Nagyon nehéz helyzetben az MNB: nem elég a kamatot emelni, meg kellene becsülni a megbecsülhetetlent

Ezt olvasta már?

Rég nem látott nagy kamatemelés jöhet

Februárban még az orosz-ukrán háború kitörése előtt néhány nappal az MNB 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot illetve kitartott amellett, hogy hamarosan összeolvaszthatja azt az egyhetes betét irányadó kamatával. Azóta viszont kitört a háború a szomszédban, így sokkal nehezebbé vált a jegybank dolga. Többek között azért, mert az elmúlt bő három hétben összesen 125 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat a forint gyengülése miatt.

Vagyis ha az eddigi kommunikációnak megfelelően az év közepe táján egyesíteni akarja a két kamatszintet, akkor most nagyot kellene emelni az alapkamaton. A Portfolio által megkérdezett szakemberek akár 100 bázispontos szigorítást is elképzelhetőnek tartanak. Persze az effektív kamatkondíciók szempontjából ez majdnem mindegy, hiszen továbbra is az egyhetes kamat az irányadó, talán még fontosabb lesz, hogy a jegybank tartja-e magát az eddigi menetrendhez a két kamatszint egyesítésével kapcsolatban.

Közben nem csak a keddi kamatdöntéssel kapcsolatos várakozások emelkedtek jelentősen, hanem hosszabb távon is magasabb kamatpályára számítanak az elemzők a fokozódó inflációs nyomás miatt. Februárban az év végére még 5,3% volt az előrejelzések mediánja, ez egy hónap alatt 7%-ra emelkedett. A kamatpálya várható csúcsával kapcsolatban pedig egy hónap alatt 5,5%-ról 7,15%-ra ugrott a várakozások mediánja, sőt megjelent az első 8 százalék feletti kamatra vonatkozó prognózis.

A Tanács alapvetően továbbra is az inflációs cél melletti elkötelezettségét fogja hangsúlyozni, bár a háború meglehetősen komplikált helyzetet teremtett és növelte a stagfláció kockázatát, ami nagy kihívás a monetáris politikának

– vélekedik Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint a hangvétel tehát folytatódó szigort vetít majd előre, illetve várhatóan továbbra sem kapunk arról határozottabb iránymutatást, hogy hol fog tetőzni a kamatszint, a kommunikáció vélhetően a rugalmasságot, az adatvezéreltséget hangsúlyozza majd.

A jövőbeli kamatpálya erősen függ a háború lezárásától, a szankcióktól, valamint például az energiafüggőségek alakításától. Jelenleg ugyanis egyre inkább elképzelhető, hogy egy tartósan magasabb energiaár-környezetre kell berendezkedni, ami így átalakítja az inflációról alkotott hosszútávú képünket is – hangsúlyozta Virovácz Péter. Mindent egybevetve elképzelhető, hogy az akár tartósan magasabb inflációs környezet ellenére a jegybank végül már 2023 elején megfontolja a gazdaság újbóli támogatását és az esetleges kamatvágásokat, hogy az egyre szigorodó költségvetési politika mellett valamelyest támogassa a gazdasági növekedést – teszi hozzá az ING Bank szakértője.

A gyorsan változó környezetben a rövidtávú kamatfolyamatokat is nehéz előrejelezni, nemhogy a hosszabb távú változásokat – hangsúlyozta Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató szakembere szerint az elmúlt időszak fejleményei alapján látható, hogy az MNB még vélhetően nem jár a kamatemelési ciklus végén, a további lépésekben nagy szerepe lesz a beérkező inflációs adatoknak, illetve a forint árfolyam alakulásának, amit viszont nagyban befolyásolnak a háborús fejlemények és a szankciók.

Meg kellene becsülni a háború hatásait, amit szinte senki nem mer megtenni

Talán még a kamatdöntésnél is nehezebb helyzet elé állíthatja a Monetáris Tanácsot a friss inflációs jelentés, melyben már az orosz-ukrán háború hatásait is számszerűsíteni kellene. Egyelőre az elemzők is csak nagyon óvatosan mernek bármit is mondani ezekről a hatásokról, hiszen a háború még mindig nem zárult le, de két dolog biztosnak tűnik: a konfliktus valamennyivel visszaveti majd a gazdasági növekedést és valamennyivel emeli majd az inflációt. A kérdés csak az, mennyi a „valamennyi”.

Legutóbb decemberben publikált előrejelzést az MNB, hivatalosan a mai napig az abban szereplő számok tekinthetők irányadónak. Akkor az idei GDP-bővülést 4-5%-ra tette a jegybank, míg 2023-ra 3,5-4,5%-os növekedést valószínűsített. Valószínűleg ebben lesz most kisebb változás, hiszen a reálgazdasági hatások tényleg nehezen becsülhetők egyelőre. Sokkal nehezebb kérdés az infláció, mellyel kapcsolatban az éves átlagra 4,7-5,1% volt a becslés 2022-ben és 2,5-3,5% 2023-ban.

Efelett mostanra egyértelműen eljárt az idő, hiszen februárban 8,1% volt az áremelkedési ütem, és a következő hónapokban még további emelkedés várható az árstopok mellett is.

A napokban már az MNB is utalt arra, hogy felfelé módosulhat az inflációs pálya, Kuti Zsolt, a jegybank ügyvezető igazgatója a Portfolionak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy

Biztosan felfelé fogunk elmozdulni a jelenlegi inflációs előrejelzésünkről, de ennek mértékéről egyelőre nem mondanék többet.

Az elemzők is úgy gondolják, hogy jelentősen felfelé kell módosítania előrejelzését a jegybanknak, egyesek a 10 százalék körüli éves átlagos inflációt sem tartják már kizártnak, ami a duplája lenne a jelenlegi prognózisnak.

Ha egy mondatban kéne összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy véleményem szerint az MNB nagyobb hangsúlyt fektet majd a háború lehetséges inflációt élénkítő hatásaira, mint az esetleges növekedést mérséklő hatásokra – mondta ezzel kapcsolatban Virovácz Péter.

Az infláció már a háború kitörése előtt is meglepetést okozott, erre csak plusz nyomásként jött rá a nyersanyagárak jelentős emelkedése – vélekedik az ING elemzője. Szerinte egyelőre azt nem látni, hogy miként kerülnek majd kivezetésre az árstop intézkedések, de vélhetően előbb-utóbb (de inkább előbb), vissza kell térni a piaci folyamatokhoz. Sőt, Virovácz Péter úgy látja, hogy az a reális várakozás, hogy jövőre sem lesz képes az infláció megközelíteni az inflációs célt, legalábbis éves átlagban.

Láttuk már a mélypontot és a csúcsot az euró árfolyamában idén?

Az elemzőket a kamatdöntés kapcsán arról is megkérdeztük, mire számíthatunk még idén a forint árfolyamában, hol lehet a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb euró-forint jegyzés. Ezzel kapcsolatban egyelőre általános a vélemény, hogy az év első közel három hónapjában látott 350-400-as sáv jelölhette ki a magyar deviza idei pályáját. Persze akár csak egy hónapja is kevesen számítottak arra, hogy akár 400-as euróárfolyamot is látunk idén, szóval ezek az előrejelzések inkább csak érdekességnek tekinthetők.

Az elmúlt napok eseményei alapján jól látható, hogy továbbra is rendkívül törékeny, instabil a devizapiac. A vélt vagy valós pozitív hírek kapcsán, amelyek a háború közelgő lezárását vizionálják, a befektetők ismét a kockázatosabb eszközök felé irányították figyelmüket. A forint nagyjából 7 százalékot tudott erősödni a rekord szintjéhez képest, ami jól jelzi, hogy milyen gyorsan tud változni mindkét irányban a helyzet. Ugyanakkor a hangulatot nagyon könnyen elronthatja egy-egy negatív színezetű komment – vélekedik Virovácz Péter.

Címlapkép: Getty Images

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában