A cseh elnök háborús törvényszék elé akarja állítani Putyint

Ezt olvasta már?

Miloš Zeman cseh elnök azt mondta, hogy Oroszország ukrajnai inváziója hideg zuhany volt számára és sokak számára, akik tévesen ítélték meg Moszkvát. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „háborús bűncselekmények miatt nemzetközi törvényszék” és az orosz igazságszolgáltatás elé kellene állnia.

A 77 éves cseh államfő, aki régóta bírálja a Moszkva elleni nemzetközi szankciókat, amelyeket először a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták támogatása miatt hoztak, azt mondta, hogy az Ukrajna elleni háború „valóban és végső soron az egész Nyugat és a nyugati demokrácia elleni háború”.

„Ez egy háború az általunk ismert világrenddel szemben, és ez minket is érint” – mondta Zeman június 2-án a Szabad Európa ukrán szolgálatának kérdéseire adott írásbeli válaszában.

Hozzátette, hogy „Ukrajnában sokkal többről van szó, mint csak Ukrajnáról”.

A mintegy tízmillió lakosú NATO- és EU-tag Csehország Kijev egyik legaktívabb fegyver- és diplomáciai támogatójává vált azóta, hogy február 24-én orosz tankok és csapatok hatoltak be Ukrajnába.

A fővárosban, Prágában a villamosokon és más nyilvános helyeken, valamint a magánlakások erkélyein és ablakokban mindenütt ukrán zászlók és transzparensek láthatók.

„Ez a Nyugat és a nyugati demokrácia elleni háború”

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a háború kitörése óta több mint háromszázezer ukrán érkezett a Cseh Köztársaságba, bár jelenleg erőfeszítések folynak az állami támogatás egyes módjainak visszafogására.

Zeman a cseh közvélemény reakcióját példátlan szolidaritásnak nevezte, és kijelentette, hogy teljes mértékben egyetért Petr Fiala cseh miniszterelnökkel „az Ukrajnához való elvi hozzáállásban”.

Fiala lengyel és szlovén kollégájával együtt – vállalva a kockázatot – vonattal utazott Kijevbe alig három héttel a háború kitörése után, hogy kimutassa a Volodimir Zelenszkij elnök és Ukrajna katonai és polgári védelmezői iránti nemzetközi támogatást.

„Míg a történelmi párhuzam, miszerint Kijevben Prágáért harcolnak, amit manapság gyakran ismételgetnek az ukrajnai sajnálatos események kapcsán, kissé kimerült és üres frázissá vált (…) az Ukrajna elleni háború valóban és végső soron az egész Nyugat és a nyugati demokrácia elleni háború” – mondta Zeman a Szabad Európának.

A renegád elnök meglepő irányváltása

Zeman az invázió első napján az ország népéhez intézett televíziós beszéde meglepte a cseheket, akik hozzászoktak a korábbi disszidens közgazdász és tanácsadói engedékenyebb hozzáállásához – akik korlátlan diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat sürgettek Oroszországgal.

Zeman azt sugallta a Krím 2014-es megszállása és annektálása és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatását követő hónapokban, hogy Ukrajnában polgárháború dúl. Három évvel később azt mondta, hogy a Krím Oroszország által történt elcsatolása kész tény volt.

Egykor még paroláztak – Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) kezet fog Miloš Zeman cseh köztársasági elnökkel a pekingi Egy övezet, egy út fórumon tartott megbeszélésen, 2017. május 14-én


Egykor még paroláztak – Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) kezet fog Miloš Zeman cseh köztársasági elnökkel a pekingi Egy övezet, egy út fórumon tartott megbeszélésen, 2017. május 14-én

Február 24-én Zeman elismerte, hogy tévedett, amikor azt hitte, hogy „az oroszok nem őrültek, és nem fogják megtámadni Ukrajnát”, és ezt „a béke elleni bűncselekménynek” nevezte.

Március elején Zeman a Cseh Köztársaság legmagasabb állami kitüntetésével, a Fehér Oroszlán-renddel tüntette ki Zelenszkijt „az orosz invázióval szembeni bátorságáért”.

„Természetes volt normális országként kezelni Oroszországot”

A Szabad Európának küldött válaszaiban Zeman azzal magyarázta, miért törekedett jó kapcsolatokra Moszkvával, hogy ezt tette a német és a francia kormány, és az összes számottevő európai és nemzetközi vezető „teljesen természetes módon (…) normális országként kezelte Oroszországot”.

„A helyzet azonban alapvetően megváltozott az ukrajnai orosz agresszió pillanatában, és amikor a helyzet megváltozik, akkor az ember véleménye is megváltozik” – mondta.

„Egy szuverén állam elleni egyértelmű agressziónak” nevezte Putyin háborúját.

„Az Ukrajna elleni támadás sok ember számára hideg zuhany volt Oroszországban és máshol, én is közéjük tartozom” – ismerte el Zeman.

Moszkvához való korábbi hozzáállását Angela Merkel volt német kancelláréhoz és Emmanuel Macron francia elnökéhez hasonlította, akik országuk nemzeti érdekeit próbálták előmozdítani. Azt mondta, egyszerűen abszurd lett volna kerülni a párbeszédet „egy olyan ország vezetőjével, amely a világ területének egyhatodát lefedi”.

Nemzetközi és orosz bíróság előtt akarja látni Putyint

Ugyanakkor kritikusan nyilatkozott Putyinról, akinek az orosz parancsnokokkal és csapatokkal együtt a civilek elleni háborús bűncselekmények, sőt egyes bírálók szerint a népirtás vádjával is szembe kell néznie.

„Ma úgy gondolom, hogy Putyinnak valóban egy háborús bűnökkel foglalkozó bíróság előtt van a helye, egyúttal egy orosz bíróság előtt is mindazért, amit Oroszországgal kapcsolatban hajlandó volt tenni” – mondta Zeman.

Egy aktivista vörös festékkel önti le a prágai orosz nagykövetség lépcsőjét 2022. március 26-án


Egy aktivista vörös festékkel önti le a prágai orosz nagykövetség lépcsőjét 2022. március 26-án

„Putyin annak ellenére döntött Ukrajna lerohanása mellett, hogy tudta, mi jöhet ezután – vagyis elkerülhetetlen megtorló intézkedések gazdasági és politikai szankciók formájában, amelyek keményen sújtják Oroszországot”.

Szerinte „úgy döntött, hogy elszigeteli Oroszországot és az oroszokat”.

Jogosak a szankciók

Zeman elmondta, hogy a Krím orosz ellenőrzéséről szóló 2017-es strasbourgi nyilatkozatnak az volt a célja, hogy „ne kerülgessék a forró kását”. Hozzátette: „a kérdés, amelyet megpróbáltam felvetni, hogy mi lesz a Krímmel, még mindig fennáll”.

De elismerte, hogy „igen, ez nem volt túl diplomatikus, és ma már nem beszélnék ilyen őszintén” a krími kérdésről.

A közgazdász végzettségű Zeman a múltban a gazdasági szankciók hangos ellenzője volt.

Ő és egy másik gazdaságilag orientált posztkommunista cseh vezető, Václav Klaus évtizedeken át nyilvánosan összecsapott az akkori Csehszlovákia bársonyos forradalmának szimbólumával, Václav Havellel az erkölcsi és jogi imperatívuszoknak a külpolitika formálásában betöltött szerepéről.

Most – mondta Zeman a Szabad Európának – a határozott és példa nélküli, több mint hatezer Oroszország-ellenes nemzetközi szankció bevezetése jogos, „az egység szintje csodálatra méltó”.

„Tudja, én soha nem voltam a gazdasági szankciók híve. De ebben az esetben ez az egyik olyan funkcionális eszköz, amellyel mi, Európa még rendelkezünk. Ezek hatással vannak az orosz gazdaságra, amint azt számos gazdasági mutató is bizonyítja”.

Piacnyitás Ukrajna előtt és Ukrajnában

Megjegyezte azonban, hogy a rubel a kezdeti sokk óta stabilizálódott, és Oroszország folyamatos olaj- és gázeladásai lehetővé teszik Moszkva számára, hogy folytassa a háborús erőfeszítéseket.

„Mindenekelőtt meg kell mutatni az orosz vezetésnek, hogy az ilyen magatartás elfogadhatatlan – mondta Zeman. – Az agressziónak nincs helye a XXI. századi Európában.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Janez Janša szlovén miniszterelnök Kijevben 2022. március 15-én


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Janez Janša szlovén miniszterelnök Kijevben 2022. március 15-én

Zeman szerint más gazdasági és pénzügyi intézkedések mellett „folytatni kell (…) az európai piac megnyitását Ukrajna előtt, és természetesen fordítva”.

Kijev az invázió kezdete óta hivatalosan is gyorsított uniós tagságért folyamodott, ilyet lépett meg a közeli Georgia és Moldova is, amelyek területén kormányuk akarata ellenére orosz csapatok állomásoznak.

Zelenszkij következetesen nagyobb katonai támogatást és fejlettebb fegyverzetet sürget a NATO-országoktól.

Prága már több mint hárommilliárd korona (130 millió dollár) értékben biztosított katonai felszerelést Ukrajnának – mondta Zeman.

Zeman továbbra is óvatos az ukrán NATO-tagság kérdésében

Elmondta, hogy bár „fegyverek nélkül nem lehet harcolni az agresszor ellen”, megérti, hogy egyes NATO-szövetségesek számára elfogadhatatlan bizonyos típusú fegyverek és katonai felszerelések szállítása.

„Röviden: szerintem fegyvereket Ukrajnának, igen, de természetesen józan ésszel” – mondta Zeman.

Óvatosan nyilatkozott minden olyan törekvésről, amely arra irányulna, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO jelenlegi harminc tagállamának listájára, amely lehetőséget Putyin tavaly vörös vonalnak nevezett Moszkva számára.

Zeman szerint a téma valószínűleg újra felmerül, mivel a hírek szerint az ukrán és az orosz fél közötti tárgyalásokon is felmerült.

„Általánosságban véve egyértelmű, hogy a NATO bármely bővítése olyan geopolitikai kontextusban történik, amelyet józanul és alaposan kell mérlegelni – mondta Zeman. – Szélesebb kontextusban és hosszú távú perspektívát szem előtt tartva kell gondolkodnunk.”

Az oroszbarát csapatok katonái egy gyalogsági csapatszállító járművön Popasznában


Az oroszbarát csapatok katonái egy gyalogsági csapatszállító járművön Popasznában

A történelmileg semleges Svédország és Finnország Putyin ukrajnai inváziója óta eldöntötte, hogy csatlakozik a NATO-hoz, bár ajánlatuk váratlan akadályba ütközött a NATO-tag Törökország vezetése részéről.

Zeman szerint nehéz jóslatokba bocsátkozni az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és pesszimizmusának adott hangot a háború jelenlegi alakulását illetően, mondván: „úgy tűnik, még mindig elég messze vagyunk a diplomáciai rendezéstől”.

„Attól tartok, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az úgynevezett kimerítő háború” – mondta.

Azt is elismerte, nem tudni, hogy az orosz katonai stratégák terveznek-e bármilyen támadást az ukrán határtól nyugatra fekvő államok ellen.

„De egy dolgot tudok: ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, az a saját létezésének feladását jelentené – mondta Zeman. – Ezt minden bizonnyal az észak-atlanti szövetség megtorló csapása és sajnos atomháború követné. Oroszország ezzel nemcsak saját maga, hanem az egész világ számára tragédiát idézne elő.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legfrissebb a témában

Még több hasonló cikk a témában