Még tovább bővülhet a koronavírus elleni oltások palettája

Ezt olvasta már?

A protein alapú vakcinák a védő immunválasz kiváltása érdekében immunitást serkentő adjuvánsokkal együtt fehérjéket juttatnak közvetlenül a sejtekbe ahelyett, hogy a genetikai kód egy részét a sejteknek kellene leolvasniuk, hogy maguk szintetizálják a fehérjéket. Ilyen vakcinákat övsömör, hepatitisz és egyéb vírusos megbetegedések megelőzésére is használnak.

Egyelőre a klinikai kísérletek kései fázisában vannak az ilyen típusú oltások, köztük a Novavaxé: az eredmények ígéretesek, úgy tűnik, kevesebb mellékhatással tudnak hatékonyak lenni, mint a jelenleg széles körben használt vakcinák – írja a Nature. A Novavax Amerikában még idén szeretné benyújtani az engedélyeztetéshez szükséges dokumentációt – Indonéziában már használják az oltást –, és egy kínai, illetve egy indiai gyártó is hasonlóképp tervez saját vakcinájával. Ha az oltások engedélyt kapnak, az allergiás reakciók miatt aggódók is nyugodtabban vehetnek fel vakcinát, de ezek az oltások emlékeztetőként is működnek majd, és segíthetnek a vakcinaínséggel küzdő országoknak is.

Hibák is lassítottak egyes gyártókat

Az alacsony jövedelmű országok lakosságának jelenleg mindössze hat százaléka oltott: ezen nagyot lendíthetnek az olcsón előállítható, különleges tárolási körülményeket nem igénylő fehérjealapú oltások. Ezek azonban kicsit lassabban készülnek el, mint sok versenytárs, amely más technológiát használ.

A járvány kezdetétől számítottak arra, hogy kell egy kis idő, mire elkészülnek az első protein alapú fehérjék: bár már nagy tapasztalata van a tudományos világnak a tisztított fehérjék nagy mennyiségű előállításában, rengeteg lépést kell az adott fehérjére optimalizálni.

A gyártók hibái csak lassítottak ezt a folyamatot.

Amikor például a Sanofi és a GlaxoSmithKline (GSK) összefogott, azt hihettük, hogy a klinikai fejlesztés gyorsan fog haladni, de kezdetben hibás reagensekre támaszkodtak termékük jellemzésénél, ami adagolási hibát eredményezett. A korai kísérletek résztvevői a tervezett adag körülbelül egyötödét kapták.

A hiba a Sanofinak és a GSK-nak mintegy öt hónapjába került a fejlesztési ütemtervben, mivel meg kellett ismételniük egy vizsgálatot, hogy megtalálják az optimális dózis. Fehérjealapú oltásuk jelenleg egy május végén indult harmadik fázisú vizsgálatban van, amely több ezer résztvevő bevonásával zajlik Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.

Jó a hatékonyság

Ehhez képest a Novavax és a Clover nagyszabású vizsgálatai már szolgáltattak hatékonysági adatokat. Egy múlt hónapban közzétett, szakértői ellenőrzés előtt álló előzetes tanulmány szerint a Novavax oltása több mint 90 százalékos védelmet nyújtott a tünetes koronavírus ellen 30 ezer fős vizsgálatban, amelyet az év elején végeztek el, még a delta megjelenése előtt. A Clover 67 százalékos hatékonyságot mért, ám a delta és a mű terjedésével egy időben végezte a kísérleteket. Mindkét gyártó vakcinájánál olyan mennyiségben termelődtek antitestek, mint az mRNS-oltások után.

A fehérjealapú oltások biztonságosnak is tűnnek:

ötven áll jelenleg a fejlesztés valamilyen fázisában, de jelentős mellékhatása egyiknek sem volt a teszteken. Hidegrázás, fejfájás, láz és émelygés is sokkal kevesebb esetben fordult elő az oltások beadása után, mint a virális vektor alapú vakcináknál. Nagyjából olyan megkapni ezt az oltást, mint egy influenza ellenit.

Sokféle fajtája létezik

Ha egy fehérjealapú vakcina sikeres is lesz, nem biztos, hogy ez az összes vakcinára igaz lesz. Egyrészt az alkalmazott tüskefehérje formája oltásonként eltér. Egyesek egyetlen fehérjét használnak, mások triádot. Egyesek teljes hosszúságú tüskefehérjét használnak, mások annak csak egy töredéket. Egyes fehérjék szabadon lebegnek, mások nanorészecskékbe vannak csomagolva.

Sokukat különböző típusú sejtek felhasználásával készítik: a Novavax és a Sanofi/GSK a fehérje szintéziséhez az őszi sereghernyó sejtjeit használja, a Clover és a Medigen azonban hörcsögpetefészek sejtjeire támaszkodik, ami a terápiás antitestgyártás egyik fő támasza. Ráadásul a legígéretesebb oltások eltérő adjuvánsokra támaszkodnak, amelyek mindegyike a maga módján ösztönzi az immunrendszert és különböző vakcinaválaszokat eredményez.

A hatékonyság más és más lehet, de a megfelelően teljesítő oltások mind lehetnek emlékeztetők a nyugati országokban,

és nagy segítséget adhatnak a fejlődő államoknak, melyeknek jövőre a Novavax és a Clover is több százmillió adagot tervez juttatni a COVAX-en keresztül.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

- Advertisement -spot_img

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img