Mítosz vagy valóság a lakásárak várható csökkenése? – Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Ezt olvasta már?

Az elmúlt napok ilyen témájú cikkeinek egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy nem minden esetben hívják fel a figyelmet arra a tényre, hogy a lakáspiacon az új és a használt lakások iránti kereslet egyre kevésbé vehető egy kalap alá. Természetesen a két részpiac nem független egymástól, de az országosan értékesítési céllal épített új lakások értékesítési volumene még mindig nem éri el a teljes kereslet 10 százalékát, tehát ha lakásárakról beszélünk, akkor az 90 százalékban a használt lakásokat jelenti.

országosan Tízből kilenc vásárló használt lakást vesz.

A fenti megállapítástól függetlenül elmondható, hogy mind az új, mind a használt lakások árának alakulását nagyon sok tényező befolyásolja, amit egy korábbi cikkünkben a teljesség igénye nélkül, de a lehető legpontosabban próbáltuk összefoglalni:

  • a kínálat,
  • a kereslet – beleértve a befektetési célú vásárlásokat,
  • a finanszírozás – beleértve a rendelkezésre álló hiteleket és azok költségeit,
  • a gazdaság aktuális és várható teljesítménye
  • a különböző csoportok számára elérhető támogatások
  • az építőipar, ami elsődlegesen az újlakás-piacot befolyásolja
  • és az általános bizalom és hangulat, vagyis a jövővel kapcsolatos várakozások

Valóban jöhet az árcsökkenés?

A bevezetőben említett véleménycikk a fenti lista elemei közül elsősorban a gazdasági kilátások romlásával (gazdasági növekedés várható visszaesése, újabb erőteljes inflációs lökés a háború miatt, magyar költségvetés kiigazítási kényszere a választások után, megugró lakáshitel-kamatok) magyarázza a várható árcsökkenést. Emellett az építőipari áremelkedés hatásaként számít arra, hogy a vásárlók egyre kevésbé fogják megfizetni az új építésű lakások mostani árszintjeit, ami a fejlesztések számának visszaeséséhez vezet. Itt ismét hangsúlyozni kell, hogy ez utóbbi a teljes lakáspiaci kereslet nagyjából 10 százalékát jelenti.

Az építőipari folyamatok és az új lakások ára közti összefüggésekkel kiemelten foglalkozunk az április 26-i Építőipar 2022 konferencián. Részletekért kattints!

Így látja a Duna House

A Duna House ezzel szemben egyelőre nem lát változást a kereslet alakulásában. A cég becslése szerint idén március 15-ig Magyarországon 30 800 adásvétel zajlott, míg a tavalyi év ugyanezen időszakában 32 065, ami mindössze 4 százalékos csökkenés. Tény ugyanakkor, hogy a saját célra történő lakásvásárlásoknál többen kivárnak most, de ez egyelőre csak lassítja és nem hiúsítja meg a folyamatokat.

A befektetői vásárlások kapcsán viszont növekvő érdeklődést tapasztal a hálózat, ami arra utal, hogy sokan a háború okozta bizonytalanság miatt az ingatlant választják biztonságos befektetésnek. Emellett egy másik fontos tényezőre is felhívja a figyelmet, mégpedig a piac kisebb részét jelentő új építésű lakások kapcsán arra, hogy az ingatlanok előállítási költsége várhatóan nem fog csökkenni: az alapanyagárakat nemzetközi, inflációs hatások vezérlik, a szűkös és dráguló munkaerő pedig további rugalmatlanságot jelent. Ebben a környezetben

várhatóan el fognak távolodni egymástól az új építésű és a használt ingatlanpiac árszintjei, a piacon így még erősebben fognak a használt lakások tranzakciói dominálni.

Bár a gazdasági kilátások nem a legfényesebbek, összevetve a 2008-as válsággal a lakosság pénzügyi helyzete sokkal jobb állapotban van most. A devizahitelek eltűntek és az elmúlt évek eladósodottsága is sokkal óvatosabban zajlott. Az viszont tény, hogy az energiaárak jelentős és tartós emelkedése az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét, esetlegesen késleltetve a lakhatási célú lakásvásárlást a támogatásokkal nem érintett társadalmi csoportok körében.

Az erős kereslet következtében a Duna House nem számít a nominális árak csökkenésére,

az új építésű árak jelentős emelkedése miatt azonban várhatóan egyre több lakáskereső fog használt ingatlant vagy a lakásbérlést választani, ezzel megtámasztva a befektetői kereslet alapjául szolgáló bérleti piacot is. A bérleti piac az orosz-ukrán háború kirobbanása óta erősödött, miután folyamatosan nagyon sok ukrán állampolgár érkezik hazánkba, többségük fizetőképes, átmeneti bérlakáskeresőként megjelenve a hazai ingatlanpiacon. Jellemzően 2-3 hónappal terveznek, és elsődleges céljuk, hogy ha véget ér a háború, akkor hazamennek, de rosszabb esetben sem tervezik, hogy véglegesen, vagy akárcsak huzamosabb időre is letelepednek Magyarországon. Ha piaci vonatkozásban vizsgáljuk a helyzetet, egy egészséges piaci mozgást idéz elő ez a hirtelen felmerülő bérleménykereslet, aminek nem lenne szabad gazdasági gondot okoznia. A bérleti szegmensben a Duna House rendkívüli önzetlenséget tapasztal: cégek és magánszemélyek is segítenek a menekültek helyzetén és fogadják be őket átmenetileg az üresen álló lakásokba. A bérleti piacon hosszabb távon ezek a folyamatok kínálatszűkülést idézhetnek elő, amely a bérleti árak emelkedését jelenthetik, amely közvetetten szintén ingatlanáremelkedéshez vezethet.” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az ingatlanhálózat szerint az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok a finanszírozási oldalon okozhatnak nehézséget, de a cég elemzői a hitelkamatoknál a 10%-os lélektani kamatszint eléréséig nem várnak drasztikus változást. „Az ingatlanpiaci és gazdasági folyamatok rendkívül összetett hatásait érdemes együttesen vizsgálni. A jelenlegi helyzetben szélsőséges elmozdulásokat nem látunk a keresleti és kínálati oldalon sem, továbbra is lakástípusonként és lokációként eltérő mértékben, de emelkedő, ritkább esetekben stagnáló lakásárakra számítunk a 2022-es évben. Az ingatlan az emberek legnagyobb értékű vagyontárgya, ezzel is magyarázható, hogy az árak nagyon rugalmatlanok lefelé, általában felfelé sokkal gyorsabban reagálnak.” – emelte ki a szakértő.

A Property X az első olyan hagyományos konferenciáink alapjain nyugvó rendezvényünk lesz, ahol a találkozás, a networking, az élmény és a hangulat egyaránt kiemelt szerepet kap. A részletekért kattints!

Íme az OTP Ingatlanpont tapasztalatai

“Bár év elején is voltak azonosítható kockázatok, illetve bizonytalanságot okozó tényezők – év közben illetve végén kifutó támogatások, választások, esetleges monetáris szigorítások, növekvő kamatszint, újabb járványhullámok, hitelmoratórium vége –, 2022-re összességében pozitív várakozásaink voltak, folytatódó lakáspiaci pörgést, és ezzel tovább emelkedő árszinteket jósoltunk, azzal a megjegyzéssel, hogy 2023-tól a korábbinál nagyobb eséllyel jöhet lassulás. Az elmúlt néhány hét eseményei, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és a nyomában járó, valószínűsíthető gazdasági nehézségek azonban már árnyaltabbá teszik a képet. Anélkül, hogy tudnánk, meddig és milyen mélységig eszkalálódik még az orosz-ukrán helyzet és annak gazdasági hatásai,

logikusan várhatjuk, hogy szélesebb körben válhat hosszabb távon megbízhatónak gondolt befektetéssé az ingatlan.

Illetve a forint gyengülése miatt az euróban, dollárban vásárló ügyfelek is aktívabbá válhatnak (aminek nagyon hamar látható jelei lettek), miközben az elérhető támogatások igénybe vételéért tovább folyik a hajrá. Ugyanakkor viszont a nagy arányban hitelből vásárlók, és a bizonytalan helyzet miatt az eladók közül is sokan elbizonytalanodhatnak, mindezek az árszinteket is ellentétes irányba mozgatják, amiben ráadásul regionálisan is lehetnek eltérések. Véleményem szerint, összességében idén még áremelkedést mutatnak majd a statisztikák (amit nem kis részben a kivitelezési költségek folyamatos emelkedésén keresztül az amúgy is pörgő újlakás-piac generál), ám már rövid távon is erősödhetnek a – nem feltétlenül azonnali árcsökkenést, de a piac már régebb óta várt lassulását hozó – kockázati hatások.” – mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Végül nézzük a Portfolio várakozásait

Az elmúlt években a rendkívül alacsony infálció miatt a nominál és reálértéken számolt lakásárak közti különbségnek nem volt nagy jelentősége, de a mostani 8-10 százalékos infláció mellett ez hirtelen felértékelődött. Az, hogy nominál értéken nem lesz árcsökkenés, még nem jelenti azt, hogy reálértéken ne lenne, sőt, erre akár Budapesten is nagy esély van, ahol egyre kevesebben merik azt mondani, hogy az előttünk álló évben továbbra is 10 százalék feletti ütemben mehetnek feljebb az árak. Az MNB aktuális elemzései is megerősítik, hogy a mindenkori jövedelmekhez képest is a túlárazottság jelei figyelhetők meg nemcsak Budapesten, de egyre több vidéki helyszínen is.

A kérdés mint mindig, most is az, hogy mi várható hosszú távon. Egy év alatt ugyanis egy 3-5 százalékos lefelé történő árkorrekció még nominális értelemben sem tekinthető érdemi csökkenésnek akkor, ha – ahogy azt a covid első évében is láttuk – a következő évben ugyanennyivel felfelé módosulnak az árak. Természetesen a szomszédos háború a covid mellett tovább növelte a bizonytalanságot, de

azt, hogy nominálisan, a 2008-as válsághoz hasonló, éveken át történő folyamatos árcsökkenés jöjjön a hazai lakáspiacon, nem tartjuk elképzelhetőnek.

Ebben a kérdésben egyébként az olvasóink is meglehetősen megosztottak, a többség óvatos áremelkedést vagy stagnálást, esetleg minimális árcsökkenést vár, drasztikus visszaesésre ők sem számítanak, de hogy pontosan mi lett a legutóbbi kérdőívünk eredménye, azt egy következő cikkünkben foglaljuk majd össze.

Címlapkép forrása: Getty Images

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában