Egy magyar, aki 13 éve megjósolta az orosz-ukrán konfliktust

Ezt olvasta már?

Ha véget ér az Amerikai Egyesült Államok és az iszlám világ közötti háború, helyére Oroszország ellen vívott második totális hidegháború lép – jósolta George Friedman, magyar származású geopolitikai elemző 2009-ben megjelent A következő száz év című könyvében. Az amerikai tanácsadó cég, a Stratfor alapítója művének megírásakor háborús konfliktussal nem, inkább egy növekvő orosz befolyással számolt Kijev esetében, amiről annyit mondott, „ez csak idő kérdése”. A 2017-es magyarországi látogatása során a VG-nek adott interjújában pedig úgy fogalmazott:

Moszkva kétarcú, egyszer félkarú óriásnak tűnik, máskor alvó oroszlán benyomását kelti. Közép-Európa országai csak magukra és egymásra számíthatnak, össze kell fogniuk, minden eshetőségre felkészülve.

Fotó: Bloomberg/Getty images

Minden csak geopolitika

Friedman esetében fontos megjegyezni, hogy alapvetően amerikai szemszögből és szemüvegen keresztül elemzi a világ geopolitikai történéseit, pontosabban törvényszerűségeit, emiatt sokszor kifejezetten elfogultnak tűnik, mint például amikor hosszan elemzi Egyesült Államok felemelkedését, gyermekbetegségeit, mint fiatal birodalom, amelynek aztán a század közepére egy újabb aranykora jön el. Mindez azonban nem akadályozza meg abban, hogy kendőzetlen őszinteséggel mutassa be Oroszország geopolitikai helyzetéből fakadó céljait, félelmeit, illetve motivációit, amelyek minden egyes lépésében visszaköszönnek.

Fenyegetve érzi magát a nagy medve

A Stratfor alapítója szerint ugyanis Oroszország esetében fő motiváló tényező, a fenyegetettség érzése, a 17 millió négyzetkilométeren elterülő országot semmilyen természetes akadály és terület nem védi Nyugat felől, ebből pedig számtalanszor komoly problémája származott a múltban. Így volt ez a napóleoni háborúk és a 2. világháborús német offenzíva idején. Hiába volt Németország 1932-ben romokban, 1941-ben már Moszkva kapui előtt állt. Ezzel magyarázza az elemző az orosz szándékot:

Oroszország nagy stratégiája mély pufferek létrehozását vonja maga után az Észak-európai-alföldön, ezzel megosztja és manipulálja a szomszédait, egy új regionális hatalmi egyensúlyt létrehozva Európában. Amit Oroszország nem tud elviselni, az az ütközőzónák nélküli szoros határok és szomszédai ellene való egységes fellépése. Ezért tűnnek majd Oroszország jövőbeni cselekedetei agresszívnek, pedig valójában defenzív jellegűek lesznek.

„Fehéroroszország és Ukrajna újra orosz hatáskörbe vonása bizonyosan bekövetkezik”

Ebből fakadóan Ukrajna és Fehéroroszország is létfontosságú területek Oroszország számára, amik ha „az ellenség kezére kerülnének – például csatlakoznának a NATO-hoz – Oroszország halálos veszélybe kerülne” – mondja több mint 10 évvel korábban. Ugyanakkor a két országot el is választja egymástól, míg Fehéroroszország esetében jóval könnyebb a helyzet, addig Ukrajna esetében már komplikáltabb. Emlékeztet rá, hogy az oroszoknak a 2000-es években nem kellett mozgósítaniuk a hadseregüket, elég volt a hírszerző szolgálatukat bevetni, kihasználva Kelet-Ukrajna és az Európa barát Nyugat-Ukrajna közötti megosztottságot, amivel sikeresen meghiúsították a narancsos forradalmat. Szerinte ennek köszönhető, hogy az ukrán politika a 2000-es években gyakorlatilag zsákutcába került. Ezzel együtt háború konfliktust nem tartotta realitásnak, de azt igen, hogy 5-10 éven belül Moszkva ismét kiterjeszti csápjait Kijevre.

Fotó: SERGEY MAMONTOV

Lengyelország, mint új nagyhatalom?

Ebben konfliktusban Friedman jóslata szerint világrend alapjaiban fog megváltozni, új hidegháború megjelenése olyan átrendeződést hozhat el, amire 70 éve biztosan nem volt példa.

A külső ellenséggel, Oroszországgal szemben kirajzolódó törésvonalak mentén hagyományos szövetségek bomlanak fel, jönnek létre újak, miközben korábbi nagyhatalmak tűnnek el a süllyesztőben. 

Épp ezért lesz érdemes Németország és Franciaország mostani hozzáállását figyelni. Friedman ugyanis úgy véli, hogy e két ország nem akarja tovább élezni a konfliktust Oroszországgal, külön kiemelve a németeket, amelyek jelentősen függnek az orosz gáztól, és rövid távon nem is képesek ezen változtatni. Ráadásul mivel egyhangú döntésre van szükség a NATO-ban, ezért a katonai szervezet sem vesz részt a konfliktusban. Mindez pedig elvezet ahhoz, hogy az Egyesült Államok számára felértékelődik a kelet-európai régió, sőt nemcsak hogy felértékelődik, hanem egy új blokk jön létre, amely a volt szovjet szatellitállamokat és a balti államokat foglalja magába, ennek élén pedig Lengyelország fog állni. Mint fogalmaz „meglepő dinamizmusra fog szert tenni” ez a blokk.

Oroszország újra össze fog omlani

Friedman Oroszország felemelkedését és az újabb hidegháborút eredetileg 2010-es évekre jósolta, feltételezve, hogy a geopolitikai folyamatokban van egy elcsúszás, akkor mindez későbbre tolódhat. Ugyanakkor amilyen gyorsan emelkedett fel Oroszország, olyan gyorsan veszíti el a befolyását. Ami nem véletlen, az ország hatalmas demográfiai válsággal szenved, összehasonlíthatatlanul csökken a lakossága más etnikumokhoz képest, ez pedig komoly veszély forrást jelent az orosz tervekre. Emellett az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy az oroszok húsz éves ciklusokban gondolkodnak. 

Húsz év múlva már túl késő lehet arra, hogy cselekedjen és ezt a vezetői is tudják.

 – teszi hozzá George Friedman. 

 Putyin 1999 óta, azaz 23 év áll Oroszország élén.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában