Mi történik, ha megkapja az oltást, de tudtán kívül koronavírus-fertőzött?

Ezt olvasta már?

A COVID-19 elleni védőoltás beadása fontos lépés önmaga és a környezetében élők védelmében. Ugyanakkor az oltás időszakában tovább terjed a koronavírus is, tehát fennáll a megfertőződés esélye. Így előfordulhat az is, hogy egy személy pozitív tesztet produkálna az oltása időpontjában, úgy, hogy nem is tud róla, hogy fertőzött. Mi történne, ha úgy kapná meg az oltást, hogy koronavírus-hordozó?

Mivel hazánkban is tarol a koronavírus delta-variánsa, a fenti forgatókönyv lehetősége a járvány negyedik hullámának felfutó szakaszában statisztikailag nem csekély.

A legfontosabb, hogy ebben az időszakban is tegyen meg mindent a fertőzés elkerüléséért, hiszen jó eséllyel még vagy nem védett (amennyiben első-második oltását kapja), vagy már legyengült a védelmi szintje (ami a harmadik oltás előtt állóknál valószínű). Ezért fontos, hogyha oltási időpontja van kilátásban, továbbra is kövesse azokat a járványügyi óvintézkedéseket (maszkhasználat, kézmosás, távolságtartás), amelyekkel a megfertőződés esélye az elmúlt hullámok alatt bizonyítottan csökkenthető volt.

COVID-19 és oltás: mit javasolnak az irányelvek?

Ha valaki tüneteket produkáló COVID-beteg, akkor egyértelműen összpontosítson a gyógyulásra, és ütemezze az oltását későbbre, akkor is, ha tünetei nem súlyosak. Ugyanígy mindenkinek javasolt az oltás elhalasztása, aki egyéb fertőzés, vagy légúti betegség tüneteit mutatja, vagy COVID-tüneteket gyanít. A lázas állapot és az oltás közt két hétnek kell eltelnie.

A vezető egészségügyi testületek által bevezetett jelenlegi irányelvek azt mondják, hogy a koronavírus-hordozó (igazoltan pozitív tesztet produkálók) személyek se oltakozzanak, hanem előbb töltsék le az előírt karantént, majd gyógyultan, tünetmentesen jelentkezzenek oltásra.

Mivel egy vírushordozó nagy valószínűséggel adja át a fertőzést másoknak egy nyilvános, például oltásra kijelölt helyen, javasolt, hogy aki koronavírus-fertőzésnek volt kitéve, ismert kontakt, az is maradjon otthon, várjon pár napot az oltakozással. Mivel a COVID-19 esetében a fertőzés tünetei egy jó pár napos lappangás után alakulnak csak ki, ezért előfordulhat, hogy valaki nincs tudatában annak, hogy koronavírus-pozitív az oltása időpontjában.

Mi történik, ha egy koronavírus-hordozó kapja meg a védőoltást?

A COVID-betegek oltásának elkerülése érdekében előzi meg szigorú járványügyi kérdőív és lázmérés hazánkban a koronavírus elleni védőoltás beadását. Tudományos szempontból azonban jelenleg nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogyan reagálhat valaki a vakcinára, ha tünetei ugyan nincsenek, de már aktív vírus van a szervezetben.

Az oltás tehát akkor egyértelműen ellenjavallt, ha valakinél jelentkeznek betegség tünetei (különösen a láz), illetve az esetleges következmények attól függnek, hogy a panaszok milyen súlyosak. Önmagában a vírus tünetmentes hordozását a jelenlegi előírások szerint nem kell vizsgálni oltás előtt.

Csökkenti-e az oltás hatékonyságát az aktív fertőzés?

Bár a vakcinát nem befolyásolja a szervezetben lévő aktív fertőzés, egyes szakértők szerint a COVID-19 valószínűleg csökkenti a védőoltás hatékonyságát. Leegyszerűsítve: előfordulhat, hogy a vakcina nem képes olyan erős immunválaszt kiváltani, amely egyébként várható lett volna.

Ha egy személy esetleg beteg (különösen, ha lázas), az a szervezetében lévő aktív gyulladásra utal, ami azt jelenti, hogy az immunrendszere már el van foglalva a fertőzés elleni küzdelemmel. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem tud ugyanolyan egészséges és hatékony választ adni, amikor a vakcinát beadják a szervezetébe, mint amilyet egészségesen tudna. A védőoltás hatékonyságát és az immunválaszt is negatívan befolyásolhatja a fertőzés súlyossága.

Lehetnek-e rosszabbak az oltási mellékhatások, ha fertőzötten oltatunk?

Mivel a fertőzés már az immunrendszert eleve működésbe hozta, közvetlenül befolyásolhatja a vakcina által generált immunválaszt, legyen szó akár a tünetmentességről, akár a tünetek kialakulását megelőző időszakról. Ha már van bizonyos szintű gyulladás a szervezetben, az oltási mellékhatások fokozottabban vagy súlyosabban jelentkezhetnek, esetleg több időbe kerülhet, amíg az oltási mellékhatások elmúlnak.

Fontos azt is észben tartani, hogy az oltás beadása után is kialakulhat a megbetegedés, ami nem is az oltás mellékhatása, és nem is a hatástalanság bizonyítéka. A vakcina hatásának kifejlődéséhez ugyanis időre van szükség, ebben az időszakban pedig megfertőződhetünk, vagy kialakulhat a megbetegedés az oltás előtt bekövetkező fertőzésből.

Oltás a betegség után

Ha már átesett koronavírus fertőzésen, és felépült, akkor is javasolt a védőoltás felvétele, az oltás ugyanis további, akár erősebb védelmet biztosíthat, mint a természetes úton szerzett immunitás.
Ha a COVID-19 fertőzés miatt monoklonális antitest kezelésben részesült, vagy fertőzésen átesett személy vérplazmáját kapta, javasolt 90 napot várni, mielőtt felvenné a COVID-19 elleni vakcinát. Beszéljen kezelőorvosával, ha nem biztos abban, hogy pontosan milyen kezeléseket kapott.

Előnye is lehet annak, ha vírushordozóként oltatunk?

Minden olyan érveléssel együtt, ami azt sugallja, hogy ilyen esetben az oltás esetleg nem vált ki erős immunválaszt, vagy növeli a mellékhatások súlyosságát, egyes előzetes kutatások azt vetik fel, hogy a fertőzöttek oltása akár egy lehetséges opció is lehet a gyorsabb gyógyulásra és a fertőzés súlyosságának mérséklésére. Az oltás ugyanis az immunrendszert más úton, és biztonságosabban stimulálja, mint maga a fertőzés, így segítheti a mielőbbi gyógyulásban a betegség „szabad” lefolyásával szemben.

Fontos megjegyezni, hogy mindez további kutatásokat igényel, de a vakcina beadása képes lehet a fertőzés mellett további antitesttermelésre ösztönözni az immunrendszert (mégha viszonylag lassan is), és csökkentheti a felépülés idejét, valamint a tünetek súlyosságát. Ez azoknál az embereknél is megfigyelhető, akiknél oltás után úgynevezett “áttöréses fertőzés” alakult ki, tehát az oltásuk után viszonylag rövid időn belül mutattak koronavírusra utaló tüneteket.

Ezek is érdekelhetik

Dr. Szabó ZsuzsannaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta

- Advertisement -spot_img

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img