Felbolydulhat a magyar munkaerőpiac az orosz-ukrán háború miatt?

Ezt olvasta már?

A háború kitörése előtt 25-30 ezer ukrán állampolgár dolgozhatott idehaza törvényesen. Számuk az elmúlt 5 évben folyamatosan nőtt. Az elmúlt két hétben több tízezren menekültek a harcok elől Magyarországra, sokan azonban továbbmentek nyugat-európai rokonaikhoz. Arra egyelőre még becslés sincs, hogy hányan maradhattak, mindenesetre az ő gyorsított munkába állási lehetőségüket egy március 10-i rendelettel megteremtette a kormány. A február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkező ukrán vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező embereket foglalkoztató cégek támogatást kapnak. A főbb szabályok a következők:

  • Legalább heti 20 órában kell foglalkoztatni az így felvett embereket.
  • A támogatást havonta, utólag folyósítják. Az összeget a munka-adónak a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek biztosítására kell fordítania.
  • Munkavállalónként maximum 60 ezer forintot kaphatnak így a cégek. A munkavállalóval egy közös háztartásban élő kiskorú gyermekek után gyerekenként jár további 12 ezer forintnak megfelelő összeg.
  • A lakhatási és utazási költségnek támogatással nem biztosított részét a munkaadó és a munkavállaló fele-fele arányban viseli.
  • Az állami támogatások adómentesek, a munkaszerződés időtartamáig, vagy maximum 1 évig folyósítja a kormány. Külön a munkáltató kérésére, ez maximum még 1 évvel meghosszabbítható.
  • A támogatási kérelmet a munkaadó a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványon, elektronikus úton nyújthatja be. A hivatalnak 8 napon belül dönteni kell, hogy a támogatást a cég megkaphatja-e.

A rendeletből az nem derül ki, hogy vajon a hadkötelezettségnek nem engedelmeskedő, Ukrajnát elhagyó 18 és 60 év közötti férfiak alkalmazhatók-e legálisan. A Portfolio által megkérdezett munkaerő-kölcsönző cégek közül az egyik szerint nincs törvényi akadálya az így Magyarországra érkező, sorköteles korban lévő férfiak alkalmazásának, a másik cég vezetője viszont azt mondta, hogy a partnereiknek még javaslatot sem adnak az ilyen esetekre, mert ez elsősorban nemzetbiztonsági kérdés egy háború esetében.

Más motiváció

Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője azt mondta, hogy az elmúlt öt évben több mint tízezer dolgozót toboroztak, utaztattak be Ukrajnából és kölcsönöztek ki magyarországi munkáltatókhoz. „Jelenleg is több, mint napi 2 ezer ukrán munkavállalót foglalkoztatunk, és biztosítunk ezzel megfelelő munkaerőt, jellemzően az elektronikai, feldolgozóipari, autóipari, vagy élelmiszeripari partnereink részére” – közölte a munkaerő-kölcsönző cég ügyvezetője.

A jogi helyzetet elemezve Mihályi Magdolna úgy látja, hogy akik itt vannak az országban, lehet, hogy már eleve belföldön voltak, stabil munkaviszonnyal és háttérrel, így őket hivatalosan is alkalmazhatják továbbra is. „Minden magánszemélynek a saját felelőssége, hogy itt marad, vagy hazamegy az országába. Amennyiben itt marad, és minden más feltételnek megfelel, ami a munkavégzéshez kell, akkor foglalkoztatható” – adott egy rövid, jogi áttekintést az ügyvezető.

G. Nagy Balázs, a Trenkwalder Kft. ügyvezetője szerint nincs olyan, hogy új ukrán munkaerő. Van ukrán munkaerő és vannak a menekültek. Akik korábban, évekkel ezelőtt munkavállalás céljából jöttek Magyarországra, ennek mentén lettek kiválasztva, előszűrve és ennek megfelelően lett kialakítva a szállási és juttatási csomagjuk. A menekültek esetében a helyzet gyökeresen más. Az ő esetükben először a jogi státuszukat kell tisztázni. Ha az világos és engedi a foglalkoztatásukat, utána jöhetnek a készségfelmérések és a szociális körülményeknek megfelelő munkahely megkeresése” – mondta G. Nagy Balázs.

Szerinte ráadásul, akik most a magyar határra érkeznek Ukrajnából, teljesen más motivációval érkeznek. Nem dolgozni jönnek, hanem menekülnek egy háború elől.

„Komoly traumán mennek keresztül és elsősorban humanitárius segítségre van szükségük. A stratégiai együttműködő partnereitől, az ukrán-magyar határon segítő szervezetektől úgy tudja, hogy az elmúlt hetekben a magyar határon átlépők jelentős aránya nem állt meg Magyarországon, hanem ment tovább Európa más országai felé. Az itt maradók jelentős része nő és gyerek” – vázolta a megváltozott helyzetet G. Nagy Balázs. Azt is megjegyezte, hogy akiket el tudnak helyezni, azokat természetesen egyszerre foglalkoztatják a magyar munkavállalókkal. Kiemelte:

Mivel munkaerőhiány van Magyarországon ezért nem váltja ki az ukrán a magyar munkaerőt.

Ugyanezt erősítette meg a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője is. Mihályi Magdolna szerint az ő partnereik is munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért sem kell tartani attól, hogy a kárpátaljai magyar vagy ukrán munkaerő miatt anyaországbeli magyarokat küldenek el a munkáltatók. „A feldolgozóiparban például az a cél, hogy a termelési igényeket létszámban ki tudják elégíteni, ezért leginkább a párhuzamos foglalkoztatás a jellemző. A létszámhiányokat tudjuk valamivel csökkenteni a cégeknél” – beszélt a valódi motivációkról Mihályi Magdolna.

A hiányszakmákban lehet nagy kereslet

Elsősorban termelő vállalatokhoz helyezzük ki ezeket a kollégákat, illetve IT területen tapasztalunk még látható igényt

Általában azonban azt mondhatjuk, hogy minden területről, minden szektorból érkeznek igények, de fontos, hogy munkára alkalmas, tapasztalattal bíró és stabil, hosszú távú magyarországi tartózkodást vállaló munkavállalókat keresnek a cégek – adott képet a lehetséges foglalkoztatási területekről G. Nagy Balázs.

Mihályi Magdolna is úgy vélte, hogy a jelenlegi menekültek elsősorban a hiányszakmákban juthatnak legkönnyebben munkához, ott akár azonnal is el tudnak kezdeni dolgozni, amint az ehhez szükséges hivatalos okmányaikat kézhez kapták.

Az építőiparban, az elektronikai- és feldolgozóiparban, illetve a vendéglátás területén is jelentős az ukrán munkaerő. Ezekben az iparágakban tömegesen keresnek, akár magyarul nem beszélő ukrán munkavállalókat is

– mondta Mihályi Magdolna. Megjegyezte azt is, hogy nem a nemzetiségi hovatartozás szabja meg, hogy ki milyen bért kap. Az adott munkáltatónál éppen érvényben lévő bértábla alapján vagy a munkakörhöz kötötten kapják a bérüket a munkavállalók. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Trenkwalder Kft. ügyvezetője is.

Nem tartalék, segítség

Mihályi Magdolna szerint, ha a menedékes státusz megkapásának időtartamát le lehetne rövidíteni a jelenlegi 45 napról, akkor erős felfutásra számítanak a Magyarországon foglalkoztatott ukrán munkavállalóknál.

Ez azoknál a potenciális munkavállalóknál játszik szerepet, akiknek nincs biometrikus útlevelük.

Ha ez nem kivitelezhető, akkor a jelenlegi menedékesek nagy része várakozó álláspontra kerül, majd továbbáll vagy visszamegy az országába, a konfliktus rendeződésétől és az egyéni élethelyzetétől függően döntve” – vette számba a lehetőségeket a munkaerő-kölcsönző cég vezetője.

G. Nagy Balázs úgy összegzett, hogy mivel nem mindenki akar itt maradni, ezért ebben most nem munkaerőpiaci tartalékot kell látni, hanem segíteni nekik.

A hírekből és a hozzánk eljutó információkból tudjuk, hogy vannak olyan cégek, amelyek az „olcsó ukrán” munkaerő hallatán azon kezdtek el gondolkodni, hogy a jelenlegi állományt szélnek eresztik és majd az „olcsónak beharangozott” munkaerővel töltik fel

– mondta G. Nagy Balázs. Hozzátette, ilyen döntéseket elsősorban az információ hiányos állapot hatásának vagy az üzleti nyomás rossz értékelésének tudjuk be.

Véleményünk szerint jelenleg felelőtlenség így gondolkodni és egy-egy ilyen döntésnek hihetetlenül káros hatása lehet a magyar munkaerőpiacra

– zárta gondolatait G. Nagy Balázs.

Címlapkép: Budapest, 2022. március 7. Az orosz-ukrán háború elől menekülő emberek Budapesten, a Keleti pályaudvaron 2022. március 7-én. MTI/Balogh Zoltán

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Booking.com

Még több hasonló cikk a témában