Milyen évei jönnek a magyar gazdaságnak? – Elemzők a megszorítási csomag utáni kilátásokról

Ezt olvasta már?

Ismerik a spártaiakról, a lakonikus humorról szóló anekdotát? II. Philipposz (magyarosan II. Fülöp) makedón király, Nagy Sándor édesapja, a dél-görög vidéken portyázott, és hosszú üzenetet küldött Spártának. A levélnek az volt a lényege, hogy Spárta döntsön, barátként, vagy ellenségként tekint a hódítókra. A döntést megkönnyítendő, Fülöp felvázolta, hogy milyen nagy kockázata lenne a viszálynak, az ellenállásnak, mert idézzük a levelet,

  • ha Fülöp elfoglalja Spárta földjét, akkor tönkreteszi a tanyákat,
  • ha Fülöp elfoglalja Spártát, akkor megöli Spárta lányait és fiait
  • és ha Fülöp elfoglalja Spártát, akkor felszámolja a várost.

Spárta vezetői igen rövid üzenetben válaszoltak:

„Ha…”

A kormány gazdasági megszorító csomagjának ismertetése után több hazai bank és brókercég elemzői is kifejtették a véleményüket a magyar makrogazdaság állapotáról.

A „ha” pedig arról jutott eszembe, hogy valójában a GDP alakulására vonatkozó prognózisok nem is olyan negatívak egyelőre, csak éppen ott van két hatalmas „ha”. Minden 4 százalék körüli bővülés akkor igaz,

  • ha a magyar állam kiegyezik az EU-val, és elindulnak felénk az uniós források, így kiemelten is az RRF (a helyreállítási eszköz).
  • és ha az orosz-ukrán háború már nem az eszkaláció, hanem valamiképpen a konszolidáció irányába indul el.

Ezek pedig azért egyelőre nem világítanak, Oroszország nem a béke, legfeljebb a jobb alkupozíciót segítő háború felé halad. És Magyarország az olajszankciós különutasságával, a testreszabott szektorális adókkal, az uniós állampolgárok megkülönböztetésével a benzinkutaknál, vagy éppen a már egyszer erős konfliktust jelentő reklámadó előrángatásával mintha szintén nem a jobb reputáció felé masírozna.

Tájékoztató feliratok a Mol benzinkútján Salgótarjánban 2022. május 27-én. A Mol arra kéri a vásárlókat, a benzinkutaknál a fizetéskor minden esetben mutassák be a forgalmi engedélyüket, hogy a pénztárnál a hatósági árra tudják módosítani a vásárlás összegét – hívta fel a figyelmet közleményében a társaság – Fotó: Komka Péter / MTI

Tájékoztató feliratok a Mol benzinkútján Salgótarjánban 2022. május 27-én. A Mol arra kéri a vásárlókat, a benzinkutaknál a fizetéskor minden esetben mutassák be a forgalmi engedélyüket, hogy a pénztárnál a hatósági árra tudják módosítani a vásárlás összegét – hívta fel a figyelmet közleményében a társaság – Fotó: Komka Péter / MTI

Az infláció mindenképpen rémisztő

A hazai gazdasági kilátásokat eközben továbbra is alapvetően meghatározza a magas inflációs nyomás. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Virág Barnabás MNB-alelnök nyilatkozatai alapján már azt is tudjuk, hogy az év hátralevő szakaszában tartósan két számjegyű inflációra kell berendezkednünk.

Az infláció tehát magas lesz, ugyanakkor a május 26-i súlyos (2000 milliárd forintos) megszorítási csomag után a hazai elemzők még mindig nem tartanak attól, hogy stagfláció (vagyis magas infláció és emellett gazdasági recesszió, vagy legalábbis stagnálás) alakulna ki, az elemzők, mint azt a bevezetőben is említettük, sokféle kockázatot látnak, de pozitív éves növekedési adatra számítanak.

Optimista feltételrendszer

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a már rögzített feltételekkel élt, vagyis

  • elhúzódó, de nem eszkalálódó háborúval,
  • tartósan magas (de intenzíven tovább már nem emelkedő) energiahordozó- és nyersanyag-árakkal,
  • illetve – és ez nagyon fontos – azzal, hogy az EU és a magyar kormány kompromisszumra jut, és az uniós források akár már az idén, de 2023-ban még inkább újra rendelkezésre állnak, mert ez létszükséglet.

És ha így lesz, akkor bár a bejelentett költségvetési kiigazító lépések, a csökkenő állami beruházásokon keresztül, fékezik a növekedést, mégis az első negyedéves, a vártnál magasabb GDP-adat után a CIB az év egészében 4 százalék körüli gazdasági növekedést tart reálisnak.

Ezzel ő „átlagosan optimistának” tekinthető, mert Varga Zoltán, az Equilor Zrt. elemzője ennél valamelyest pesszimistább, mert hasonló háborús és uniós forrásokra vonatkozó feltételezésekkel, de ő egy fokozatosan csökkenő növekedési pályán látja a magyar gazdaságot

  • 2022: 3,8 százalékos GDP-bővülés,
  • 2023: 3,5 százalékos növekedés,
  • 2024: 3,2 százalékos tempó.

Végül Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az optimista végpont, szerinte május közepéig a magyar gazdaság továbbra is masszív növekedést mutatott, és bár a következő negyedévek az éves GDP-növekedés fokozatos lassulását hozhatják, de ezeket a negatív hatásokat részben ellensúlyozhatja az erős hazai kereslet, illetve az újra magára találó nemzetközi turizmus.

Az Erste ezért a jelenlegi éves előrejelzéséhez (4,3 százalék) képest a mostani információk alapján még kedvezőbb értékre revideálhatja a várakozását.

Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a legfrissebb GDP-adatokról a minisztériumban 2022. február 15-én – Fotó: Soós Lajos / MTI

Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a legfrissebb GDP-adatokról a minisztériumban 2022. február 15-én – Fotó: Soós Lajos / MTI

Csak az a fránya pénzromlás

A CIB mindenesetre a gazdasági növekedés mellett továbbra is erőteljes inflációs nyomást vár,

„még akkor is, ha az alapélelmiszerek és az üzemanyagok (meghosszabbított) árstopja részben korlátozza az áremelkedést. Az idei évben, a nyári hónapokban jó eséllyel 10 százalék feletti éves árindexeket is látunk, az éves átlagos infláció pedig meghaladhatja a 9,5 százalékot. 2023-ban az év közepétől már érdemi csökkenést várunk, de éves átlagban még jövőre is 4 százalék felett maradhat a pénzromlási ütem”

– vélekedett a vezető elemző.

A kiskereskedelmi láncok adószintjének emelése például növeli az inflációt, de Trippon Mariann abban azért bízik, hogy a beruházások visszafogása viszont csökkenti azt, hiszen az állami kereslet szűkül a legjobban pörgő iparágban, az építőiparban.

Mindez annyiban kiemelten hasznos, mert Nagy János kiemelése szerint az első negyedéves GDP-ben (ez volt a mesés 8,2 százalékos adat) az derült ki, hogy

  • a mezőgazdaságon kívüli minden ágazat hozzájárult a növekedéshez,
  • az ipar 4,9 százalékkal,
  • az építőipar hozzáadott értéke 18,3 százalékkal emelkedett,
  • a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke pedig összességében 9,9 százalékkal nőtt. (A legmarkánsabb növekedés a gazdaság azon területein következett be, ahol 2021-ben a járvány miatt hozott korlátozások a leginkább fékezték az aktivitást: a turizmus teljesítménye 80,8 százalékkal, nőtt)

Varga Zoltán az idén 9, jövőre 5 százalékos inflációt vár. szerinte az alaposan túlértékelt árstopok

annyit segítettek az infláció mérséklésén, amennyit a forint elvitt (vagyis a leértékelődő devizánk miatt az importált infláció hatásait tudta ellensúlyozni az árrögzítés).

Az árstopok és a „devizásodás” réme

Ugyanakkor az árstopok torzítása érezhetően nem az elemzők kedvence, Az Equilor felidézte, hogy

  • arról, hogy hova vezet a hatósági ár, érdemes elolvasni Kornai János a Hiány című könyvét,
  • Richard Nixon ismert inflációellenes árrögzítése is hírhedt kudarc volt, csak fél évvel tudta kitolni az inflációt,
  • de napjainkban is van egy-két rossz példa, így Venezuelában, illetve Argentínában, utóbbi országban már 1432 termék árát maximalizálták, viszont éppen most mondott le az inflációellenes kormánybiztos, mert már 60 százalékra nőtt az infláció.

Az infláció megfogásában ugyanakkor tapasztalatunk szerint mindenki bízik, hiszen amikor jövőre már magas lesz például az energiaárak bázisértéke, akkor könnyebb lesz a 9-10 százalékok helyett újra 4-5 százalékokat elérni.

Erre nagyon nagy szüksége van az országnak, mert ha nagyon magas maradna az infláció, akkor az egész gazdaság „devizásodhatna”, vagyis nemcsak az ingatlanpiac, vagy a vállalati hitelpiac, de akár a lakossági megtakarítási piac is ilyen irányba mozdulna el.

Az élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzlet bejáratában 2022. február 1-jén – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzlet bejáratában 2022. február 1-jén – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A rezsicsökkentés ára

A magyar költségvetés amúgy 2022-ben még nem lenne igazán nehéz finanszírozási helyzetben, részben azért, mert a megelőző években nagyon sok kedvező árazású devizahitelt vett fel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Csakhogy a rezsicsökkentés miatt tátong egy óriási, 700-1000 milliárd forintos lyuk, amit a magyar lakosság által jól fogadott, bár teljességgel értelmezhetetlen „extraprofitadó” hivatott betömni. Ez a „populizmus újabb lépcsője”, ami, ha nem is holnap, de holnapután növelheti a kiszámíthatóbb környezetet teremtő Prága, vagy Varsó versenyelőnyét.

De az kétségtelen, és ezt azért több elemző is megemlítette, hogy az intézkedéscsomagnak van egy olyan pozitívuma, hogy a kormány tartani szeretné a hiánycélt.

A szénhidrogén a nagy bizonytalanság

Végül természetesen mindenki kommentálta, a kiigazító csomaggal nagyjából egy időpontra jutó olajembargós helyzetet is. Hiszen aktuálisan az is nagy kérdés, hogy mi lesz Magyarország energiaellátásával.

Mint többen is kiemelték, elsőre úgy tűnhet, hogy Magyarország, vagyis Orbán Viktor kormányfő és a Mol Nyrt. megnyerte a lottóötöst, hiszen Magyarországra továbbra is jön az orosz vezetékes olaj, viszont, ha az EU az olajimportja döntő részét már kiváltja, akkor az oroszok még nagyobb diszkonttal lesznek kénytelenek adni nekünk az olajat.

Ez összességében most igaz, de számíthatunk orosz ellenszankciókra is. Ráadásul a helyzet akár az ukrán hadsereg esetleges szabotázsa miatt is sérülékeny (bár az ukrán katonai járműveknek is kell az orosz olaj). És, ahogy Török Lajos (Equilor) mondja, azért azt se felejtsük el, hogy az olajimportőr államok (így az EU) felől egy nagyjából 1000 milliárd dolláros tőkeátcsoportosítás zajlik most éppen az olajtermelő államok (Oroszország, Öböl, Egyesült Államok) felé.

Innen természetesen már csak egy kicsi, és a magyar FB-csoportokban népszerű gondolati ugrás, vagy összeesküvés-elmélet azt is kikövetkeztetni, hogy a Cui Prodest (Kinek az érdeke?) elve alapján nem is Oroszország háborúzik. Pedig, de igen, Oroszország háborúzik és pusztít nagy vehemenciával éppen.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában