Halott és eltűnt civilek százai a donbaszi ütközetre készülő oroszok n

Ezt olvasta már?

Az orosz csapatok a múlt héten visszavonulót fújtak Kijev térségéből és más régiókból is. Az ukrán főváros melletti településeken és a többi felszabadult területen több száz civil áldozat holttestét találták meg, az ukrán vezetés pedig a nácikat is megszégyenítő népirtásról beszél. Az orosz atrocitások az ENSZ Biztonsági Tanácsában is terítékre kerültek az oroszok kezdeményezésére. Az ő álláspontjuk ugyanis az, hogy a katonáik nem öltek civileket, és az egész csak az ukránok lejáratókampánya. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszont újabb szankciókkal sújtják Oroszországot.

A Kijevtől mintegy 25 kilométerre északnyugatra található, nagyjából 37 ezer embernek otthont adó Bucsából már a háború kitörésének napján is jelentek meg olyan beszámolók, melyek szerint az orosz katonák a városban portyáznak. A kisvárost végül február 27-én támadták meg az orosz erők, és egészen március végéig a fennhatóságuk alatt tartották – ekkor viszont visszavonulót fújtak Kijev térségéből. Az átcsoportosítás során a csapatokat a donbaszi régióba irányítják, ahol a közeljövőben súlyos összecsapások várhatók.

Az oroszok által szinte legelőször elfoglalt Bucsa a békeidőben óriási teherforgalmat lebonyolító Antonov repülőtér és a főváros között van, ezért stratégiailag fontos terület. Az ukránok még egy hidat is felrobbantottak a harcok közben, hogy feltartsák a szomszédos Irpinybe vonuló oroszokat.

Hetekig heves harcok dúltak a településen, amit a rengeteg leégett és otthagyott orosz hadi jármű is mutat. És már jóval a város felszabadulása előtt is látni lehetett, hogy az oroszok mekkora pusztítást végeztek. Március közepén lehetett hallani először egy tömegsírról, amit egy bucsai templom kertjében ástak.

A sírról egy ukrán parlamenti képviselő beszámolója alapján hírt adó BBC szerint ekkor 60 holttest lehetett a templom melletti gödörben.

Sergei SUPINSKY / AFP Tömegsír egy templom mögött az ukrán fővárostól, Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa városában 2022. április 3-án

Több száz civil áldozatot találtak

Az orosz védelmi minisztérium március végén visszavonulót fújt Harkiv, Kijev és az orosz határhoz közeli Csernyihiv térségéből, így a hónap utolsó napjaiban a Bucsában állomásozó csapatok kivonása is megtörtént – az ukrán beszámolók szerint erre heves tűzharcok közepette került sor.

Miután az ukránok megerősítették, hogy visszaszerezték az irányítást a város felett, Anatolij Fedoruk polgármester azt is közölte, hogy az egy hónapig tartó ostrom után legalább 300 civil áldozatot találtak. Az áldozatok többségét, 280 embert a fent említett tömegsírban helyezték el, míg 20 holttest a város közútjai mentén feküdt. Voltak köztük olyan áldozatok is, akiket fejbe lőttek, és olyanok is, akiknek hátra volt kötözve a keze.

A városba érkező ukrán csapatok és újságírók később még több háborús bűnre utaló jellel is szembesültek – így a hatóságok szerint sokkal nagyobb lehet az invázió civil áldozatainak száma, mint amennyit eddig feltártak.

A Guardian kamerájának egy helyi asszony megtörve mesélte el, hogy milyen volt, amikor a város felszabadulása után megtalálta a hetek óta eltűnt, és már a vöröskeresztnek is jelentett férje holttestét egy épület pincéjében:

Amikor lementem, a cipőiről és a nadrágjáról ismertem fel. Az arca meg volt csonkítva, a teste hideg volt. (…) Fejbe lőtték, megcsonkították és megkínozták.

A hétfőn Bucsába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a civil áldozatokról beszélve egyenesen népirtásnak nevezte az orosz hadsereg tevékenységét. Az ukrán egységek és a helyiek tapasztalataiból kiindulva pedig így nyilatkozott április 4-én a CNN-nek: „a kijevi, csernyihivi és szumi vidék felszabadult körzeteinek számos falujában a megszállók olyan dolgokat követtek el, amilyeneket a helyiek még a 80 évvel ezelőtti náci megszállás alatt sem láttak. A megszállókat mindenképpen felelősség terheli ezért.”

Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images Zelenszkij ukrán elnök Bucsában április 4-én, hétfőn.

Máshol is hasonlóan kegyetlenek voltak

A Bucsa melletti Irpinyben a Szabad Európa értesülései szerint az orosz katonák egy szomszédjait védelmező 72 éves, luhanszki származású professzort is lelőttek, amikor március 23-án házról házra végigjárták a környéket. A Luhanszki Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemen tanító Jevhen Hricov szó szerint feláldozta magát, hogy megmentse a társasházuk pincéjében bujkáló idős szomszédokat, amikor az oroszok rájuk törtek. Felesége, Valentyna szerint végül csak őt ölték meg az orosz katonák.

A helyiek most azt szeretnék, ha az utcájuk nevét megváltoztatnák a hősies professzor iránti tiszteletből – akinek a holttestét még napokig a pincében rejtegették, mielőtt a megszállók engedélyezték volna, hogy eltemessék a társasház kertjében.

Az Antonov repülőtérnek is otthont adó Hosztomelben jelenleg is 400 eltűntet tartanak nyilván Ukrajna emberi jogi biztosa, Ljudmila Denisova szerint. A város polgármesterét és két segítőjét a Szabad Európa március eleji híre szerint segélyszállítás közben ölték meg. A szintén Kijev környéki Borodjankán pedig az ukrán vezetés szerint lehet, hogy még a bucsainál is súlyosabb vérengzés volt.

Az oroszok visszavonulását követő vasárnap a Human Rights Watch azt közölte, hogy a Kijev környéki városokban, valamint az északi Csernyihiv és a keleti Harkiv régióban számos olyan esetet – gyorsított kivégzéseket, megerőszakolt nőket és egyéb erőszakos cselekedeteket – dokumentáltak, amelyeket „háborús bűnnek” lehet minősíteni.

Wolfgang Schwan / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency / AFP Lerombolt épületek, miután az ukrán hadsereg visszaszerezte az ukrajnai Borodjanka ellenőrzését 2022. március 06-án.

Az oroszok kezdeményezték, hogy összeüljön az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa április 5-én tárgyalt a bucsai mészárlásról, de nem azért, mert a világ közvéleményét felháborították az orosz háborús offenzíva kegyetlenségét még szörnyűbb megvilágításba helyező események, hanem az oroszok kezdeményezésére, akik szerint az egész az ukránok átverése, amivel meg akarják vezetni a világot.

Az orosz álláspont az, hogy a Bucsából érkező hírek, a városban készített megrázó erejű felvételek (és a civil áldozatok) nem valódiak, és az ukrán védelmi minisztérium azért kezdte el őket terjeszteni, mert így akarják lejáratni az orosz hadsereget a nyugati médiában. Az orosz védelmi minisztérium szerint a háborús bűnökről szóló híresztelések nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.

Kategorikusan visszautasítunk minden vádat. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy ezt a témát a lehető legmagasabb szinten kell megvitatni

– fogalmazott az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov, az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azzal védekezett, hogy a csapataik már március 30-án elhagyták a várost, a polgármester pedig egy nappal később egy Facebook-videóban még arról beszélt: Bucsában minden rendben van anélkül, hogy az utcán kivégzett civil áldozatokat egyáltalán megemlítette volna.

Az oroszok ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja az intézmény központjában így indokolta meg, miért kezdeményezték az ülés megtartását:

Már az elejétől fogva világos volt, hogy ez semmi más, mint a soron következő, előkészített provokáció, amely az orosz katonák lejáratására és embertelenségének bemutatására, valamint az Oroszország elleni politikai nyomásgyakorlásra szolgál.

Maxym Marusenko / NurPhoto / Getty Images Civil áldozatok sírjai egy bucsai panelház mellett április 4-én.

Az ülésen virtuálisan résztvevő Zelenszkij elnök beszédében terrorcselekménynek nevezte a Bucsában történteket, valamint felszólította a Biztonsági Tanácsot arra, hogy Oroszországot zárja ki a tagjai közül, és felvetette, hogy amíg ez nem történik meg, addig fel is oszlathatnák a testületet, mert a béke feletti őrködésük láthatóan nem működik.

Mondanivalója erősítéseként pedig egy egyperces, brutális képeket bemutató videót is levetített a tanácsnak.

Az orosz ENSZ-nagykövet a válaszában megismételte azt az orosz állítást, hogy az ukrán kormány – melyet egyébként a zsidó származású Zelenszkij vezet –nácikból áll, és visszautasította, hogy az orosz katonák Bucsában háborús bűnöket követtek volna el.

Vaszilij Nyebenzja azt állította: „kirívó ellentmondások” vannak abban, ahogy az ukrán és a nyugati média tálalja az eseményeket, ugyanis  az újságírók által Bucsában talált holttestek közvetlenül az orosz csapatok visszavonulása után még nem voltak ott – amire szerinte számos bizonyíték van –, a hullák pedig egyáltalán nem úgy néztek ki, mintha négy napon át a földön hevertek volna.

A tanácsülésen az ENSZ főtitkára, António Guterres is csatlakozott azok táborához, akik egy független vizsgálatot szorgalmaznak.

Valami sántít a védekezésükben

Bár a BBC az oroszok bucsai információit cáfoló cikke szerint az orosz külügyminiszter által hangoztatott érv a polgármester videóüzenetéről több orosz nagykövetség Twitter-oldalán is megjelent a felvétel társaságában, ez az érv önmagában nem túl meggyőző, hiszen az, hogy minden rendben, jelenthette azt is, hogy valóban elmentek az oroszok katonák.

Ráadásul a New York Times azóta azt is megírta, hogy az utak mentén talált holttestek már a március 30. előtti napok műholdképein is látszanak (ahogy a templom melletti tömegsír is), így biztos, hogy nem csak az oroszok távozása után megérkező ukrán katonák tették oda őket az út szélére, és az is biztos, hogy nem csak eljátszott jelenetekről van szó.

AFP PHOTO /Satellite image ©2022 Maxar Technologies Az egyik április elején nyilvánosságra hozott, március 19-i bucsai műholdkép, melyen pár holttest is látszik.

Különös aggodalomra ad okot, hogy azoknak az embereknek a teste, akiknek a képeit a kijevi rezsim nyilvánosságra hozta,  legalább négy nap elteltével sem merevedtek meg

– idézi az orosz külügy április elején, Twitteren megosztott védekezésének egyik fontos elemét a BBC. (Az ukrán hadsereg szerint az oroszok március 31-én a kora reggeli órákban távoztak. Az oroszok azt állítják, hogy március 30-án távoztak.)

A halál utáni órákban a testek a hullamerevségnek nevezett folyamaton mennek keresztül, amelynek során az izmok összehúzódnak és megmerevednek. A brit közmédia megkérdezett egy korábban Koszovóban és Ruandában is háborús bűnök kivizsgálásán dolgozó orvosszakértőt, hogy ennyi idő után merevnek kellene-e lennie még a holttesteknek, de a szakértő azt mondta, hogy ennyi idő alatt „általában elmúlik” a hullamerevség.

Az orosz védelmi minisztérium azt is bevetette védekezésként, hogy egyetlen helyi lakos sem lett erőszak áldozata. Az elsők között a helyszínre érkező veterán fotóriporter, az AP-nek dolgozó Rodrigo Abd szavai ezzel kapcsolatban egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„még soha nem láttam ennyi halottat”.

Maxym Marusenko / NurPhoto via Getty Images Elpusztított orosz harckocsik Bucsa egyik utcáján április 4-én.

Újabb szankciók az atrocitások miatt

A felszabaduló területeken történt potenciális háborús bűnöket vélhetően még sokáig vizsgálni fogják, de a nyugati hatalmak már a vérengzésről szóló hírek után úgy döntöttek, hogy nem hagyják szó nélkül az orosz hadsereg túlkapásait, és újabb szankciókat vezetnek be ellenük.

Az Egyesült Államokban befagyasztották Vlagyimir Putyin gyerekeinek a számláit, és a Sberbank működését is ellehetetlenítették. Nagy-Britannia is hasonlóan jár el az orosz pénzintézettel, valamint azt is bejelentették, hogy év végéig leállítják az orosz szén- és olajimportot, és az oroszországi brit beruházásokat is. Az Európai Unió is újabb szankciócsomaggal készül – melyben szintén szerepel a szénimport leállítása –, és több tagállamból is kitiltották az orosz diplomatákat.

Sőt, Oroszországot azóta ki is zárták az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában