Új fénytörésbe helyezte a járványhelyzet a migrációs válságot

Ezt olvasta már?

Miután Magyarország sikerrel vette a koronavírus–járvány okozta egészségügyi, valamint gazdasági akadályokat, joggal kezdheti meg a pandémia utáni életre való felkészülést. Az ország hosszútávú stabilitásának és prosperitásának garanciája azonban nem merülhet ki pusztán az élet újraszervezésében, ugyanis az elmúlt évek során számos „szunnyadó” krízis, mint például a migrációs nyomás, épp az európai járványhelyzet lecsengése okán lobbant be.

 Ami a járvány elleni védekezést, az átoltottsági mutatókat, valamint a koronavírus okozta harmadik megbetegedési hullám letörését illeti, hazánk hiába vált rövid idő alatt Európa egyik vezető országává, továbbra is fegyelmezett és tudatos jövő-stratégiára van szüksége. E stratégia kialakításához természetesen elengedhetetlen a magyar választópolgárok hozzájárulása, s pontosan ennek a vitának teremt lehetőséget a nemrégiben minden háztartásba eljuttatott nemzeti konzultációs kérdőív.

Nemzeti konzultációForrás: kormany.hu

Az együttműködési pontokat kereső kérdések között azonban ismét felbukkant a migráció témája is, pontosabban a járványhelyzet utáni bevándorlás helyzetének kezelése. S bár kétségtelen, hogy az elmúlt két évben elsősorban egészségügyi és gazdasági kérdések uralták a közbeszédet, kifejezetten előrelátó és felkészült hozzáállásról tanúskodik az, hogy az Európát érintő bevándorlás megfelelő kezelése – kiváltképp a pandémiával összefüggésben – ismét konzultáció tárgyává vált.
Ugyanis ezzel összefüggésben nemcsak politikai viták sorát kell a magyar kormánynak itthon és Brüsszelben megvívnia, hanem akár konkrét, fizikai beavatkozási és határvédelmi stratégiák előkészítését is eszközölnie kell.

Miközben Európában jelentősen enyhülő képet láthatunk a koronavírus okozta megbetegedésekkel kapcsolatban, addig a világban, azokban a régiókban, ahol nagymennyiségben torlódtak és torlódnak fel mind a mai napig migránsok, egyre inkább terjedőben van a koronavírus Deltának nevezett, Indiához köthető variánsa. Ennél fogva azok, akik eddig alapvetően gazdasági és jóléti okoknál fogva döntöttek úgy, hogy Európában próbálnak inkább szerencsét, most egy újabb és jóval erősebb motivációval lettek gazdagabbak, mégpedig a járvány előli menekülés céljával.

Mindezt meg is erősítik az ez ügyben készített statisztikák: amíg tavaly egész évben összesen 45 500 határsértőt fogtak el a magyar határon, addig az idén júliusig már 46 300-at. Az intenzív migrációs mozgások miatt természetesen az embercsempészet mértéke is megerősödött: miközben a múlt évben összesen 167 csempészt fogtak el a határőrök, addig az idén már 420-nál járnak a hatóságok.

Közvetlen térségünktől eltávolodva, szintén növekvő migrációs nyomást látni nemcsak az európai határokat illetően, hanem egyes bevándorláspárti országok belső működésével összefüggésben is. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2020-as adatai szerint miközben növekedett az Európát célba vevők száma, addig egyes tagországok az elutasított menedékkérőket egyre kisebb számban küldték vissza származási országukba a járvány visszaszorítását szolgáló rendkívüli intézkedések, a repülőjáratok hiánya, illetve a lezárt határok miatt.

Az Ocean Viking Líbia partjainál, a hajó fedélzetén 572 migráns tartózkodott 2021. július 6-ánForrás: AFP/Flavio Gasperini

A statisztikák szerint a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon fekvő Olaszország és Málta, illetve a Nyugat-Balkán országai egytől-egyig a migrációs nyomás növekedéséről számoltak be. S bár a tavaly benyújtott menedékjog iránti kérelmek kétharmadát három országban, Németországban (122 ezer), Franciaországban (93 ezer) és Spanyolországban (89 ezer) nyújtották be, az EASO szerint a migrációs nyomás az unió külső határain fekvő országokban, különösen Cipruson, Görögországban és Máltán nagymértékben fokozódott, nehézséget okozva a bevándorlók befogadásában és elhelyezésében.

Mint az korábban elhangzott, a pandémiát követő bevándorlási hullámok fizikai kezelése mellett hazánknak az ezzel együtt járó politikai vitákat is meg kell nyernie annak érdekében, hogy sikerrel képviselhesse a magyar emberek érdekét Brüsszelben.

Csakhogy az Európán belül feltorlódott, és egyben elutasított menekültkérelemmel rendelkező migránsok, valamint az EU külső határainál veszteglő bevándorlók helyzete miatt a brüsszeli bürokraták a bevándorláspárti civil szervezetekkel egyetemben ismét egy olyan szétosztási mechanizmus bevezetésének tervén dolgoznak, amellyel reményeik szerint e kihívások – még ha szembe is menve az európai közvéleménnyel, de – orvosolhatók lesznek. Mindebből pedig több dolog is következik.

Egyrészt szemmel látható, hogy Brüsszel semmit sem tanult az elmúlt évek bukott bevándorlási politikájából. A népvándorlás okozta kihívásokat pusztán szituatívan, egy hosszútávú stratégia nélkül próbálja kezelni, minden döntési mozzanatából kihagyva az európai állampolgárokat. Másrészt kirajzolódni látszik az is, hogy a brüsszeli bürokraták számára a migránsok elhelyezésének és jólétének kérdése felülír mindennemű közegészségügyi szempontot, amellyel közvetve, de akár közvetlen módon is veszélybe sodorja a tagországok lakosait.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy nem véletlenül szerepel a migráció kérdésköre az idén nyáron indított nemzeti konzultációban, ugyanis a járványhelyzet egy teljesen új fénytörésben világítja meg e krízist. Az ismertetett statisztikák tükrében pedig nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország számára érdemi védelmet jelentene a konzultációban is szereplő, két évre szóló „migránsSTOP” javaslat.

Szerző: Sümeghi Lóránt, a Századvég Alapítvány vezető elemzője

- Advertisement -spot_img
- Advertisement -spot_img

Legfrissebb a témában

- Advertisement -spot_img

Még több hasonló cikk a témában

- Advertisement -spot_img