Keleten a helyzet változatlan? | #moszkvater

Ezt olvasta már?

MEGOSZTÁS

Ahogy az azt megelőző napok, úgy hadászati szempontból a hétvége sem tartogatott nagy újdonságokat az orosz-ukrán háború tekintetében. Mégis március harmadik hete fordulópont lehet a harcok menetében. Úgy tűnik ugyanis, hogy Oroszország a második hullám megindítására készül. Mindezek mellett pedig az információs térben továbbra is tart a valósnál sokkal intenzívebb propaganda és dezinformációs háború

A tárgyalások és nyilatkozatok szintjén megfogalmazott politikai célokon túl továbbra sem tudjuk, mik az orosz hadművelet pontos stratégiai, hadszíntéri és operatív kitűzései #moszkvater
A tárgyalások és nyilatkozatok szintjén megfogalmazott politikai célokon túl továbbra sem tudjuk, mik az orosz hadművelet pontos stratégiai, hadszíntéri és operatív kitűzései
Fotó:EUROPRESS/Aris Messinis/AFP

Néhány kivételtől eltekintve jórészt változatlan felállás mellett zajlanak a harcok Ukrajna területén. Az eddig tapasztalt tendenciáknak megfelelően a frontvonal nagyjából csak Donbassz területén mozdult el, a többi irányban Nyikolajevtől Zaporozsjén át Harkovig konszolidáció figyelhető meg. A humanitárius korridorok üzemelnek, az összecsapások intenzitása ezeken a területeken pedig azok működési ideje alatt csökken. Többek között Harkov környezetében is a harcok inkább az éjszakai idősávba, és a tüzérségi erők felé tolódtak át. Kijev térségében az orosz erők mind a Kijev-Zsitomir, mind pedig a Kijev-Harkov autópályát blokkolják, miközben Moszkva egyre nagyobb erőket von össze Irpeny és Brovari térségében. A BBC orosz nyelvű adásának információi szerint az orosz erők mindössze 15 kilométerre állomásoznak Kijev központjától.

„Habár Kijev ostroma kapcsán Zelenszkij a város elhúzódó teljes pusztulását vizionálta, Mariupol és az alacsony készletek fényében ez még jócskán változhat a jövőben”

VDV alakulatok Irpeny központjában #moszkvater
VDV alakulatok Irpeny központjában
Forrás:Twitter

Mariupol ostroma tovább folytatódik, gyakorlatilag a védők kezén csupán az egyre szűkülő városközpont van. Habár mind a védelmet irányító szélsőjobboldali Azov, mind pedig személyesen Zelenszkij a blokád feltörését szorgalmazta, arra aligha lesz lehetőség. Mint ahogy azt az elnöki adminisztráció tanácsadója, Olekszij Aresztovics is elmondta, egyszerűen az ukrán fegyveres erőknek nincsenek meg a lehetőségei – és áttételesen az eszközei sem – egy ilyen művelet végrehajtására. Legközelebb Zaporozsjéból érkezhetnének felmentő ukrán csapatok, ám miután azoknak közel 300 kilométert kellene megtenniük a puszta sztyeppén folyamatos légi veszély mellett, ez még az ukrán hadvezetés számára is túl kockázatos. Habár Aresztovics kitartásra buzdította Mariupol védőit, egyértelmű, hogy pár napon belül a város orosz kézre kerül. Utóbbi pedig stratégiai mellett jelentős politikai győzelem lesz, negatívan érintve az ukrán morált.

„Mariupol viszonylag gyors eleste – e sorok írásakor mindössze 8 napja folyt a majdnem félmillió lakosú város ostroma – előrevetítheti, mi várhat Ukrajna többi nagyvárosára”

Mariupol gyakorlatilag a donbasszi konfliktus 2014-es kitörése óta az elkövetkező ostromra készült. Ukrajnán belül Mariupol rendelkezett a legbővebb védelemmel, a legtöbb védművel, és az Azov képében a legfanatikusabbnak számító védőkkel. Mégis, amint a blokád bezárult a város körül, annak sorsa megpecsételődött.

Mariupol mellett a donbasszi bekerítések másik helyszíne, Volnovaha hasonlóan rövid, ám intenzív ostromot követően a szakadár erők ellenőrzése alá került. A donyecki népi milícia az orosz reguláris erők segítségével folytatja az előrenyomulást a népköztársaság kijelölt határai felé, miközben körvonalazódik a donbasszi ukrán főerők bekerítésének délnyugati frontja. Ha úgymond a harcedzett alakulatok ilyen gyorsasággal vesztik el a magerősített donbasszi városokat, kérdés máshol hogyan fog ez zajlani.

„Persze, nem lehet egy Mariupolt Kijevvel vagy Harkovval összehasonlítani, ám maguk a folyamatok hasonló ívet írnak le”

Miután pedig Kijevnek a legfrissebb információk szerint mindössze két heti élelmiszer tartaléka van blokád esetére, a várt ostrom lehet rövidebb lesz, mint amire sokan gondolnak.

A szárazföldi műveletekkel szemben viszont a rakétacsapások intenzitása nem csökkent, épp ellenkezőleg. Egyes becslések szerint március 10-ig mintegy 775 cirkáló illetve ballisztikus rakétát használt fel Oroszország ukrajnai művelete során. Figyelembe véve, hogy mintegy 2600 darab ilyen típusú fegyverzet áll jelenleg hadrendben, még bőven van tartalék további eszközök használatára a készletek folyamatos utántöltése mellett. Míg korábban azok célpontjai főképp Ukrajna középső és keleti területein koncentrálódtak, immár Nyugat-Ukrajna sincs biztonságban. Szombaton Luck és Ivano-Frankovszk repülőterei, illetve repülőgép-javító üzemei kerültek a célkeresztbe, míg vasárnap a javorivi gyakorlótér, illetve a hozzá kapcsolódóan „nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ” kapott találatot.

„A viszonylag kisvárosnak számító Luck jelentősége abban rejlik, hogy a helyi <Motor> repülőgép-javító üzem volt egyedül képes Ukrajnában a MiG-29 vadászgépek hajtóműveinek nagyjavítására”

Többek közt a lengyel gépek számára is a Motor végezte el a modernizációs munkálatokat. Miután pedig az üzem megsemmisült, így a korábban többször belebegtetett MiG-29 szállítások egyik fontos pontja esett ki a képből. Noha korábban úgy tűnhetett, hogy a nyugat-ukrajnai katonai infrastruktúra viszonylag kisebb károkkal megúszhatja a háborút, a második hullám előkészítésével immár Lvov és Ivano-Frankovszk környezete sincsen biztonságban. Oroszország komoly biztonsági kockázatként kezeli saját szempontjából mind a nyugati fegyverszállításokat, mind pedig a Nyugat-Ukrajnában szerveződő ukrán idegenlégiót.

A Luckot ért rakétatámadás

Javoriv esetében Oroszország úgymond tartotta magát az ígéreteihez. Miután Szergej Rjabkov személyében a külügyminisztérium is ismételten elmondta, hogy a nyugati fegyverszállításokat ugyanúgy katonai célpontnak tekinti, másnap megkezdődtek az ehhez köthető támadások. A lengyel határtól mindössze 25 kilométerre fekvő létesítmény esetében a támadás nemcsak Ukrajnának, de a szomszédos Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak is üzenetként szolgált.

„Míg Javoriv 2015-től kezdődően az ukrán-NATO együttműködés szimbóluma volt számos brit, kanadai, baltikumi és amerikai oktatóval, addig mára az ukrán idegenlégió és a nyugati fegyverszállítások központjává vált”

Az idegenlégiót illetően Moszkva is átvette az ukrán példát, és az orosz hadvezetés engedélyezte a világ számos országából érkező önkéntesek részvételét a harcokban. Vélhetően a csecsen egységekhez hasonlóan a beérkező szíriai, líbiai, iraki, iráni és egyéb nem orosz önkéntesek a második vonalba kerülnek, a már megszállt területek biztosítására, és a még megmaradó ellenállási gócok felszámolására.

Miután orosz becslések szerint 1000 főnyi lakossághoz közel 25 főnyi megszálló erő szükséges, a becsült 16 ezer fős közel-keleti kontingens jelentős kapacitásokat tud majd az orosz haderő számára felszabadítani. Másik oldalról pedig nem szabad elfelejteni az oroszországi, valamint posztszovjet térségből, illetve a volt Jugoszlávia területéről érkező önkénteseket. Ezen önkéntesek általában már harci tapasztalatot szereztek valamelyik konfliktusban, így az ő feladatuk vélhetően nem területbiztosításra, hanem első vonalas harcra terjedhet ki.

„Mindemellett pedig az orosz és szerb önkéntesek száma jócskán felül fogja múlni mind a közel-keletiekét, de lehet az ukrán idegenlégióét is”

A kezdetekhez képest konszolidálódni látszanak az orosz műveletek. A kezdeti tervezetlen, ámde gyors bevonulásokat felváltották a lassabb, viszont jóval mélyebben előkészítettek. Míg korábban nem egyszer történt meg az, hogy a bevonuló orosz csapatokat az ukrán erők megfelelő biztosítás hiányában hátba vagy oldalba támadták, ezek az esetek egyre ritkábbá váltak. Ahogy láthatjuk, Oroszország immár erőteljes hangsúlyt fektet az elfoglalt területek megtisztítására. Nemcsak a városokban, de főképp azokon túl, például az erdőkben.

Hadgyakorlatok, stratégiai tervezés ide vagy oda, az igazi gyakorlati tapasztalatot mindig is a háborúk adták meg. Ráadásul egyes információk szerint a hadműveletet vezető tábornokok közül többen elégtelen teljesítményük miatt úgymond parkoló pályára kerültek. Miután viszont nincsen bejárásunk az orosz vezérkar köreibe, így ezen értesüléseket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Kisebb operatív változások a hadműveletek során elképzelhetőek, de a propagandával ellentétben fejek nem fognak hullani. Megvan annak a saját kialakult metodikája, majd a háború lezárását követően sor is fog rá kerülni.

„Március harmadik hete fordulópontot jelenthet az ukrajnai háborúban”

Már most is látszanak az ukrán kifáradás jelei, immár több esetben az ország nyugati körzeteiből kell erőket átcsoportosítani a frontvonalra. Bár folyamatosan érkeznek nyugati fegyverszállítások, ám még így is egyre súlyosabbá kezdenek válni a veszteségek, az élelmiszer, üzemanyag és lőszer készletek megcsappanása mellett. Kijev gyakorlatilag lemondott a donbasszi főerőiről, a hadműveleti szünetet követően pedig egyre több jel mutat egy újabb orosz támadási hullámra Kijev, Odessza és Zaporozsje irányába. Az ukrán haderő elveszítette kezdeményező képességét, Kijev csak reagálni tud az orosz lépésekre. Miután pedig sem nehéztechnika nem fog az országba érkezni, sem pedig a várva várt idegenlégió nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, katonai értelemben Ukrajna ezt a háborút két héten belül elvesztheti.

Végül érdemes pár szóban az ukrajnai háború kommunikációs oldalát is megfigyelni.

„Továbbra is egyértelmű, hogy a harctérrel szemben az információs háborúban Ukrajna áll nyerésre”

A Nyugat erőteljes támogatásával a globális közbeszédet számos esetben az ukrán narratíva uralja le. Utóbbi pedig már egészen abszurditásokig tud fokozódni. A nyugati és ukrán narratíva kísérteties hasonlóságot mutat a 2015-től kezdve Szíriában tapasztaltakhoz. Ugyanúgy megjelenik a vegyi fegyverek állítólagos veszélye, Oroszország ugyanúgy állítólagosan iskolák, kórházak és óvodák tucatjait terrorbombázza le napi szinten, miközben a polgári lakosságot tartja rettegésben.

Természetesen nem azt állítjuk, hogy semmilyen említett létesítményt nem ért volna találat – miután ez a városi harcászat egyik velejárója, főleg ha esetleg ellenséges erők fészkelik be oda magukat –, ám az ukrán állítások sokszor már a szíriaiakat is felülmúló szintet érnek el.

„Teljesen falsok azok az állítások, illetve a NATO főtitkár által is hangoztatott félelem, hogy Oroszország vegyi fegyvert vetne be Ukrajna ellen”

Se hadászati, se politikai értelme nincs ennek, és Vlagyimir Putyinból sem vált Szaddam Husszein, akármennyire is próbálja őt őrültként lefesteni a sajtó egy része. De említhetnénk akár a fogyóeszközként állítólagosan elhulló orosz tábornokok esetét is. Éppen, hogy az ukrán oldal hordozná körbe véres kardként a likvidált tábornokokról készült képeket/felvételeket. Viszont így Schrödinger tábornokaiként puszta feltételezésen kívül semmilyen bizonyíték sem utal arra, hogy megölték volna őket, de arra sem, hogy élnének.

A már lassan legendává vált Magomed Tusajev videóüzenete a halálhírét keltőknek. A háború kezdete óta lassan már három alkalommal megölt, majd annyiszor feltámadt csecsen hadúr az ukrajnai információs háború egyik legjobb példája.

„Mindezek mellett fontos ismételten megjegyezni, hogy a tárgyalások és nyilatkozatok szintjén megfogalmazott politikai célokon túl továbbra sem tudjuk, mik az orosz hadművelet pontos stratégiai, hadszíntéri és operatív kitűzései”

Nem tudni, hogy az orosz haderő meddig kíván tovább vonulni ukrán területen, ahogy azt sem melyek lesznek a jövőben a pontos tervek Ukrajnával. Ha egyáltalán még beszélhetünk a jövőben Ukrajnáról.

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában