gáztartalékot. Ebből látszik, hogy ennek a kérdésnek a megoldása hosszú távú feladat. Komoly beruházásokra van szükség például az alternatív energiaforrások területén. 

– Ezek a tankerek igencsak környezetszennyezők. Vagy ez ilyen esetben nem érdekes? 
– De, érdekes! Ám ha nincs energiahordozó, akkor azt meg kell oldani. A másik kérdés persze az lesz, hogy hogyan. A lényeg mégis az, hogy az LNG-megoldáshoz is infrastruktúra kell, hajókra, kikötőkre, visszagázosítókra lenne szükség a kikötőkben, illetve onnan pedig új gázvezetékeket is kellene építeni a fogyasztókhoz. Ez nem lesz meg holnapra! 

– Akkor is gáz van, ha nincs áram. Paks II. sorsa újra előkerült. Sőt, Paks I. üzemanyaggal való ellátása is, hiszen az is Oroszországból származik. Mit akarnak Paks II. ellenzői? 
– Aki a Paks II. projekt leállítását szorgalmazza, az egy brutális energiaár-emelésre szavaz. Ha nem tudjuk megépíteni Paks II.-t, akkor Magyarország teljes egészében ki lesz téve a világpiaci hatásoknak, és láttuk az elmúlt hónapokban, hogy az milyen. Láttuk, hogy mit jelent a piacon egy-egy komoly energiaár-emelés. Ha egy országnak nincs saját erőforrása, akkor ki van téve a piac kényének-kedvének. Magyarország azért tudta bevezetni a rezsicsökkentést, azért nálunk kell fizetni a legalacsonyabb energiaárakat, mert vannak hosszú távú és saját forrásaink. Szóval Paks II. leállítása mintegy négyszeresére emelné a családok rezsiköltségét. 

Forrás: Lang Robert Kaposvar

– Milyen hatással van a magyar gazdaságra ez a sajnálatosan megváltozott világhelyzet? 7,1 százalékos gazdasági növekedés után itt ez az új világ. Mi várható? 
– Szerencsére a magyar gazdaság alapjai stabilak. Az elmúlt két évben egy igencsak erőteljes adócsökkentésre épülő gazdaságpolitikának köszönhetően a magyar gazdaság rekordokat döntött. Soha ennyi ember nem dolgozott, mint most, soha ilyen növekedést nem mutatott fel a magyar gazdaság, mint tavaly, soha ekkora exportteljesítményünk nem volt még, és soha ennyi beruházás nem jött létre egy évben, mint tavaly. Az sajnos biztos, hogy a háború és az annak következtében elfogadott szankciók, Oroszország és Európa kapcsolatainak megszakadása alapvetően alakítja át az európai gazdasági viszonyokat. Hogy ezeknek mi lesz a hatása, azt pontosan nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy a politikai stabilitásnak, a megbízhatóságnak a jelentősége még inkább megnő. Magyarország egyik fontos versenyelőnye, hogy stabil politikai vezetése van, gyorsan, hatékonyan tudunk előre lépni, megfontolt, határozott döntések születnek. S ez a verseny­előny igencsak felértékelődik egy nehezen kiszámítható környezetben. Ez is tétje az április 3-i választásnak!

 
– Ha már szóba hozta az április 3-i országgyűlési választásokat. Mire számít? 
– A magyar emberek előtt nagyon világos döntési lehetőség van. Arról kell dönteni, hogy veszélybe akarják-e sodorni az országot, vele önmagukat, vagy biztonságban akarnak élni. Mi garantáljuk ennek az országnak a biztonságát. Míg az ellenzékről bebizonyosodott, hogy ők csak veszélybe tudják sodorni hazánkat. 
 

Azt nem tudja, mennyit utazik, de azt igen, hány beruházás van Somogyban 

A kérdésre, hogy évente hány kilométert tesz meg, s hány emberrel hány órát tárgyalt, egyaránt nem volt Szijjártó Péternek válasza. 
Mi megszámoltuk, évente 90-100 új céget, vállalkozást hozott az ország különböző régióiba. S hogy vajon ez folytatódhat-e tovább? 
– Tény, hogy a mostani külpolitikának van egy erőteljes gazdasági fókusza – felelte a kérdésre a külgazdasági és külügyminiszter. – A mi külpolitikánk tehát azt a célt szolgálja, hogy a magyar emberek minél jobban éljenek. Ehhez pedig munkára, munkahelyre van szükség. Munkahely meg akkor lesz, ha vannak beruházások. A világjárvány alatt elindított vészhelyzeti fejlesztési programjaink keretében például összesen harmincnégy beruházás zajlik Somogy megyében, ezek összesen 13 milliárd forintos értéket képviselnek. Ehhez 6 milliárd forintot adtunk, s ezzel 5200 munkahelyet lehetett megmenteni. Azt gondolom, hogy Somogy kiválóan vette ki a részét a magyar gazdaság fejlesztéséből, és ez így lesz a jövőben is. 
 

Fotó: Németh András

Fotó: Lang Róbert

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában