Kreml: Nem történt áttörés az orosz-ukrán tárgyaláson

Ezt olvasta már?

Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon, írja az MTI. A feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük, jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában. Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait.

Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy „a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat”.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését. „Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt” – nyilatkozott Peszkov.

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák: a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország – beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.

A főtárgyaló megismételte az orosz katonai és politikai vezetők által hangoztatott narratívát, miszerint Oroszország kénytelen volt hadműveletet indítani Ukrajnában, mert megdönthetetlen bizonyítékok vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint tudatos munkálatokat folytatott biológiai fegyverek előállítására, és a nyilvánosság elé tárta, hogy szándékában állt atomfegyver beszerzése. Megyinszkij megint felhozta azt a vádat is, miszerint a kijevi rezsim az elmúlt négy év alatt népirtást hajtott végre a Donyec-medence lakosai ellen.

Ukrán vezérkar: Az orosz erők nem tettek le Kijev körbezárásáról

Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után azt jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről. A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a fő erőket keleti irányba összpontosíthassák.

Ukrán katona Irpinyben, a Kijev felé vezető úton – Fotó: Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images

A vezérkar szerdán, déltájban közzétett helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a csernobili atomerőműnél folytatódik az orosz csapatok létszámának növelése. Vegyes haditechnikai eszközökből álló hadoszlop mozgását rögzítették a Kijevtől északnyugatra fekvő Ivankiv település felől a csernobili atomerőmű irányába. Az Ukrajnában harcoló orosz csapatokhoz mintegy kétezer katona érkezett erősítésként Georgia orosz ellenőrzés alatt lévő területeiről, azaz Abháziából és Dél-Oszétiából.

Szerdai jelentések az ukrajnai frontokról

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 131 orosz repülőgépet, ugyanennyi helikoptert, hét hadihajót, 605 harckocsit, 1723 páncélozott harcjárművet, 305 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

15-re emelkedett a déli országrészben a mikolajivi megyei kormányzói hivatal épületét kedden ért támadás következtében elhunytak száma. A kilencemeletes épületbe orosz lövedék csapódott be, és szinte teljesen romba döntötte a hivatalt. Az ukrán katasztrófavédelem még folytatja a mentési munkálatokat.

Az észak-ukrajnai Csernyihiv térségében Nyizsin települést támadták az orosz erők még kedden, a helyi polgármester szerdán a Facebookon arról számolt be, hogy egy polgári személy életét vesztette, hat – köztük egy gyermek – megsérült. Tíz lakóházban keletkeztek károk.

A Donyeck megyei Liszicsanszk város elleni szerdai orosz nehéztüzérségi támadás következtében négytagú család sérült meg repeszektől, a két gyermek súlyos állapotban van. Egy, Liszicsanszkból indult evakuációs buszt tűz alá vettek az orosz erők. A buszon senki nem sérült meg, az elmúlt nap 260 lakost menekítettek ki a városból.

Orosz önjáró löveg az észak-kelet ukrajnai Trosztjanecben, amit kedden foglaltak vissza az ukirán erők – Fotó: Chris McGrath/Getty Images

Az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai Herszonban elrabolták az ukrán ortodox egyház egyik papját, Szerhij Csudinovicsot. Szemtanúk szerint a papot a templomból hurcolták el ismeretlenek, akik rendőröknek adták ki magukat. A templomot átkutatták, a bent lévő híveket igazoltatni próbálták, azonban az emberek nem adták át nekik irataikat. A pap Herszonban ismert civil aktivista és önkéntes is egyben.  

A kínai-orosz kapcsolatok rendíthetetlenül fejlődnek

Vang Ji kínai külügyminiszter szerdán a közép-kínai Tunhszi városában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akit arról biztosított, hogy a két ország kapcsolatai rendíthetetlenül fejlődnek. A kínai külügyminisztérium által közzétett közlemény szerint Vang elmondta: a nemzetközi helyzet változásai új próbatétel elé állították a kínai-orosz kapcsolatokat. A két ország kapcsolatai azonban megtartották az előrehaladás helyes irányát, „fejlődésük lendülete rendíthetetlennek bizonyult”. A két fél szándéka a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére és a különböző területeken folytatott együttműködés előmozdítására szintén megingathatatlanságáról tett tanúbizonyságot, közölte Vang.

Az orosz külügyi tárca vezetője egyetértett kínai kollégája értékelésével, és elmondta: a nemzetközi helyzet kulcsfontosságú időszakában az orosz és kínai államfők stratégiai egyeztetéseket folytattak, melyek fontos szerepet játszanak a két ország kapcsolatainak stabil fejlődésének, valamint a világ multipolaritásának előmozdításában. Az orosz fél készen áll arra, hogy a nemzetközi és többoldalú színtéren Kínával együtt aktívan elősegítse a multipolarizációt, egyúttal elutasítsa a hegemóniát és a hatalmi politikát, továbbá megvédje az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket.

Szergej Lavrov – Fotó:  Russian Foreign Ministry / Handout/Anadolu Agency via Getty Images

Lavrov tájékoztatta Vangot az orosz-ukrán béketárgyalások alakulásáról. Lavrov szerint Oroszország a feszültségek enyhítésére törekszik, és folytatni fogja az egyeztetéseket az ukrán féllel, valamint a nemzetközi közösséggel.

Vang Ji szerint a nemzetközi helyzet változásokkal és zavargásokkal teli időszakba ért. A kínai fél ebben a zavaros helyzetben is kitart a multipolaritás, a nemzetközi kapcsolatok demokratikus alapokra helyezése, valamint az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi kapcsolatok elvei mellett. A nemzetközi ügyeket pedig a továbbiakban is objektív és igazságos módon, a történelem helyes oldalán állva kezeli.

Nyitókép: kijevi panelház, március 30-án, szerdán – Fotó: Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában