Zacher Gábor: 7-8 oltatlanra jut egy oltott beteg az intenzív osztályokon

Ezt olvasta már?

Dobson Szabolcs már hosszú ideje követi a vakcinák engedélyeztetési folyamatát, illetve a hatásosságukra, mellékhatásaikra vonatkozó kutatásokat. Az adásban szó esett arról, hogy 

  • miként engedélyeztették a koronavírus-vakcinákat;
  • ki vállal felelősséget a súlyos mellékhatásokért;
  • milyen oltást érdemes beadni harmadik oltásként;
  • érdemes-e beoltatni a gyermekeket;
  • mi a helyzet, ha valakinek kevés az ellenanyaga, segíthet-e egy negyedik oltás.

Dobson Szabolcs az oltóanyagok kifejlesztéséről és engedélyezéséről elmondta: azok a technológiák (mRNS, vírusvektor-vakcina, elölt vírus), amelyek alapján az oltóanyagokat készítették, már korábban is léteztek. Európában az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) kell jóváhagyást adnia a vakcinákhoz, és fontos leszögezni, hogy ők azért csak ügynökség, mert önmagukban nem adhatnak ki engedélyt, csak javasolhatják az engedélyeztetést az Európai Bizottságnak. 

Az oltóanyagok engedélyeztetése több modulra van osztva (kémiai vizsgálatok, klinikai tesztek stb.), az ezekre vonatkozó, több ezer oldalas dokumentumok adatait kell összegeznie a gyógyszerhatóságoknak, mindemellett pedig ki kell adniuk az alkalmazásra vonatkozó előírást is. Dobson Szabolcs hangsúlyozta, hogy ezek jogi dokumentumok, a betartásuk kötelező, de ezt még az orvosok sem mindig tudják. Hozzátette, hogy 

a covid-vakcinák valamelyest megrengették a törzskönyvezési rendszert, mivel több helyen is eltértek a korábban alkalmazott előírásoktól.

Kifejtette továbbá, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott engedély önmagában kevés. Zacher Gábor mindezt úgy összegezte, hogy a vakcinák komoly vizsgálaton esnek át, és komoly adminisztrációs feltételeknek kell megfelelniük.

Senki ne gondolja, hogy ezt csak úgy kidobták

– fogalmazott Zacher Gábor.

Arról, hogy ki tartozik felelősséggel akkor, ha egyértelműen valamilyen elváltozást okozott a vakcina, Dobson Szabolcs azt mondta: ha az uniós gyógyszerügynökség engedélyezi az alkalmazást, az még nem jár forgalomba hozatali engedéllyel, de 

Az uniós jog alapján ez esetben a felelősség a gyártóé.

A keleti vakcináknál azonban volt egy kisebb csavar ebben Magyarországon. Ugyanis ezek nem uniós engedély, hanem közegészségügyi vészhelyzeti engedélyezés alapján kerültek forgalomba. Ebben az esetben pedig az államnak kell felelősséget vállalnia – mondta Dobson Szabolcs. 

Zacher Gábor felvetette a harmadik oltás kérdését is, amire Dobson Szabolcs kifejtette, hogy több államban is kísérleteztek mix & match oltással, vagyis azzal, hogy eltérő harmadik oltást adnak be – ezt nevezik heterológ oltásnak. Ezek jó eredményt mutattak, de ugyanez elmondható a homológ oltásokra, vagyis azokra az esetekre, amikor ugyanazt a vakcinát adják be. Dobson Szabolcs úgy véli,

egyelőre Nincs bizonyíték arra, hogy e két stratégia közül bármelyik jobb lenne a másiknál.

Magyarországon eddig a heterológ, eltérő oltást preferálták – tette hozzá, ahogy azt is, hogy egyes államokban néhol módosították az alkalmazási javaslatokat a harmadik oltásra vonatkozóan. Németországban például nemrég eldöntötték, hogy a harminc éven aluliakat már csak Pfizerrel oltják.

Dobson Szabolcs arról is beszélt, hogy egyelőre az adatok hiánya miatt nem lehet eldönteni, miként teljesítenek az egyes vakcinák harmadik oltásként. Nemrég felmerült idehaza az a kérdés, hogy Szputnyikkal vagyok oltva, kaphatok-e Janssen-vakcinát.

A gyógyszerész szerint ez a kérdés azért érdekes, mert elterjedt az a vélekedés, miszerint vektorvakcina (így a Janssen) esetén másfajta oltást érdemes beadni harmadikként (egyébként a Koronavírus.gov.hu oldalán is ezt írták). Ehhez képest az első Janssen-oltás után Németországban, Ausztriában az idősebbeknél már a második Janssent is ajánlják, valamint Oroszországban a Szputnyikot is beadják harmadik oltásként az első kettő után, és úgy tűnik, hogy működik – mondta Dobson Szabolcs.

Oltassuk-e a gyermekeket?

A gyógyszerész arról is beszélt, hogy az oltások alkalmazását állandóan változtatják, finomhangolják a közegészségügyi hatóságok az újabb kutatási eredmények fényében. Ezenkívül folyamatosan terjesztik ki az oltások vészhelyzeti alkalmazását. Szlovákiában volt egy érdekes eset, ott ugyanis az 5–11 éves korosztályban úgy hagyták jóvá a gyermekek oltását a Pfizer-vakcinával, hogy erre az Európai Gyógyszerügynökség nem adott még engedélyt. Szerinte nem filozófiai, hanem járványügyi kérdés, hogy a gyermekeket be kell-e oltani. Igaz, hogy náluk enyhébbek a tünetek, de a járvány terjedésében az ő beoltottságuk is szerepet játszhat.

Merem remélni, hogy nálunk is, de máshol is matematikai modelleken alapulnak ezek a járványügyi döntések […]. Meg kell bíznunk a saját hatóságunk döntésében 

– mondta Dobson Szabolcs, kiemelve: a haszon-kockázat arány az eddigi vizsgálatok szerint a gyermekek körében is nagyon kedvező. Szívizom- és szívburokgyulladás ritka esetekben valóban előfordul, de ezek egyrészt a koronavírus-fertőzés után is kialakulhatnak, az oltás nélkül. Másrészt az oltás utáni esetekben ezeknek a gyulladásoknak a lefolyása általában nagyon enyhe, ritkán jelentenek komoly egészségügyi problémát – fogalmazott a gyógyszerész.

A szakértő arról is beszélt, hogy a fentiek, valamint az AstraZeneca és Janssen oltóanyagai után jelentkező vérrögös esetek épp azt bizonyítják, hogy a mellékhatást figyelő rendszer működik. Dobson Szabolcs leszögezte,

A negatív hírek gyakran elindítanak egy pánikrohamot, de le kell szögezni, hogy ezek eddig mindig ritka esetek voltak.

Zacher Gábor arra is kíváncsi volt, mit lehet kezdeni azokkal, akiknek nincs ellenanyag-rezisztenciájuk – akár még a harmadik oltás után se. 

Mi van mondjuk egy negyedik oltással? Mód és lehetőség van rá? 

– tette fel a kérdést a toxikológus. Dobson Szabolcs szerint az arab országokban több helyen felmerült már a negyedik oltás kérdése, elsősorban amiatt, hogy az Európai Unióban nem ismerték el az általuk beadott Sinopharm-oltásokat, ezért sokan be akartak adatni két Pfizer-vakcinát az utazáshoz. Végül azonban nem hagyták jóvá, hogy még kétszer beoltsák őket Pfizerrel, mivel erre nem voltak klinikai vizsgálatok, és veszélyes lehet. 

Dobson Szabolcs arról is beszélt, hogy az ellenanyagszinteknél nincs kifejezett ajánlás arra vonatkozóan, milyen érték alatt kell egyértelműen ismét beoltatni a pácienst. Ezért felelőtlenség lenne azt mondani, hogy valaki csak az ellenanyagszint miatt adasson vagy ne adasson be még egy oltást. 

Én nem látnék túlzott kockázatot egy negyedik oltásban személy szerint

– mondta a gyógyszerész, hozzátéve: az adatok bizonyítják, hogy a harmadik oltásnál sem nőtt a nemkívánatos hatások kockázata. Jó lenne, ha lennének nemzeti ajánlások, hogy az egyes orvosok válláról levegyék a felelősséget – mondta.

Zacher Gábor szerint valóban be lehet kerülni kórházba két vagy három oltás után is, de ennek a valószínűsége nagyon alacsony. 

A saját klinikai tapasztalatink alapján általában hét-nyolc oltatlanra jut egy oltott beteg az intenzív osztályokon

– tette hozzá a toxikológus.

A beszélgetésben végezetül szó esett a Novavax vakcinájáról is. Dobson Szabolcs azt mondta: állítólag heteken belül megkaphatja az engedélyt ez a vakcina is, de ezt a híresztelést azért nem érdemes készpénznek venni. 

A teljes adás itt meghallgató: 

(Borítókép: Zacher Gábor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

- Advertisement -spot_img

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img